Jelentős személyi változás előtt áll az Alkotmánybíróság. A következő hónapokban több alkotmánybíró mandátuma is megszűnik, ami alapjaiban változtathatja meg a 15 tagú testület összetételét. A folyamat szeptember elején kezdődik, amikor egyszerre négy alkotmánybíró megbízatása jár le.
A változások hátterében az Alaptörvény tizenhetedik módosítása áll. Az új szabályozás ismét lehetővé teszi, hogy az életkoruk miatt bizonyos alkotmánybírói mandátumok a korábbi időpontban megszűnjenek.
Négy alkotmánybíró távozik szeptemberben
Az új rendelkezés szerint annak az alkotmánybírónak a megbízatása, aki az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépésekor már betöltötte a 70. életévét, a hatálybalépést követő hónap első napján megszűnik.
Ennek következtében szeptember 1-jén négy alkotmánybíró mandátuma ér véget. Az érintettek között van Polt Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán.
A változás azért is jelentős, mert novemberben egy újabb tag, Czine Ágnes mandátuma is megszűnik. Így néhány hónap leforgása alatt a 15 fős testület hat tagját veszítheti el.
A személyi változások miatt nemcsak új alkotmánybírák megválasztásére lesz szükség, hanem az Alkotmánybíróságnak új elnököt és elnökhelyettest is választania kell.
Czine Ágnes csak átmenetileg lehet elnökhelyettes
Különösen érdekes helyzetet teremt, hogy Czine Ágnest augusztus 13-án választották meg az Alkotmánybíróság elnökhelyettesévé.
Polt Péter mandátumának szeptember 1-jei megszűnését követően így Czine Ágnes feladata lesz a testület működésének biztosítása. Ez azonban csak átmeneti megoldás lehet, hiszen az ő megbízatása novemberben szintén lejár.
Az Alkotmánybíróság vezetésében ezért rövid időn belül újabb változás várható.
Már júliusban is történt személyi változás
A mostani átalakulás nem előzmény nélküli. Júliusban Hende Csaba távozott az Alkotmánybíróságról az Alaptörvény módosítása nyomán.
Az új szabály szerint ugyanis nem lehet alkotmánybíró az a személy, aki országgyűlési képviselőnek sem választható. Hende Csaba esetében ez a feltétel megváltozott, ezért megszűnt az alkotmánybírói megbízatása.
A megüresedett helyre az Országgyűlés Sonnevend Pált választotta meg.
A szeptemberben és novemberben bekövetkező további távozásokkal együtt így rövid idő alatt jelentősen átrendeződik az Alkotmánybíróság személyi összetétele.
Nemzetközi jogi fórumokhoz is fordulhatnak a távozó bírák
A mandátumok megszűnése ugyanakkor nem feltétlenül jelenti az ügy végét. Az érintett alkotmánybírák előtt ugyanis megnyílhat a lehetőség arra, hogy nemzetközi jogi fórumokon vitassák a megbízatásuk megszüntetését.
A korábbi nyilatkozatok alapján két intézmény jöhet szóba: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a luxembourgi Európai Unió Bírósága.
Polt Péter egy korábban publikált tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírói megbízatás idő előtti megszüntetésével kapcsolatos jogviták bizonyos esetekben az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke alá tartozhatnak.
Ez a rendelkezés többek között a független és pártatlan bírósághoz való jogot biztosítja. Polt Péter érvelése szerint az alkotmánybírói tisztség esetében különösen fontos lehet a bírói függetlenség kérdése, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az alapjogok védelmében és az alkotmányossági kontrollban is meghatározó szerepet tölt be.
Az uniós jog szempontjából is lehet jelentősége
Az Európai Unió Bírósága korábbi ügyekben már foglalkozott a bírói függetlenség és a bírák elmozdíthatatlanságának kérdésével.
Az ilyen ügyekben az uniós bíróság bizonyos esetekben azt is vizsgálta, hogy a bírói intézmények működését, illetve összetételét érintő nemzeti intézkedések összeegyeztethetők-e az uniós jog követelményeivel.
A mostani helyzetben ezért az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy a mandátumok életkorhoz kötött megszüntetését érintő esetleges jogviták eljutnak-e nemzetközi fórumokig, és ha igen, milyen jogi következményekkel járhatnak.
Jelentős kártérítési igény is felmerülhet
A jogvita pénzügyi következménye sem elhanyagolható. Az eredeti beszámoló szerint a mandátumuk megszűnésével érintett bírák esetében felmerülhet az elmaradt jövedelem és egyéb juttatások megtérítésének kérdése, amennyiben egy későbbi jogi eljárásban jogsértést állapítanának meg.
Emellett szóba kerülhetnek olyan vagyoni és nem vagyoni igények is, mint például a végkielégítés, az elmaradt juttatások vagy a sérelemdíj.
A portál által idézett számítás szerint az esetleges kártérítési összegek személyenként akár több százmillió forintra is rúghatnak, és szélsőséges esetben a félmilliárd forintot is meghaladhatják.
Új korszak kezdődhet az Alkotmánybíróságon
A következő hónapok tehát komoly személyi átrendeződést hozhatnak az Alkotmánybíróságon. Szeptemberben négy, novemberben pedig újabb egy alkotmánybíró mandátuma szűnik meg, miközben már júliusban is történt változás a testület összetételében.
Az Országgyűlésnek ennek nyomán új alkotmánybírókat kell választania, miközben az intézmény vezetésében is változás várható.
A történet azonban ezzel még nem feltétlenül zárul le: amennyiben az érintett bírák nemzetközi jogi fórumokhoz fordulnak, az Alkotmánybíróság átalakulásának ügye később Strasbourgban vagy Luxembourgban is folytatódhat.
Forrás: Index nyomán
.png)
.webp)
