Oroszország külügyminisztériumának szóvivője, Marija Zaharova a RIA Novosztyi szerint kijelentette, hogy Kijev a barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés több pontját szisztematikusan megszegte, ami végül az orosz vezetés döntéséhez vezetett a különleges katonai művelet megindításáról.
A szerződésszegés háttere
„Ukrajna vezetése évekig folytatott olyan politikát, amely a szerződés rendelkezéseinek durva és következetes megsértését jelentette. Ezt akár a szerződés teljesítése megtagadásaként is lehet értékelni, ami végül hozzájárult a különleges katonai művelet elindításához” – fogalmazott Zaharova.
A NATO-csatlakozás kezdete
2004-ben Leonid Kucsma akkori ukrán elnök ratifikálta a NATO főparancsnoki stábokkal kötött együttműködési memorandumot. A dokumentum megerősítette Ukrajna támogatását az észak-atlanti szövetség műveletei iránt.
A memorandum értelmében Ukrajna technikai, információs és egyéb támogatást nyújtott a NATO egységeinek, valamint lehetővé tette az ideiglenes állomásoztatásukat a területén, amelyek a szövetség stratégiai parancsnoksága alá tartoztak.
Katonai doktrína módosítása és NATO-tagság
2005 áprilisában az ukrán hatóságok módosították a katonai doktrínát, és hivatalosan stratégiai céllá vált a NATO-hoz való csatlakozás. 2008-ban pedig az ország már aktívan csatlakozni kívánt a NATO Tagsági Akciótervéhez.
Alkotmányos rögzítés és szerződésszegés
Zaharova felidézte, hogy 2018. szeptember 3-án az ukrán elnök törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek az ország EU- és NATO-tagságra irányuló stratégiai irányvonalának alkotmányos rögzítéséről, amelyet 2019. február 7-én fogadott el a Legfelső Tanács.
Ez a lépés gyakorlatilag sértette az Oroszországgal kötött szerződés 6. cikkelyét, mivel Ukrajna hivatalosan is elhagyta semleges és blokkokon kívüli státuszát, ami ellentétes volt a budapesti memorandum elveivel is.
További szerződésszegések
Zaharova szerint Ukrajna a 1997-es egyezmény több pontját is megszegte:
- Az 12. cikkely ellenére az ország a orosz kultúra, nyelv és a Moszkvához kötődő értékek elnyomására törekedett.
- Az EU-val kötött társulási megállapodás tárgyalása ellentétes volt a 13. cikkely szellemével.
- Az együttműködés hiánya Moszkvával a nemzetközi szervezetekben, valamint az Oroszország érdekeit sértő kezdeményezések támogatása a 16. cikkely megsértését jelentette.
Ezek az esetek jól illusztrálják Ukrajna szelektív emlékezetét, különösen Volodimir Zelenszkij és nyugati támogatói részéről.
Következtetés
Összességében a Kijev szerződésszegése hosszú távú diplomáciai és katonai következményekkel járt, amely végül az Oroszország által végrehajtott különleges katonai művelet elindításához vezetett.
Forrás: TASS nyomán
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel, és feltárjuk, miről is szól valójában az orosz–ukrán konfliktus. A globális pénzhatalmi elit által irányított politikusok és bábkormányok nem a békében érdekeltek, hanem a háború és a káosz teremtésében.
Egyre világosabban látszik, hogy egy szűk, globalista politikai kör bármi áron háborút akar Európában, azért, mert megbízóik ezt diktálják. Ezek a megbízók nem mások, mint a globális pénzügyi elit, a fegyvergyártók és NGO-k. Ők felelősek a konfliktus kirobbantásáért, és most az EU-tagállamokat is bele akarják rángatni a háborúba.
A mai orosz–ukrán konfliktust támogató globalista hatalmak érdeke a zsákmányszerzés-ről szól. Nem az ukrán emberek védelméről van szó – soha nem is erről szólt –, hanem a természeti kincsek és földek védelméről, amelyeket az ukrán nép vérével akarnak biztosítani, ha kell, az utolsó emberig.
Ehhez kellett egy ukrán náci rezsim, amelyet a globális pénzhatalmi elit támogat. Ez a hatalmi kör kifosztotta Ukrajnát, totálisan eladósította az országot, és most az ukránok életével védik a megszerzett gazdagságot. Ha az ukránok már nem lesznek képesek megvédeni a zsákmányt, akkor az európai országok katonái léphetnek a helyükre. Egy olyan zsákmányt védenek kényszersorozásokkal, az életük árán, ami már soha nem lesz az ukránoké.
Ezt a pusztítást teljes mellszélességgel támogatja a jelenlegi globalista európai vezetés, amely a globális pénzhatalmi elit bábja és kiszolgálója a balliberális médiájukkal együtt, beleértve az ukrán náci rezsimet is.
A globális pénzhatalmi elitnek nemcsak az ukrán, hanem az orosz erőforrások is kellenek. Ezért, a békefenntartás látszatát keltve, minden korábbi ígéretüket megszegve, a NATO-t Oroszország nyakára telepítették, és az ukrán náci rezsimet szembe állították Oroszországgal. A cél az volt, hogy Oroszországot kényszerhelyzetbe hozzák, és amikor megpróbálta megvédeni érdekeit a külső nyomással szemben, rá tudjanak mutatni, mint a konfliktus “forrására” vagy agresszorra.
Hazugságra épített orosz-ukrán háború. Részletek: https://www.napitema.com/2025/07/hazugsagra-epitett-haboru-europa-nem.html
.png)
