Rendkívüli interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta műsorában, ahol az európai politika egyik legérzékenyebb kérdéséről beszélt: a befagyasztott orosz vagyon sorsáról és annak lehetséges következményeiről.
230 milliárd euró a tét
A kormányfő elmondása szerint mintegy 230 milliárd eurónyi orosz vagyonról van szó, amely jelenleg befagyasztva található meg Európában. Több európai vezető célja, hogy ezt az összeget elkobozzák, majd Ukrajna támogatására fordítsák.
Orbán Viktor szerint ez a lépés felérne egy hadüzenettel, és beláthatatlan következményekkel járna az Európai Unió számára. Úgy véli, egy ilyen döntés súlyos válságba sodorhatná az egész közösséget, ezért ezt minden eszközzel meg kellene akadályozni – még akkor is, ha jelenleg kevesen képviselik ezt az álláspontot.
Rubicon átlépése: kimaradni, ha kell
A miniszterelnök hangsúlyozta: ha az európai vezetők átlépnek egy bizonyos határt, Magyarországnak meg kell fontolnia, hogy kimaradjon ezekből a döntésekből, még ha ez nem is lesz egyszerű feladat.
Az Egyesült Államok álláspontja eltér
Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok egyértelműen ellenzi az orosz vagyon elkobzását, és ezt nyíltan ki is mondja. Az amerikai elképzelések szerint a pénzt egy orosz–amerikai vagyonalapba helyeznék, amelyet különböző célokra – elsősorban a béketeremtés elősegítésére – használnának fel.
Ezzel szemben az Európai Bizottság nem támogatja ezt az irányt, és nem kívánja átengedni a pénz feletti ellenőrzést.
Kik állnak Magyarország mellett?
A magyar kormány álláspontja szerint az Egyesült Államok megközelítése a helyes. Orbán Viktor elmondta: Magyarország nem ért egyet az elkobzással, és úgy látja, a pénzt ott kellene hagyni, ahol van, lehetőséget adva arra, hogy az amerikai–orosz együttműködés a béke irányába mozduljon el.
A miniszterelnök szerint Szlovákia és Csehország is hasonlóan gondolkodik, míg Belgium gazdasági okokból szintén óvatos az elkobzás kérdésében, mivel az súlyosan érintené az ország pénzügyi stabilitását.
Több mint 100 milliárd euró már elment
Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel már több mint 100 milliárd eurót költött el a háborúra. Korábban a nyugat-európai kormányok azt ígérték választóiknak, hogy mindez nem jár majd komoly anyagi terhekkel – ezt sokan el is hitték.
Most azonban szerinte külső forrásokra van szükség, mert ha kiderül az igazság a költségekről, az tömeges politikai következményekhez, akár több kormány bukásához is vezethet Nyugat-Európában.
Jogellenes döntések és egy új korszak kezdete
A kormányfő szerint világossá kell tenni, hogy az elkobzás jogszerűtlen lenne, és hosszú távon súlyosan ártana az európai gazdaságnak.
Orbán Viktor úgy látja, Nyugat-Európa egy része továbbra is a globalista-liberális irányvonalat követi, miközben az Egyesült Államok már meghirdette az úgynevezett „nemzeti korszakot”.
„Számunkra ez a megközelítés kedvező” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarország már 2010 óta erre az irányváltásra készül. Szerinte az lenne a legjobb forgatókönyv, ha az európai vezetők végül az amerikai béketörekvések mellé állnának, és az orosz vagyon kérdését is ennek rendelnék alá.
Tapasztalat migráció és gyermekvédelem ügyében
Orbán Viktor zárásként emlékeztetett: a magyar kormányt migrációs kérdésekben sem sikerült megtörni, részben azért, mert erről népszavazás döntött. Hasonló a helyzet a gyermekvédelem ügyében is, ahol a kormány továbbra is kitart az álláspontja mellett.
