A háború, mint üzleti lehetőség
Az ukrán háború sokak számára nem pusztán geopolitikai konfliktus, hanem hatalmas pénzügyi lehetőség. A legjobb üzlet a háború – mondják Kiszelly Zoltán és Sebestyén Géza a Patrióta Extra elemzésében. De kik profitálnak ebből a konfliktusból? Politikusok, a nyugati államok, fegyvergyártók, vagy az ukrán politikai elit? Az elemzés feltárja, hogyan működik a háborús gazdasági gépezet, és milyen hatással van Európára és Magyarországra.
Mi történt a védelmi kiadások terén?
A NATO-tagállamok drámai módon növelték katonai költségvetésüket az elmúlt években. A védelmi kiadások a GDP arányában 2014-ben még alacsonyabbak voltak, 2024-re viszont példátlan mértékben nőttek. Lengyelország, a Balti államok és Skandinávia vezetik a rangsort.
A statisztikák szerint:
- 2022-ben 3,7%-kal
- 2023-ban 9,3%-kal
- 2024-re pedig 17,9%-kal nőtt a védelmi költségvetés
Ez a növekedés elsősorban új tankok, ágyúk, repülők és drónok beszerzését jelenti. De felmerül a kérdés: a háborús hisztéria okozza a költekezést, vagy a megnövelt kiadások szítják a konfliktust?
A fegyvergyártók és a pénzügyi érdekek
A hadiipar és a politikai tőke szoros összefonódása kiemelt szerepet játszik a konfliktus fenntartásában. Például a német Rheinmetall részvényei a háború kitörésekor 100 euró körül álltak, mára pedig húszszorosára nőttek. A fegyvergyártók mögött olyan nagy amerikai befektetési alapok állnak, mint a BlackRock és a Vanguard, amelyek finanszírozzák a politikusok kampányait és közvetve a háborús költekezést.
Az európai ipar – az autó- és gépgyártás – leépülése miatt a fegyveripar átmeneti "megoldást" kínál a gazdasági válságra. Így Európa fegyverkezésében nem csupán biztonsági, hanem gazdasági érdekek is érvényesülnek.
Ukrajna, a termőföld és a ritka nyersanyagok
Az ukrán földek és ritka fémek újabb profitlehetőséget jelentenek. Amerikai befektetési alapok nem csupán földeket bérelnek, hanem a mezőgazdasági vertikumot is irányítják, a GMO-termékekkel együtt. A háború kimenetelétől függetlenül ezekből a befektetésekből hatalmas nyereségre tehetnek szert a tőke szereplői.
Politikai motivációk: a háború pártiak és a békepártiak
Az európai és nyugati politikai elit egy része érdekelt a konfliktus elhúzásában, hiszen a háború hatalmas pénzügyi előnyt jelent bizonyos szereplőknek. A háború pártiak kevesen vannak, de mögöttük álló tőke hatalmas lobbyerővel rendelkezik. Ez torzítja a politikai döntéshozatalt, miközben a békepárti többség, például Magyarország, a saját érdekeit próbálja érvényesíteni.
Energetikai szektor: a háború extraprofitja
A háború a gázárak drasztikus emelkedéséhez vezetett. Az Európai Unió importfüggősége miatt az energiaszektor nagy nyereséget könyvelhetett el. Magyarország például a Shell-től vásárolt cseppfolyósított gázt, miközben az EU törekszik az orosz energiától való teljes függetlenedésre 2027-re.
Következtetés: ki nyer és ki veszít?
A háború pénzügyi szempontból hatalmas nyereséget hoz a fegyvergyártóknak, befektetési alapoknak és bizonyos politikai szereplőknek. Az európaiak és magyarok érdeke azonban a béke fenntartása. A konfliktus hosszabbítása nem a többség érdeke, mégis a gazdasági érdekek miatt ez az irány erős. A béke biztosítása és a háború elkerülése ma stratégiai kérdés, ami közvetlenül érinti Magyarország és Európa jövőjét.
