Hagyományteremtő megemlékezést szervezett Budapesten az Igazságot Magyarországnak Szövetség a második bécsi döntés évfordulóján. A rendezvénynek a Szabadság tér, a Hazatérés Temploma előtti terület adott otthont, ahol a szervezők közlése szerint mintegy háromszázan gyűltek össze, hogy felidézzék Erdély egy részének 1940-es visszatérését.
Az esemény időpontja szimbolikus jelentőségű: 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek eredményeként Magyarország visszakapta a Romániához került Észak-Erdélyt, a Partium egy részét és a Székelyföld jelentős területeit. A visszakerült terület nagysága mintegy 43 500 négyzetkilométer volt, ahol több mint 2,5 millió ember élt.
A rendezvényen Gaudi-Nagy Tamás is beszédet mondott, amelyben a két világháború közötti magyar revíziós politika történetét, valamint az 1940-es események jelentőségét idézte fel. A felszólalásban hangsúlyos szerepet kapott a nemzeti összetartozás kérdése és az a gondolat, hogy a történelmi emlékezetnek a jelenben is lehet szerepe.
Gaudi-Nagy Tamás az eseményt követően közösségi oldalán azt írta, hogy a második bécsi döntés sok magyar számára annak bizonyítéka volt, hogy a trianoni békediktátum által kialakított helyzet nem feltétlenül tekinthető megváltoztathatatlannak.
A felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzetpolitika egyik fontos feladata szerinte a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítése. Véleménye szerint a történelmi folyamatok nem tekinthetők lezártnak, ezért a nemzetpolitikai célok megfogalmazása és képviselete hosszú távon is fontos.
A második bécsi döntés előzményei
Az 1940-es események közvetlen előzménye az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés volt. Az 1920-ban meghúzott új határok következtében Magyarország korábbi területének jelentős részét elveszítette, és több millió magyar került az ország határain kívülre.
A két világháború közötti időszakban a magyar politikai élet meghatározó irányzatai eltérő módokon ugyan, de általában támogatták a trianoni határok felülvizsgálatának valamilyen formáját.
Az első komolyabb területi változást az 1938-as első bécsi döntés hozta, amelynek eredményeként Magyarország visszakapta a Felvidék magyar többségű déli területeinek egy részét. 1939 tavaszán Kárpátalja további területei kerültek magyar fennhatóság alá.
1940 nyarán a magyar–román területi vita került a nemzetközi politika középpontjába. A magyar és román tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért Németország és Olaszország döntőbíráskodásával született meg augusztus 30-án a második bécsi döntés.
Több nagyváros is ismét Magyarországhoz került
A döntés nyomán Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföld jelentős részét. A visszakerült területek között olyan történelmi városok is voltak, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti és Sepsiszentgyörgy.
A magyar honvédség szeptember elején vonult be a területekre. A bevonulást több településen ünnepségek és tömegek fogadták, az eseményekről pedig számos filmhíradó és fénykép készült, amelyek azóta is a korszak legismertebb dokumentumai közé tartoznak.
A történelmi esemény megítélése ugyanakkor összetett. A második bécsi döntés a második világháború időszakában, a náci Németország és a fasiszta Olaszország döntőbíráskodásával született. A visszacsatolt területeken jelentős román lakosság is élt, és a következő években mindkét oldalon történtek megtorlások és atrocitások, amelyek tovább súlyosbították a magyar–román viszonyt.
A területi változás nem bizonyult tartósnak
A második bécsi döntéssel létrejött határ mindössze néhány évig maradt fenn. A második világháború végén Észak-Erdély ismét román fennhatóság alá került, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig visszaállította az 1920-ban meghúzott magyar–román határt.
Augusztus 30. ezért egyszerre kapcsolódik a trianoni békeszerződés következményeihez, a két világháború közötti magyar revíziós politikához, a második világháború történetéhez és az erdélyi magyarság sorsához.
Az Igazságot Magyarországnak Szövetség a mostani rendezvénnyel ezt a történelmi emlékezetet kívánta továbbvinni. A szervezet korábban a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék egykori visszatérésének évfordulóihoz kapcsolódóan is szervezett megemlékezéseket.
A Szabadság téren, a Hazatérés Temploma előtt összegyűlt résztvevők számára így az esemény nem csupán egy 86 évvel ezelőtti diplomáciai döntés felidézését jelentette. A rendezvény egy olyan történelmi korszakra is emlékeztetett, amikor a trianoni döntés után két évtizeddel ismét magyarok milliói kerültek Magyarország államhatárain belülre.
Bár Észak-Erdély visszatérése történelmileg rövid időszaknak bizonyult, 1940 emlékezete mindmáig meghatározó része a magyar történelemnek és a nemzeti emlékezetnek.
.png)
.webp)
