A Grönland körül kialakult geopolitikai feszültség egyre komolyabb törést okozhat az Egyesült Államok és Európa kapcsolatában. A brit Financial Times elemzése szerint a vita akár a NATO jövőjét is veszélybe sodorhatja, és hosszú távon egy új, európai katonai szövetség létrejöttéhez vezethet.
Mi történt Grönland körül?
A Financial Times külpolitikai elemzője, Gideon Rachman arra figyelmeztetett, hogy az USA és Európa közötti nézeteltérés Grönland hovatartozása miatt súlyos következményekkel járhat. Donald Trump amerikai elnök többször is kijelentette, hogy stratégiai okokból az Egyesült Államoknak ellenőrzést kellene szereznie a sziget felett.
Trump nyilatkozatai különösen érzékenyen érintették a NATO európai tagjait, mivel nem zárta ki egyértelműen a katonai nyomásgyakorlás lehetőségét sem. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a szövetség kölcsönös védelemre épülő rendszerét.
Széteshet a NATO?
Az elemzés szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelyben Európa megpróbálja fenntartani a NATO-t az Egyesült Államok nélkül, ám ez a gyakorlatban aligha lenne működőképes. Egy katonai szövetség nem létezhet valódi kölcsönös védelmi garanciák nélkül.
Rachman úgy véli, hogy a legjobb európai stratégia az lenne, ha világosan bemutatnák Washington számára: a NATO esetleges megszűnése nemcsak Európának, hanem az USA-nak is súlyos geopolitikai és gazdasági károkat okozna.
Egy új európai katonai szövetség lehetősége
Amennyiben az együttműködés végleg megszakadna, Európának gyorsan létre kellene hoznia egy új biztonságpolitikai paktumot. Ennek alapját azok az országok képezhetnék, amelyek közösen álltak ki Dánia mellett Grönland ügyében.
Az új szövetség magját az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország alkothatná, kiegészülve az északi országokkal és az Európai Unió további tagállamaival.
Gazdasági és katonai következmények
Egy esetleges szakítás komoly gazdasági hatásokkal járna. Kérdésessé válna az amerikai katonai bázisok jövője Európában, miközben az európai országok válaszlépésként vámokat vethetnének ki az amerikai termékekre.
Felmerülhetne továbbá a technológiai óriások szigorúbb adóztatása és szabályozása, valamint fogyasztói bojkottok indítása amerikai termékek ellen. Ezek a lépések érzékenyen érintenék az USA gazdaságát.
Az amerikai fegyvergyártók veszélyben
Különösen súlyos csapást jelentene mindez az amerikai fegyveriparnak. Az európai országok ugyanis egyre óvatosabban tekintenének az amerikai hadiipari termékekre, különösen a kritikus infrastruktúrák védelmében.
Ez hosszú távon az európai védelmi ipar megerősödéséhez és az amerikai beszállítók háttérbe szorulásához vezethet.
Dánia és Grönland válasza
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen, valamint Grönland vezetője, Jens-Frederik Nielsen közös nyilatkozatban figyelmeztette az Egyesült Államokat: Grönland nem eladó, és elvárják a területi integritás tiszteletben tartását.
Az EU külügyi vezetése szintén napirendre tűzte az ügyet, és már egyeztetések zajlottak arról, milyen lépések következnének, ha az amerikai fenyegetések valósággá válnának.
Történelmi háttér
Grönland 1953-ig Dánia gyarmata volt, jelenleg is a Dán Királyság része, ugyanakkor 2009 óta széles körű autonómiával rendelkezik. A sziget saját belügyeiben önállóan dönt, és hosszú távon a teljes függetlenség lehetősége is napirenden van.
Elemzés és következmények
A Grönland körüli vita messze túlmutat egy területi kérdésen. A konfliktus a nyugati világ biztonsági rendszerének alapjait érintheti, és akár egy teljesen új európai katonai struktúra kialakulásához is vezethet.
Ha a NATO jelenlegi formájában meggyengül vagy megszűnik, Európa történelmi kényszer elé kerülhet: saját védelmi képességeinek gyors és átfogó megerősítése válhat elkerülhetetlenné.
Forrás: https://www.ft.com/content/56907500-b6f6-4511-a423-368837a2182f
