Komoly diplomáciai feszültség alakult ki a Világgazdasági Fórum idei davosi eseményén, miután Emmanuel Macron francia elnök eredmény nélkül hagyta el a svájci üdülővárost. A francia államfőnek ugyanis nem sikerült személyes találkozót összehoznia Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével, ami újabb törést jelez az európai–amerikai kapcsolatokban.
A Politico beszámolója szerint Macron többször is kezdeményezte a négyszemközti egyeztetést, sőt, meghívta Trumpot Párizsba is, ám az amerikai elnök végül nem mutatott hajlandóságot a találkozóra.
Macron és Trump viszonya egyre feszültebb
A Macron–Trump kapcsolat az elmúlt időszakban látványosan megromlott. Davosban sem sikerült közeledniük egymáshoz, annak ellenére, hogy a francia elnök nyitott lett volna egy közvetlen egyeztetésre.
Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon nyilvánosságra hozott egy Macron által küldött üzenetet, amelyben a francia elnök egy párizsi találkozót javasolt Oroszország és Ukrajna részvételével. Macron ugyanakkor elismerte: nem érti Washington Grönlanddal kapcsolatos politikáját.
Vámfenyegetések és politikai üzengetés
A feszültség tovább fokozódott, amikor Trump 200 százalékos vámok bevezetésével fenyegette meg a francia bort és pezsgőt. Az amerikai elnök szerint Macron csak gazdasági nyomás hatására lenne hajlandó elfogadni az amerikai álláspontot.
Korábban az is kiderült, hogy Franciaország nem kíván csatlakozni Trump gázai béketanácsához. Erre reagálva az amerikai elnök nyíltan kijelentette, hogy Macron politikai súlya csökkenőben van, és hamarosan távozik hivatalából.
Mindez újabb fejezetet nyithat az USA és az EU közötti vámháború történetében.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása Európára
Donald Trump pénteken 10 százalékos vámokat vezetett be több európai ország ellen, köztük Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és a skandináv államok esetében. A döntés oka az volt, hogy ezek az országok nem támogatták az USA területi igényeit Grönlanddal kapcsolatban.
A vámok február 1-jén lépnek életbe, majd júniustól 25 százalékra emelkednek, és addig maradnak érvényben, amíg a Grönland USA általi megszerzésére irányuló törekvések fennállnak.
Az EU válasza: kereskedelmi „bazuka”
Emmanuel Macron válaszul kijelentette, hogy az Európai Unió akár egy úgynevezett „kereskedelmi bazukát” is bevethet az Egyesült Államokkal szemben. Ez magában foglalhatja az amerikai technológiai vállalatok megadóztatását, a befektetések korlátozását, valamint az uniós közbeszerzésekből való kizárást.
A vita újabb fejezetet nyit az Európai Unió és az USA közötti politikai és gazdasági konfliktusban.
Grönland kérdése nemzetközi jogi vitává vált
Trump második elnöki ciklusa óta többször kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kellene válnia. Állítása szerint a térségben orosz és kínai tengeralattjárók jelenléte fenyegetést jelent, miközben a sziget védelme szerinte rendkívül gyenge.
A kijelentések éles ellenállást váltottak ki Grönlandon, ahol a lakosság és a helyi vezetés is elutasítja az amerikai csatlakozást. Európa szintén nem támogatja az elképzelést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a helyzet rendkívüli a nemzetközi jog szempontjából, Oroszország álláspontja pedig egyértelmű: Grönland Dániához tartozik.
Következmények és politikai elemzés
Macron davosi távozása jól mutatja, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti viszony tovább romlik. A személyes egyeztetés elmaradása, a vámfenyegetések és a nyílt politikai üzengetés mind arra utalnak, hogy a következő időszakban újabb konfliktusokra lehet számítani.
A kérdés már csak az, hogy a felek a konfrontációt választják-e, vagy sikerül visszatérniük a tárgyalóasztalhoz.
Forrás: RIA Novosti nyomán
.png)
