Az elmúlt napok eseményei újabb drámai fordulatot hoztak a nemzetközi politikában. Alig hogy Volodimir Zelenszkij látványos gesztust tett az Egyesült Államok és Izrael felé az iráni drónok elleni együttműködés kapcsán, Teherán már reagált is – méghozzá kemény hangnemben.
Az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője kijelentette: Ukrajna teljes területe legitim célponttá válhat Irán számára, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva. Nem sokkal később be is következett a válaszcsapás – igaz, nem hagyományos rakétatámadás formájában.
Diplomácia vagy látszat?
Miközben Donald Trump azt állítja, hogy az Egyesült Államok folyamatos tárgyalásokat folytat Oroszországgal, a valóság jóval árnyaltabb. Bár bizonyos egyeztetések zajlanak, ezekből Moszkva lényegében kimarad.
A hétvégén például Washington és Kijev képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Zelenszkij célja egyértelmű: új lendületet adni a béketárgyalásoknak. Nyilatkozata szerint a diplomácia fenntartása kulcsfontosságú a háború lezárásához.
Ennek ellenére több európai vezető is szkeptikus. Elemzések szerint a jelenlegi tárgyalási forma nem alkalmas a konfliktus megoldására, mivel az alapvető kérdésekben továbbra sincs egyetértés.
Az USA visszalépése és következményei
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag háttérbe vonult a tárgyalásokból. Ennek oka hasonló ahhoz, amiért Trump elhalasztotta a kínai vezetővel tervezett találkozót: nem kíván jelentős egyeztetésekbe bocsátkozni aktív konfliktus közepette.
Az amerikai stratégia jelenleg inkább az erőpozíció visszaszerzésére épül. Az iráni konfliktus azonban nem a tervek szerint alakult. Bár Washington győzelemről beszél, a valóságban Irán katonai képességei jelentős részben érintetlenek maradtak.
Irán ellenállása és új stratégiája
Hírszerzési források szerint Irán ugyan meggyengült, de korántsem tört meg. Katonai elemzők úgy vélik, az Egyesült Államok elérte nem nukleáris eszközeinek határait, miközben Teherán továbbra is hatékonyan védekezik.
Sőt, Irán már támadó műveletek bejelentéséről is beszélt. Egyes becslések szerint akár hetekig – vagy még tovább – képes lehet intenzív rakétacsapásokra.
Globális hatások: Európa a vesztesek között
A közel-keleti konfliktus hatása már most érezhető Európában. Az energiaárak meredeken emelkednek, az infláció növekszik, és egyre komolyabb gazdasági visszaesés fenyeget.
Elemzők szerint:
- a gázárak hároméves csúcsra emelkedtek,
- az energiaszámlák milliárdokkal nőttek,
- az infláció akár 6% fölé is kúszhat.
Az ellátási láncok zavarai hosszú távon is érezhetők lehetnek, még akkor is, ha a konfliktus gyorsan lezárul.
Ukrajna háttérbe szorul?
A geopolitikai figyelem egyre inkább a Közel-Keletre irányul, ami Ukrajna számára kedvezőtlen. Az amerikai és európai erőforrások átcsoportosítása miatt Kijev támogatása csökkenhet.
Egyes európai diplomaták szerint ez „katasztrófával ér fel” Ukrajna számára.
Fegyverhiány és növekvő bizonytalanság
A nyugati hadiipar is nyomás alatt van. Jelentések szerint a rakétakészletek gyorsan fogynak, és akár hetek alatt kritikus szintre csökkenhetnek.
Ez tovább növeli a bizonytalanságot, miközben a konfliktusok egyre inkább összefonódnak.
Új erőviszonyok a világban
A jelenlegi helyzet egyértelmű nyertesei és vesztesei még nem láthatók teljesen, de egy dolog biztos: a globális erőviszonyok átrendeződése már megkezdődött.
A kérdés már nem csak az, hogy mikor ér véget a konfliktus – hanem az is, hogy ki marad talpon utána.
Forrás: RIA Novosti nyomán
