Svédország megszünteti több afrikai ország támogatását, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott segítséget

A svéd kormány jelentős változtatásokat hajt végre nemzetközi fejlesztési politikájában: több afrikai és dél-amerikai ország támogatását is fokozatosan megszünteti annak érdekében, hogy jóval nagyobb összeget fordíthasson Ukrajna támogatására. A döntést a svéd külügyminisztérium jelentette be.

Prioritásváltás: Ukrajna kerül a középpontba

A közlemény szerint Stockholm bejelentette, hogy Zimbabwéval, Tanzániával, Mozambikkal, Libériával és Bolíviával lezárja a hosszú évek óta futó fejlesztési programokat. A döntés célja, hogy a felszabaduló forrásokat átcsoportosítsák Ukrajna további támogatására.

A svéd külügyminisztérium tájékoztatása alapján 2026-ra a Svédország által Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség elérheti a 10 milliárd svéd koronát, ami megközelíti az 1 milliárd amerikai dollárt. A támogatás mértéke ezzel jelentősen megemelkedik, és a korábban lezárt együttműködésekből származó források teszik ezt lehetővé.

Követségbezárások: újabb lépés a programok leállításában

A fejlesztési programok megszüntetésével párhuzamosan a svéd kormány úgy döntött, hogy bezárja a Bolíviában, Libériában és Zimbabwében működő svéd nagykövetségeket is. A külügyminisztérium indoklása szerint ezek fenntartása elveszíti stratégiai jelentőségét, miután az adott országokkal folytatott hosszú távú fejlesztési együttműködés befejeződik.

Korábbi átcsoportosítások: több százmillió dollár érkezett Ukrajnába

A mostani döntés nem előzmény nélküli. 2024 júliusában a svédek már mintegy 180 millió dollárt irányítottak át Ukrajnának, miután megszüntettek több fejlesztési programot Afganisztánban, valamint további ázsiai és csendes-óceáni országokban.

Orosz reakció: a nyugati fegyverszállítások akadályozzák a rendezést

Az orosz vezetés többször is bírálta a Nyugat támogatáspolitikáját. Moszkva álláspontja szerint:

• a fegyver- és pénzügyi szállítmányok elmélyítik a konfliktust,
• a NATO-országokat közvetlenül bevonják a háborúba,
• a fegyverszállítmányok pedig orosz célpontnak minősülnek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy minden, Ukrajnának szánt fegyvert tartalmazó szállítmány jogos katonai célpontnak számít. A Kreml szerint a nyugati országok „fegyverrel való elárasztása” nem segíti elő a tárgyalások megkezdését, sőt hosszú távon káros következményekkel járhat.

https://www.government.se/government-of-sweden/ministry-for-foreign-affairs/