Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága csütörtökön tartotta első ülését a Parlamentben. A testület az új parlamenti szabályozásnak köszönhetően kibővített jogosítványokkal kezdte meg munkáját, amelyek célja a vizsgálatok hatékonyabb lefolytatása és az érintettek együttműködésének biztosítása.
Kibővített jogkörökkel kezdi meg munkáját a bizottság
A bizottság elnöke, Toroczkai László ismertette, hogy az új szabályozás alapján a testület kötelezheti az érintetteket adatszolgáltatásra, személyes megjelenésre és nyilatkozattételre. Az új rendelkezések célja, hogy a vizsgálatok során minden szükséges információ rendelkezésre álljon.
A meghallgatásra idézett személyeknek kötelességük megjelenni a bizottság előtt. Indokolatlan távolmaradás esetén első alkalommal legfeljebb 100 ezer forintos bírság szabható ki, ismételt mulasztáskor pedig akár 1 millió forintos pénzbírság is kiszabható. Amennyiben valaki két alkalommal sem tesz eleget az idézésnek, elővezetés is elrendelhető.
Folyamatban lévő ügyek érintettjei is meghallgathatók
Az elnök tájékoztatása szerint a bizottság szükség esetén olyan személyeket is meghallgathat, akik ellen folyamatban lévő bírósági vagy büntetőeljárás zajlik. Közlése szerint közpolitikai szempontból indokolt esetben korábbi állami vezetők vagy a végrehajtói rendszer egykori tisztségviselői is beidézhetők.
Toroczkai László hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok célja a végrehajtási rendszer működésének teljes körű feltárása. Ennek érdekében a bizottság munkája várhatóan nemcsak a közelmúlt eseményeire, hanem az 1990-es évektől kezdődő időszakra is kiterjed.
A bizottsági munka akadályozása jogi következményekkel járhat
Az ülésen elhangzott, hogy a hatályos szabályok szerint a bizottság munkájának akadályozása jogi következményeket vonhat maga után. Bizonyos esetekben a vonatkozó jogszabályok akár két évig terjedő szabadságvesztés lehetőségét is előírják.
Az év végéig jelentést készít a testület
A vizsgálóbizottság paritásos összetételben működik, vagyis a kormánypárti és az ellenzéki képviselők azonos számban vesznek részt a munkájában. Az elnök kiemelte, hogy a vizsgálatokat a hatályos jogszabályok alapján, politikai részrehajlás nélkül kívánják lefolytatni.
A testület feladata, hogy az év végéig jelentést készítsen az Országgyűlés számára, amely összegzi a vizsgálatok során feltárt tényeket és a bizottság munkájának eredményeit.
A meghallgatások rendjéről is egyeztettek
Az ülésen Balla György alelnök (Fidesz) azt javasolta, hogy a meghallgatni kívánt személyeket lehetőség szerint egy alkalommal idézzék be. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy senki sem kötelezhető önmagára nézve terhelő nyilatkozat megtételére. Hangsúlyozta, hogy a bizottság célja a tények feltárása, nem pedig az érintettek lejáratása.
Kiss Máté Zsolt (Tisza) úgy fogalmazott, hogy előfordulhat, hogy egy meghallgatott személy nem válaszol a feltett kérdésekre, ugyanakkor ennek is lehet jelentősége a vizsgálat során. Hozzátette, hogy indokoltnak tartja a végrehajtási rendszer működésének áttekintését egészen az 1990-es évektől kezdődően.
Molnár Zoltán (Tisza) kijelentette, hogy a bizottság a meghallgatások során érdemi kérdéseket kíván feltenni, és az érintetteket annyi alkalommal idézheti be, amennyit a vizsgálat előrehaladása szükségessé tesz. Hozzátette, hogy sem korábbi, sem jelenlegi tisztség nem jelenthet mentességet a bizottság előtti megjelenési kötelezettség alól.
.png)
.png)
