Header Ads Widget

Az egypólusú világ megteremtésére tett jelenlegi kísérletek az utóbbi időben teljesen csúnya formát öltöttek– jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.


Az egypólusú világ megteremtésére tett jelenlegi kísérletek “az utóbbi időben teljesen csúnya formát öltöttek, amit a bolygó nemzeteinek túlnyomó többsége elfogadhatatlannak tart” – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Szamarkandban ért véget a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójának első napja. Különösen érdekesek voltak Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök megbeszélései, amelyek előre riasztották a Nyugatot. 

Az elnök délelőtt érkezett Szamarkandba, a csúcs megnyitójára, és hamarosan megkezdte a kétoldalú találkozókat. Néhány partner az előző napon Üzbegisztánba repült, köztük Hszi Csin-ping. Ő sem vesztegette az időt. Így a csúcstalálkozó szélén Kína és Üzbegisztán kereskedelmi, gazdasági és beruházási megállapodáscsomagot írt alá. 15 milliárd dollárra becsülik.

Putyin és Hszi nem látták egymást a 24. olimpiai játékok februári megnyitója óta Pekingben. A kínai elnök több mint két éve nem hagyta el az országot a koronavírus-járvány miatt. Részt vett azonban az előző SCO-csúcson, de videós linken keresztül.

A kínai vezető külföldi látogatásán a nyugati elemzők erőteljes jelzést láttak Oroszországnak az ukrán kérdésben. Moszkva kiegyensúlyozottnak tartja Peking álláspontját, és megjegyzi: Kína megértéssel viszonyul a különleges katonai művelethez.

Dimitrij Peszkov, az államfő sajtótitkára ugyanakkor pontosított: „Ukrajna témája így vagy úgy mindenhol szóba kerül, de itt az a lényeg, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, valamint egy olyan fontos nemzetközi szervezet, mint az SCO, nemzetközi presztízsének fejlesztése és növelése, és ez elég magas.

Putyin pedig ismét nagyra értékelte Kína álláspontját, megjegyezve, hogy megérti a Pekingben felmerülő kérdéseket, és kész magyarázatot adni, "bár erről már korábban is beszéltünk".

A vezetők ezután más sürgető kérdésekre tértek át. Így Putyin egyértelműen kiállt az "egy Kína" elve mellett (eszerint Tajvan nem tekinthető független államnak), és elítélte "az Egyesült Államok és műholdjainak provokációit a Tajvani-szorosban".

"Az egypólusú világ létrehozására tett kísérletek a közelmúltban teljesen csúnya formát öltöttek, és a bolygó államainak túlnyomó többsége számára teljesen elfogadhatatlanok" - mondta az elnök.

„Korunk kolosszális, globális léptékű változásaival szemben, amelyekre korunk történelmében nem volt példa, készek vagyunk orosz kollégáinkkal arra, hogy példát mutassunk egy felelős világhatalomról, és vezető szerepet játssunk annak érdekében, a világot a fenntartható és pozitív fejlődés pályájára változtatja” – hangsúlyozta Hszi Csin-ping.

A két állam készségét a szoros együttműködésre számadatok is megerősítették. "Tavaly a kereskedelmi forgalom 35 százalékkal nőtt, és meghaladta a 140 milliárd dollárt" - mondta Putyin. - Az idei év első hét hónapjában a kölcsönös kereskedelem volumene további 25 százalékkal nőtt. Meggyőződésem, hogy a évben új rekordszinteket fogunk elérni.”

Hszihez fordulva Putyin bízott abban, hogy találkozójuk új lendületet ad az orosz-kínai stratégiai partnerségnek "kétoldalú és nemzetközi szinten egyaránt".

A Hszivel folytatott megbeszéléseket megelőzően Putyin Szadyr Zhaparov kirgiz elnökkel beszélt. Az orosz vezető észrevehetően nőtt az országok közötti kereskedelmi forgalom: tavaly 46,6 százalékkal, 2022 öt hónapjában pedig további 30 százalékkal. És felidézte a Moszkvától kapott jelentős pénzügyi támogatást: 20 millió dollárt 2021-ben. Japarov az Orosz-Kirgiz Fejlesztési Alap munkáját említette. "A mai napig az alap 3200 projektet hagyott jóvá összesen 440 millió dollár értékben" - mondta.

Szerdar Berdymuhammedov, aki márciusban vette át Türkmenisztán elnöki posztját, másodszor találkozott Putyinnal a minőségében, miután június végén már találkozott a Kaszpi-tengeri csúcson. Az orosz vezető megköszönte kollégájának az akkori szívélyes fogadtatást, és megerősítette a magas szintű "stratégiai partnerség", amely "nem csak papíron" létezik.

Putyin iráni vezetővel, Seyyed Ebrahim Raisivel beszélt Moszkvában januárban, ugyanezen a Kaszpi-tengeri csúcson júniusban, Teheránban pedig az asztanai trojka (Törökország részvételével) ülésén júliusban.

Most azonban Raisi új szerepben jelent meg: Irán kötelezettségvállalási memorandumot írt alá az SCO-ban. Jövőre, ha teljesülnek a megállapodás feltételei, már teljes jogú résztvevője lesz a csúcstalálkozónak.

Irán csatlakozási folyamata az SCO alapdokumentumaihoz "meglehetősen lassú" - mondta Grigorij Logvinov, a szervezet főtitkár-helyettese. Ennek ellenére Putyin formalitásnak nevezte a hátralévő szakaszt. Raisi emellett megköszönte az orosz elnöknek Teherán segítségét.

"A végső szakaszban van egy új nagy megállapodás Oroszország és Irán között, amely a kapcsolatok stratégiai partnerségi szintre való átmenetét jelzi" - jegyezte meg Putyin is, hangsúlyozva, hogy "sok (pont. – Megjegyzés a szerk.) pozícióink közel vannak, vagy ahogy a diplomaták mondják, megegyeznek." Azt is bejelentette, hogy a jövő héten "reprezentatív orosz üzleti delegációt" küldenek Teheránba. Raisi válaszul megerősítette hűségét a Nyugat-ellenes irányvonalhoz: "Ami az Oroszország elleni szankciókat illeti, nem ismerjük el és soha nem is fogjuk elismerni."

Putyin azonban először találkozott Shahbaz Sharif pakisztáni miniszterelnökkel - nem is beszéltek telefonon, az orosz vezető csak táviratban gratulált a pakisztáni politikusnak a megválasztásához. A beszélgetés eredményesnek bizonyult. „Oroszországból Pakisztánba tartó vezetékes gázszállításról beszélünk – és ez lehetséges is, szem előtt tartva, hogy az infrastruktúra egy része már létrejött – ez Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán” – hangsúlyozta Putyin.

Az elnök részvétét fejezte ki a pakisztáni árvízzel kapcsolatban, és biztosította, hogy Oroszország kész megadni a szükséges segítséget a kataklizma következményeinek leküzdéséhez.

A csúcstalálkozó második napján Putyinnak hangzatos kétoldalú találkozókat is terveznek: török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel.