Szombathelyen folytatódott a Digitális Polgári Körök országos roadshow-ja, ahol Orbán Viktor miniszterelnök markáns üzenetet fogalmazott meg az európai és a magyar jövőről. A kormányfő szerint Brüsszel nem sodródik, hanem tudatosan halad egy olyan irányba, amely Európát akár már 2030-ig háborúba vezetheti.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet rendkívül ingatag, és Magyarországra egyre erősebb nyomás nehezedik a háborúpárti erők részéről. Éppen ezért tartja elengedhetetlennek, hogy a békepárti oldal világosan beszéljen a következményekről.
Brüsszel hadigazdaságra állítaná Európát
A miniszterelnök szerint az Európai Unió lépései nem véletlenszerűek. A diplomáciai kapcsolatok leépítése, a fegyvergyártás felpörgetése és a hadigazdaság nyílt meghirdetése mind ugyanabba az irányba mutat.
Orbán Viktor emlékeztetett: az Európai Unió vezetői az Európai Parlamentben is kimondták, hogy 2030-ra készen kell állni egy katonai konfliktusra. Véleménye szerint ez már nem találgatás, hanem bejelentett stratégia.
A Bill Clinton-telefonhívás tanulsága
A szombathelyi találkozón Orbán Viktor egy személyes történetet is megosztott. Felidézte, hogy 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte Magyarországot, nyisson új frontot a jugoszláv háborúban, és támadja Szerbiát magyar területről.
A kormányfő szerint akkor egyetlen döntésen múlt, hogy Magyarország kimaradt a konfliktusból. Úgy fogalmazott: ha akkor egy feltétel nélkül engedelmes vezetés áll az ország élén, Magyarország belesodródik a háborúba.
Ukrajna, NATO és az európai katonák kérdése
Orbán Viktor különösen veszélyesnek nevezte azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint NATO- vagy uniós katonák jelenhetnek meg Ukrajna területén.
Álláspontja szerint, ha orosz megállapodás nélkül jelenik meg akár egyetlen nyugati katona is Ukrajnában, az automatikusan a háború kiterjedését jelenti. Az orosz fél ugyanis ezeket az egységeket legitim katonai célpontnak tekintené.
A pénzünk veszélyben: 1500 milliárd dolláros terv
A miniszterelnök szerint jelenleg a legnagyobb fenyegetést nem a harcok átterjedése, hanem a pénzügyi következmények jelentik. Ukrajna javaslata alapján az Európai Uniótól 800 milliárd dollárt kérnének az állam működtetésére, további 700 milliárdot pedig fegyverkezésre.
Ez összesen 1500 milliárd dollár, amelynek egy részét az uniós tagállamok, köztük Magyarország fizetné meg. Orbán Viktor szerint, ha ezt elfogadják, a magyar gazdaságból vonnak el forrásokat, ami súlyos következményekkel járhat.
Nem a Tisza az ellenfél, hanem Brüsszel
Orbán Viktor világossá tette: a jelenlegi politikai küzdelem nem a hazai pártok között zajlik. Szerinte az igazi ellenfél Brüsszel, amely egy olyan magyar kormányt szeretne hatalomra segíteni, amely kész pénzt és katonákat küldeni Ukrajnába.
A miniszterelnök úgy látja, a 2026-os választás nem klasszikus belpolitikai kérdés lesz, hanem döntés háború és béke között.
Elemzés: mi következik Magyarország számára?
Orbán Viktor szerint Ukrajna jövője rendkívül bizonytalan. Nem lehet kizárni sem az orosz előretörést, sem egy elhúzódó, instabil konfliktust, amely Európa biztonságát is fenyegetné.
Ezért tartja létfontosságúnak, hogy Magyarország minden ilyen konfliktusból kimaradjon, miközben megerősíti saját pénzügyi és katonai védelmét. Ennek része a rekordméretű deviza- és aranytartalék, valamint a modern haderő kiépítése.
A választás valódi tétje
A miniszterelnök szerint a következő évek sorsdöntők lehetnek. A kérdés nem az, hogy mi történik a napi politikában, hanem az, hogy Magyarország megőrzi-e a békét, a pénzügyi stabilitást és a szuverenitását.
Orbán Viktor zárógondolata egyértelmű volt: Magyarország ma biztonságban van, de ez csak addig marad így, amíg békepárti kormány vezeti az országot.
