Öt új taggal bővült az Alkotmánybíróság: Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt letette alkotmánybírói esküjét. A jelöltek mindegyikét 137 igen és 6 nem szavazattal választotta meg az Országgyűlés, 143 képviselő részvételével.
A döntést ugyanakkor politikai vita kísérte. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az új alkotmánybírák megválasztásában. Bóka János az Országgyűlésben arról beszélt, hogy álláspontjuk szerint a Tisza a kétharmados parlamenti többségével visszaélve alakította át az állami intézményrendszert, és kifogásolta az Alkotmánybíróság személyi összetételének megváltoztatására alkalmazott módszert.
Miért változott meg az Alkotmánybíróság összetétele?
Az új tagok megválasztásának előzménye, hogy az Alkotmánybíróságon az elmúlt hónapokban több mandátum is megszűnt. Az Alaptörvény 17. módosítása alapján annak az alkotmánybírónak szűnik meg a megbízatása az érintett időpontban, aki betöltötte a hetvenedik életévét.
A rendelkezés négy alkotmánybírót érintett: Polt Péter elnököt, Haszonicsné Ádám Máriát, Juhász Miklóst és Lomnici Zoltánt. Polt Péter korábban legfőbb ügyészként, Haszonicsné Ádám Mária a köztársasági elnöki hivatal vezetőjeként, Juhász Miklós a Gazdasági Versenyhivatal elnökeként, Lomnici Zoltán pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is betöltött magas közjogi tisztséget.
Az átalakítás korábban Hende Csaba távozását is eredményezte az Alkotmánybíróságról. Az új szabály szerint ugyanis országgyűlési képviselőnek nem választható személy nem lehet alkotmánybíró. Hende Csaba helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált választotta meg.
További változás várható novemberben is: Czine Ágnes mandátuma szintén megszűnik. Őt augusztus 13-án választották meg a testület elnökhelyettesévé, így a Polt Péter távozása utáni működés folyamatosságának biztosítása is rá hárult, de ezt a tisztséget csak korlátozott ideig töltheti be.
Mi az Alkotmánybíróság feladata?
Az Alkotmánybíróság a magyar alkotmányos rendszer egyik legfontosabb intézménye. A testületet 1989-ben, a rendszerváltozás időszakában hozták létre az 1989. évi XXXII. törvény alapján, működését pedig 1990. január 1-jén kezdte meg. A szocialista blokk országai közül Magyarországon jött létre elsőként ilyen típusú, önálló alkotmányvédő intézmény.
A testület legfontosabb feladatai közé tartozik a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata, valamint az alkotmányjogi panaszok elbírálása. Az Alkotmánybíróság emellett hatásköri vitákban is dönthet, illetve meghatározott esetekben nemzetközi szerződések és jogszabályok alkotmányossági szempontú vizsgálatát is elvégzi.
Kik lettek az új alkotmánybírák?
Chronowski Nóra – alkotmányjogász és egyetemi oktató
Chronowski Nóra egyetemi tanár, az MTA doktora és alkotmányjogász. Az öt újonnan megválasztott alkotmánybíró közül ő rendelkezik kifejezetten alkotmányjogi szakterülettel.
Korábbi szakmai írásai miatt ugyanakkor már a megválasztása előtt is élénk vita alakult ki körülötte. Egyes korábbi álláspontjai között szerepelt az Alaptörvény bizonyos rendelkezéseinek felülvizsgálata, így például az „az anya nő, az apa férfi” megfogalmazás eltávolításának javaslata. A hajléktalanság büntetőjogi kezelésével kapcsolatban is kritikus álláspontot fogalmazott meg, valamint egy korábbi írásában a Sulyok Tamás eltávolításával kapcsolatos eljárást is elfogadhatónak tartotta.
Chronowski egyetemi oktatói tevékenységének hallgatói értékelései is előkerültek a róla szóló vitákban. A Markmyprofessor oldalán szereplő értékelés 3,09-es átlagot mutat. A részpontszámok között a segítőkészség 3,00, a felkészültség 2,94, míg az előadásmód 2,03 pontot kapott. Ezek az internetes hallgatói értékelések azonban önmagukban nem alkalmasak arra, hogy előre jelezzék egy alkotmánybíró későbbi szakmai teljesítményét.
Ligeti Miklós – büntetőjogász, korábbi vagyonvédelmi pályázó
Ligeti Miklós neve korábban is ismertté válhatott a közélet iránt érdeklődők számára. Büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, és korábban pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői tisztségére is.
A hivatal élére végül nem őt választották, hanem Unger Annát. A döntés után Magyar Péter jelentette be, hogy Ligeti Miklós az Alkotmánybíróság egyik új jelöltje lesz. Megválasztásával így egy korábbi közéleti és intézményi pályázat után most az alkotmánybírói testületben kapott szerepet.
Kovács András György – kúriai bíró és közigazgatási jogász
Kovács András György a Kúria tanácselnök bírája, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense. Nevéhez számos magyar és angol nyelvű tudományos publikáció, könyvrészlet és szakmai kézikönyv kapcsolódik.
A jelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy csaknem három évtizedet töltött az igazságszolgáltatásban, és tapasztalatot szerzett a nemzetközi jog, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az európai uniós jog és az Alaptörvény együttes alkalmazásában.
A politikai szerepvállalására vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy nem vonódott be a politikába, és az ezzel kapcsolatos feltételezést sértésnek nevezte.
Kovács András György külön kiemelte a Sólyom László nevéhez kötődő alkotmánybírósági joggyakorlat jelentőségét. Álláspontja szerint ezt a joggyakorlatot az Alkotmánybíróság tovább is fejlesztheti annak érdekében, hogy Magyarországon egy „konszolidált, demokratikus jogállam” működjön.
Orosz Árpád Gábor – polgári jogász és egyetemi oktató
Orosz Árpád Gábor korábban a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője és tanácselnök bírája volt. Polgári jogászként és európai jogi szakjogászként is rendelkezik tapasztalattal, emellett a Szegedi Tudományegyetemen oktat.
Bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a megalapozott bírói döntésekhez valódi szakmai vita szükséges. Szerinte egy-egy ügy elbírálásánál nemcsak az adott jogkérdést, hanem az ügy körülményeit, összefüggéseit és a döntés lehetséges következményeit is figyelembe kell venni.
Szakmai pályafutásának egyik közéleti érdekessége, hogy 2025-ben Semjén Zsolttól vette át a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozatát a Karmelitában.
Szomora Zsolt – büntetőjogász, egyetemi tanár
Szomora Zsolt szintén a Szegedi Tudományegyetem oktatója, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettese és habilitált egyetemi tanár. Kutatási területei között kiemelt helyet foglal el a büntetőjog alkotmányos összefüggéseinek vizsgálata.
Tudományos munkássága és szakmai elismerései mellett egy korábbi, 2007-ben megjelent tanulmánya is ismertté vált. Ebben a vérfertőzés büntetőjogi tilalmának megszüntetése mellett érvelt. Indoklása szerint a tilalom nem véd tényleges társadalmi értéket, hanem egy történetileg kialakult erkölcsi előítélet büntetőjogi szankcionálását jelenti.
Új korszak következhet az Alkotmánybíróságon
Az öt új alkotmánybíró érkezésével jelentősen átalakul a testület összetétele. A kinevezések különösen azért kerültek a figyelem középpontjába, mert több korábbi tag mandátuma az Alaptörvény módosítását követően szűnt meg.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lehet, hogy az új összetételű Alkotmánybíróság milyen irányban alakítja tovább a magyar alkotmánybíráskodást. Kiemelt figyelmet kaphat ebben a Sólyom László elnökségének időszakához kötődő korábbi alkotmánybírósági joggyakorlat, valamint az Alaptörvény értelmezésének jövőbeli iránya.
Az új alkotmánybírák szakmai háttere eltérő: található közöttük alkotmányjogász, közigazgatási és polgári jogász, illetve büntetőjogász is. Munkájuk ezért a következő években számos, a magyar jogrendszer egészét érintő ügyben meghatározó lehet.
Forrás: ORIGO nyomán
.png)
.webp)
