Egy új törvényjavaslat szerint szigorúbb büntetőjogi következmények lépnének életbe a parlamenti vizsgálóbizottságok munkájának akadályozása esetén. A tervezet célja a bizottságok előtti megjelenési és együttműködési kötelezettségek megerősítése, valamint a szándékos nyilatkozattételi visszaélések szankcionálása.
A javaslat háttere
A tervezetet Melléthei-Barna Márton – korábbi igazságügyi miniszterjelölt, Magyar Péter sógora – és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának vezetője nyújtotta be. A javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok működésének hatékonyabbá tételét célozza.
Új büntetőjogi szabályozás készülhet
A tervezet szerint a Büntető Törvénykönyv új tényállással egészülne ki, amely a vizsgálóbizottságok munkájának akadályozását büntetné.
Az együttműködés elmulasztása
Vétségnek minősülne, ha valaki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza a bizottság munkáját. Ebben az esetben akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lenne.
Valótlan nyilatkozatok következménye
A javaslat szerint szintén büntethető lenne az, aki kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz. Ha ez bűncselekmény elkövetésének elősegítésére vagy eltussolására irányul, a büntetés akár három év szabadságvesztés is lehet.
Pénzbírság és elővezetés is szerepel a tervezetben
A szabályozás a meg nem jelenés esetére is fokozatos pénzbírságot vezetne be:
• első mulasztás: 100 ezer forint
• második mulasztás: 1 millió forint
• harmadik mulasztás: 1 millió forint és elővezetés elrendelése
A cél az, hogy a meghallgatásokon való részvétel kötelezettsége ténylegesen kikényszeríthető legyen.
Szakmai észrevételek a javaslatról
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, Szabó Máté a 444-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságokat olyan eszközökkel ruházná fel, amelyek a bírósági eljárások logikájához közelítenek.
A szakmai álláspont szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok politikai testületek, amelyek politikai felelősségi kérdéseket vizsgálnak, nem pedig igazságszolgáltatási feladatokat látnak el. Emiatt a büntetőjogi jellegű szankciók alkalmazása vitákat váltott ki.
Összegzés
A benyújtott tervezet egy szigorúbb szabályozási irányt vázol fel a parlamenti vizsgálóbizottságok működésére vonatkozóan. A javaslat célja az együttműködés erősítése és a bizottsági munka hatékonyságának növelése, ugyanakkor szakmai viták is kialakultak a politikai és jogi határok kérdéséről.
Forrás: Magyar Nemzet
parlamenti vizsgálóbizottság | Btk módosítás | TASZ álláspont | Magyar Péter | jogszabály szigorítás
