Tóth Máté energiajogász elemzése alapján: A TISZA Párt bejelentése, miszerint Kapitány István töltené be az energetikai szakpolitika egyik kulcsszerepét, messze túlmutat egy egyszerű szakmai döntésen. Az energiapolitika ugyanis nem technikai részletkérdés, hanem nemzetstratégiai ügy: hatással van a lakossági árakra, az iparra, az állami szuverenitásra és végső soron a magyar családok mindennapi megélhetésére.
Mi történt valójában: Kapitány István belépése a politikába
A TISZA Párt kommunikációja szerint Kapitány István „nemzetközileg elismert energetikai szakember”, aki globális tapasztalatával segítené Magyarország jövőjét. A bemutatott életrajz valóban impozáns, ugyanakkor feltűnően hiányos: kizárólag a csúcspozíciókra koncentrál, miközben a teljes pályaív és a mögöttes érdekstruktúrák nem kerülnek szóba.
A kérdés nem az, hogy Kapitány István tapasztalt-e, hanem az, hogy milyen szemléletet és kinek az érdekeit képviseli akkor, amikor az ország energiapolitikájáról kell dönteni.
Az impexek világa: a kezdetek, amelyekről kevesen beszélnek
Kapitány István pályája nem a nemzetközi olajvállalatoknál indult, hanem az úgynevezett impexek világában. Ezek a külkereskedelmi vállalatok a szocializmus időszakában politikai kapcsolataik révén monopolhelyzetbe kerültek, és az állam, valamint a külföldi cégek közé ékelődve hatalmas vagyonokat vontak ki Magyarországról.
Az impexrendszer nemcsak az ország eladósításában játszott kulcsszerepet, hanem előkészítette a terepet a rendszerváltás utáni privatizációnak is, különösen az energiaszektorban. Ez a háttér meghatározó azok számára, akik később globális energetikai karriert futottak be.
Interag és a Shell: érdekazonosság, nem véletlen találkozás
Az Interag nevű impexvállalat a Shell egyik legfontosabb magyarországi partnere volt. A Shell és az impexek kapcsolata nem egy spontán szakmai együttműködés volt, hanem hosszú éveken át fennálló érdekazonosság.
A később elterjedt médiatörténetek, amelyek Kapitány István „felfedezéséről” szólnak, elhallgatják azt a tényt, hogy a Shell már meglévő hálózatokon keresztül építette fel magyarországi és regionális vezetőit.
A Shell mint globális hatalmi szereplő
A Shell nem pusztán egy piaci vállalat, hanem az egyik legnagyobb globális energiacég, amely számos országban államokkal tárgyal egyenrangú félként. Tevékenységét világszerte környezetszennyezési botrányok, perek és ENSZ-jelentések kísérik.
Afrikában, különösen a Niger-deltában, olajszivárgások, ivóvízszennyezések és a helyi közösségek ellehetetlenítése fűződik a vállalat nevéhez. Ezek nem elszigetelt esetek, hanem egy erőfölényes működési modell következményei.
Kapitány István szerepe a globális Shell-struktúrában
Kapitány István nem periférikus szereplő volt a vállalaton belül. Regionális és globális vezetőként olyan válsághelyzetek kezelésében vett részt, ahol a társadalmi ellenállás és a környezeti károk komoly konfliktusokat okoztak.
Saját nyilatkozataiban többször hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetek tanulási lehetőséget jelentenek. Ez a szemlélet azonban politikai környezetben már nem pusztán menedzsmentkérdés, hanem társadalmi következményekkel járó döntések alapja lehet.
BlackRock és Vanguard: a láthatatlan tulajdonosi háttér
A Shell legnagyobb részvényesei között megtalálható a BlackRock és a Vanguard is. Ezek a befektetési alapok nem csupán gazdasági, hanem politikai befolyással is rendelkeznek, hiszen egyszerre több ezer stratégiai vállalatban tulajdonosok.
Az ESG és zöld átmenet narratívája sok esetben elfedi azt a tényt, hogy ezek a szereplők elsődlegesen pénzügyi megtérülésben érdekeltek, még akkor is, ha ez társadalmi feszültségeket vagy áremelkedéseket okoz.
Politikai kapcsolatok és régi gazdasági körök
Kapitány István nyíltan beszél jó kapcsolatáról olyan szereplőkkel, mint Bajnai Gordon vagy az SZDSZ-hez köthető gazdasági elit egyes tagjai. Ez a kör a 2000-es években megszorításokkal, privatizációval és energiaár-emelkedéssel vált ismertté.
Ezek a kapcsolatok azért különösen fontosak, mert megmutatják, milyen politikai és gazdasági gondolkodásmód állhat a háttérben.
Brüsszel és az orosz energiahordozók kérdése
Kapitány István megjelenése után azonnal napirendre került az orosz energiahordozókról való leválás kérdése. Ez a törekvés összhangban van a brüsszeli energiapolitikai elvárásokkal, ugyanakkor komoly gazdasági következményekkel járhat.
Más európai országok példája azt mutatja, hogy a gyors leválás jelentős áremelkedést és ellátási bizonytalanságot eredményezhet.
Mi forog kockán: rezsicsökkentés és energiaszuverenitás
Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország visszaszerezte az energiahálózatok jelentős részét, és bevezette a rezsicsökkentést, amely Európában is kiemelkedően alacsony lakossági energiaárakat biztosított.
Az energiaszuverenitás elvesztése nem elméleti veszély: egyszer már megtörtént, és súlyos társadalmi következményekkel járt. Most ismét ugyanazok a globális érdekcsoportok jelennek meg új politikai formában.
Összegzés: véletlenek sorozata vagy tudatos építkezés?
Az impexes múlt, a globális olajipari karrier, a BlackRock-tulajdonosi háttér és a brüsszeli narratíva egy irányba mutat. Ezek nem elszigetelt események, hanem egy folytonos érdekstruktúra elemei.
A kérdés már nem az, hogy Kapitány István szakmailag felkészült-e, hanem az, hogy Magyarország megengedheti-e magának az energiaszuverenitás újabb feladását. A döntés következményei hosszú évekre meghatározhatják az ország jövőjét.
Kicsoda valójában Kapitány István! Teljes történet! | Tóth Máté elemzése
Borítókép: Magyar Péter és új felfedezettje, Kapitány István – Facebook/Magyar Péter
