Rădulescu: az uniós pénzek nélkül Romániának súlyos következményekkel kell szembenéznie
Románia gazdasági helyzete egyre súlyosabb kihívásokkal néz szembe – figyelmeztetett Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank vezetőjének tanácsadója. Úgy fogalmazott, hogy ha az ország nem tudja teljesíteni az európai támogatások folyósításához szükséges feltételeket, annak rendkívül súlyos gazdasági következményei lehetnek. A helyzet súlyosságát érzékeltetve kijelentette: szélsőséges esetben a román embereknek akár „füvet és fakérget” is kellene enniük.
A román Európai Alapok Minisztériuma júliusban arra figyelmeztetett, hogy az ország akár 4,5 milliárd eurónyi uniós forrást is elveszíthet, ha nem hajtja végre időben a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervben (PNRR) előírt reformokat.
A PNRR egy nagyszabású, 28,5 milliárd eurós beruházási program, amelynek célja a román gazdaság korszerűsítése európai uniós források felhasználásával. A támogatások megszerzéséhez Romániának többek között az energia, a digitalizáció, a közlekedés és a szociális védelem területén kell meghatározott reformokat végrehajtania.
Rădulescu szerint a kialakult helyzethez a politikai válság is jelentősen hozzájárul. Romániának április 20. óta nincs teljes értékű kormánya, mivel a politikai erők nem tudtak megegyezni a miniszterelnöki poszt várományosáról.
A jegybanki tanácsadó élesen bírálta azokat a szakszervezeteket is, amelyek tiltakoznak a bérek csökkentése ellen, és nem fogadják el, hogy a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében megszorításokra lehet szükség.
Rădulescu arra figyelmeztetett, hogy miközben az államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát, a költségvetési hiány pedig éves szinten nagyjából 6 százalék körül alakul, komoly kérdés, hogyan lehet rövid távon jelentősen növelni a jövedelmeket. Véleménye szerint ennek éppen az ellenkezője következhet: a nominális jövedelmek jelentős visszaesése, növekvő munkanélküliség és kétszámjegyű infláció, ráadásul akár hosszú éveken keresztül.
Ilie Bolojan miniszterelnök korábban szintén arról beszélt, hogy Románia rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került. A kormány ezért több, a kiadások csökkentését célzó intézkedési csomagot fogadott el. A miniszterelnök szerint a problémák egyik oka az, hogy Románia az elmúlt években jóval többet költött annál, mint amit az ország gazdasága hosszú távon megengedhetett volna.
A költségvetési adatok is komoly problémára utalnak: 2024-ben a román államháztartási hiány elérte a GDP 9,4 százalékát. A kormány 2025-re 8,4 százalékra tudta mérsékelni a hiányt, 2026-ra pedig már 6,4 százalékos célt tűzött ki.
A román gazdaság előtt tehát egyszerre állnak pénzügyi, politikai és uniós forrásokhoz kapcsolódó kihívások. Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy Bukarest képes lesz-e végrehajtani az elvárt reformokat, hozzájutni a rendelkezésre álló európai forrásokhoz, miközben saját költségvetési hiányát is jelentősen csökkenti.
https://ria.ru/20260824/rumynija-2112915208.html
.png)
.webp)
