A Fidesz országgyűlési frakciója az Alkotmánybírósághoz fordul több, a közelmúltban elfogadott jogszabály és az Alaptörvény egyik módosítása miatt – jelentette be Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő, korábbi igazságügyi miniszter.
A politikus szerint több új rendelkezés sérti az alkotmányosság alapelveit. Álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy társasházakat megfosszanak jogszerű bevételi lehetőségeiktől, kötelező egyeztetéseket mellőzzenek, vagy civil szervezeteket utólag kizárjanak pályázati lehetőségekből. Kifogásolta azt is, hogy a vizsgálóbizottságok szabályozása lehetővé teheti személyek kötelező megjelenését, akár elővezetéssel is.
Tuzson Bence úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter olyan intézkedéseket támogat, amelyek szerinte sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik Magyarország alkotmányos működését. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz felelősségének érzi az alkotmányellenesnek tartott szabályok elleni fellépést, ezért – miután parlamenti úton nem sikerült változtatásokat elérni – az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A képviselő elmondta, hogy a kifogások nem újak, azokat már az országgyűlési viták során is ismertették, azonban ezek ellenére a törvényeket változatlan formában fogadták el.
A Fidesz beadványai többek között az alábbi jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát kérik:
- az uniós forrásokra hivatkozva elfogadott törvény és az Alaptörvény 16. módosítása;
- a parlamenti vizsgálóbizottságok működését és kényszerintézkedéseit szabályozó törvény;
- a közmédia átalakításáról szóló jogszabály;
- a politikai reklámok és hirdetések szabályozásáról szóló törvény.
A frakció több mint százoldalas beadványt nyújt be, amely részletes jogi indoklást tartalmaz arról, hogy az érintett rendelkezések miért lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel, illetve milyen módon sérthetik az állampolgárok jogait és érdekeit.
Tuzson Bence szerint az Alkotmánybírósághoz fordulás egy demokratikus ellenzéki párt törvényes eszköze, amikor alkotmánysértést észlel. Úgy véli, a testületnek kizárólag az Alaptörvény alapján kell meghoznia döntését, politikai befolyástól mentesen.
Az Országgyűlés június 26-án fogadta el a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmáról szóló törvénymódosítást. Az új szabályozás megtiltja azoknak a politikai reklámoknak a közzétételét, amelyek sértik az emberi méltóságot, valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget, kollektív bűnösséget sugallnak, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas társadalmi ellenségképet alakítanak ki.
Szintén módosult a parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás. Az új rendelkezések alapján az érintett személyeknek és szervezeteknek együtt kell működniük a bizottságokkal, ellenkező esetben pénzbírság is kiszabható. Ismételt vagy rosszhiszemű távolmaradás esetén – törvényben meghatározott feltételek mellett és bírói kontroll mellett – elővezetés is elrendelhető.
A módosításokat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is bírálta. A jogvédő szervezet szerint a vizsgálóbizottságok nem bíróságok, ezért aránytalannak tartja, hogy a működésük során az igazságszolgáltatáshoz hasonló kényszerítő eszközök alkalmazására is lehetőség nyílhat. A TASZ álláspontja szerint a bizottságok elsősorban politikai és rendszerszintű kérdéseket vizsgálnak, így az ilyen szankciók túlzottak lehetnek.
https://www.facebook.com/share/r/1CjVK3dhce/?mibextid=wwXIfr
.png)
