Kapitány István szerint Magyarország energiaellátása a jövőben orosz gáz nélkül is biztosítható lehet. A miniszter arról beszélt, hogy amennyiben a jelenlegi terveknek megfelelően alakulnak a folyamatok, az Európai Unió által meghatározott jövő októberi céldátumra más forrásokból is megoldható lesz az ország földgázellátása.
A miniszter szerint Magyarország jelenleg megfelelően felkészült a közelgő télre. A gáztárolók töltöttségi szintje megfelelő, a fizikai gázellátásban pedig nincs olyan probléma, amely veszélyeztetné az ország energiaellátását.
Kapitány István úgy fogalmazott, hogy az orosz gázhoz való jelenlegi kötődés elsősorban gazdasági megfontolások eredménye. Magyarország több irányból is képes földgázt beszerezni, mivel az országot több vezetékes kapcsolat is összeköti a környező országokkal. A miniszter ugyanakkor nem közölt konkrét adatot arról, hogy az elmúlt hónapokban pontosan mekkora mértékben csökkent az orosz gáz részaránya az importban.
A kőolaj esetében szintén vizsgálják az orosz energiaforrásoktól való függetlenedés lehetőségeit. Magyarország már tárgyalásokat kezdett horvát partnerével arról, hogy az Adria-kőolajvezetéket teljes kapacitással lehessen használni. Kapitány István szerint a magyar–horvát kapcsolat ezen a területen kedvezőbb, mint korábban.
Paks II. jövőjéről év végéig döntés születhet
A magyar energiapolitika másik fontos kérdése a paksi atomerőmű bővítése. Kapitány István közlése szerint a Paks II. beruházás felülvizsgálatát év végéig szeretnék lezárni. Ekkor azt is eldöntik, hogy az új reaktorokra továbbra is szüksége van-e a magyar energiarendszernek.
Közben Paks I. esetében is vizsgálják az üzemidő meghosszabbításának lehetőségét. A cél az, hogy az erőmű 2032-től további húsz éven keresztül is működhessen, amennyiben ennek műszaki és biztonsági feltételei adottak.
A miniszter szerint a magyar energiatermelés az elmúlt években jelentősen átalakult. A napenergia-kapacitás már meghaladja a 8000 megawattot, ami fontos szerepet tölthet be az ország energiaellátásában.
Az energiatárolás továbbra is komoly kihívás
A növekvő nap- és szélenergia-kapacitások mellett ugyanakkor továbbra is jelentős problémát jelent az energiatárolás. Kapitány szerint ezért a következő időszakban ezen a területen is komoly fejlesztésekre lesz szükség.
Az idei nyár alacsony dunai vízállása szintén rámutatott arra, hogy az energiarendszernek jobban fel kell készülnie a szélsőséges időjárási körülményekre. A miniszter szerint a klímaváltozás hatásait az energiaellátás tervezésekor is figyelembe kell venni.
A megújuló energiaforrások, köztük a nap- és szélenergia fejlesztése mellett az épületek energiahatékonyságának javítását is fontosnak tartja. Mint mondta, az egyik legfontosabb energiaforrás az, amelyet eleve nem kell felhasználni.
A rezsicsökkentés helyett az energia árának mérséklése lehet a cél
A rezsicsökkentés jövőjével kapcsolatban Kapitány István arról beszélt, hogy elsősorban az energia árának csökkentésében gondolkodnak. Ehhez szerinte több feltételt is meg kell teremteni.
Növelni kell az energiatárolási kapacitásokat, hozzá kell férni az olcsóbb nap- és szélenergiához, miközben Magyarországnak csökkentenie kell az importtól való függőségét. A megtermelt energiát pedig akkor lehetne nagyobb mennyiségben külföldre értékesíteni, amikor a piaci árak ezt indokolják.
A fejlesztésekhez az Európai Unióból érkező forrásokat is felhasználnák.
A dízeltámogatásról is beszélt a miniszter
Kapitány István kitért a havi 5000 forintos dízeltámogatásra is, amelyet több közgazdász bírált. A miniszter a korábbi, általánosabb üzemanyagár-védelemmel összehasonlítva azt mondta, hogy az előző rendszer havonta mintegy 50 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést, míg az új támogatási forma körülbelül 10 milliárd forintos havi kiadást jelenthet.
A különbség szerinte az is, hogy a támogatás nem mindenkit azonos módon érint, hanem elsősorban azokra koncentrál, akik számára nagyobb segítséget jelent.
A közlekedéspolitikával kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a városi közlekedés hatékonyabbá válhatna, ha kevesebb autó közlekedne a belvárosokban. Ugyanakkor szerinte Magyarország számos térségében jelenleg még nem biztosítható olyan tömegközlekedés, amely minden mindennapi közlekedési igényt megfelelően kiváltana.
A magyar vállalkozások termelékenységét is növelnék
A miniszter szerint a magyar gazdaság egyik fontos problémája, hogy a kis- és középvállalkozások nem tudtak kellőképpen megerősödni az elmúlt 16 évben.
Kapitány úgy látja, hogy korábban számos vállalkozás kapott támogatást, azonban nem minden esetben vizsgálták meg kellő alapossággal, hogy a pénzt mire fordították, illetve valóban növelte-e a támogatás a vállalat termelékenységét.
A következő időszakban ezért szerinte nagyobb hangsúlyt kell helyezni a produktivitás növelésére. Célként azt nevezte meg, hogy minél több magyar kis- és középvállalkozás váljon képessé arra, hogy bekapcsolódjon a hazai gazdasági értékláncokba és beszállítóként működjön.
Kapitány Istvánt saját bevallása szerint a vagyonadó is érintené
A vagyonadó kérdéséről Kapitány István azt mondta, hogy az ő vagyona is abba a kategóriába esik, amelyre az intézkedés vonatkozna. Saját elmondása szerint ezt társadalmi hozzájárulásként értelmezné.
Érvelése szerint Magyarországon több fontos adónem, köztük a személyi jövedelemadó és a társasági adó, nemzetközi összehasonlításban sem számít különösen magasnak. Emiatt szerinte azoknak, akik jelentős vagyont halmoztak fel, bizonyos mértékben hozzá kell járulniuk a társadalom működéséhez.
Kapitány István mindezek mellett arról is beszélt, hogy egy multinacionális vállalat vezetéséből a magyar közigazgatásba kerülve számára meglepő volt a bürokratikus működés több eleme. Különösen a papíralapú kommunikáció magas arányát, illetve azt emelte ki, hogy egy-egy döntési folyamatban sok ember vesz részt.
.png)
.png)
