Header Ads Widget

Belga politikus: Soroséknak döntő befolyása van az EU politikájára - Uniós forrásokkal zsarolná hazánkat Soros és az EU.



Szűk másfél hónappal azután, hogy egy Soros Györgyöt is tagjai közt tudó balliberális agytröszt szakértője megírta: elérkezett a kedvező alkalom arra, hogy Brüsszel az uniós forrásokkal megzsarolja Magyarországot és az ellenőrzését kiterjessze a belpolitikánkra, uniós diplomaták és magasrangú tisztségviselők elárulták a Reutersnek – épp erre készülnek. Az összefonódást mások is így látják, egy belga politikus Soros döntő befolyását sejti az európai politikára.

Tom Vandendriessche, európai parlamenti politikus, a Vlaams Belang politikusa korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Soros György szerint az uniós szuperállam (Európai Egyesült Államok) létrehozásának ellenálló országokat meg kell büntetni. "Ez a gátlástalan spekuláns a globalista klikk hálójának egyik pókja, amely át akarja alakítani társadalmunkat".



Az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagja kérdést intézett ezév elején a Bizottsághoz az alábbi tartalommal. Soros György magyar-amerikai befektető, aki tőzsdei spekulációból szerezte vagyonát. Ezt a pénzt most saját politikai és filozófiai programjának megvalósítására használja szerte a világon. Soros Nyílt Társadalom Alapítványát használja fel olyan civil szervezetek és más szervezetek finanszírozására, amelyek politikai eszméit hirdetik. Pénzügyi támogatást is nyújtott a demonstrációkhoz, amelyek egy része erőszakos volt.

Soros ráadásul egyre inkább beszáll a nyilvános vitába. Például felszólította az Európai Uniót, hogy „álljon szembe” Lengyelországgal és Magyarországgal. Tavaly is kiderült, hogy a Strasbourg székhellyel működő Emberi Jogok Európai Bírósága 100 állandó bírájából 22-nek van kapcsolata Soroshoz köthető szervezetekkel.

Tekintettel erre:

  1. Van-e kapcsolat a Bizottság és azon szervezetek között, amelyekben Soros (akár közvetlenül, akár közvetve) részt vesz, ha igen, miről egyeztetnek, és az átláthatóság érdekében nyilvánosságra hozhatók-e az ilyen események történései?
  2. Vannak-e kapcsolódási pontok a Soros-szervezetek és a Bizottság tagjai között, illetve az EB tekintetében?
  3. A Bizottság folyamodott-e valaha Soros György által közvetlenül vagy közvetve támogatott szervezetekhez, és aggasztja-e a Bizottság Soros György növekvő befolyását az európai politikára?

A flamand politikus egyébként már korábban is felhívta a figyelmet a szólásszabadság hanyatlására, miután Thierry Breton belső piacokért felelős uniós biztos jóformán megfenyegette Elon Muskot a Twitter átvételekor. Ezzel kapcsolatban Tom Vandendriessche azt mondta, Brüsszel nem akar szólásszabadságot, mert azt veszélyesnek tartja a rendszerére. Egy májusi felmérés is épp ezen szabadságjog hanyatlására mutatott rá, a kutatás során megkérdezett németek közel fele úgy látja, hogy a rasszizmusról szóló vádak korlátozzák a szólásszabadságot Németországban.

Sokan mondták már, hogy a brüsszeli bürokraták egy zárt világban, amolyan elefántcsonttoronyban élnek, s így minden összeköttetésüket elvesztették a valósággal, ahogy azt is: dróton rángatja őket a globalista elit.

Ennek kapcsán most, amikor az EU-s források kifizetéséről, illetve visszatartásának feloldásáról folynak a viták a különböző uniós fórumokon, érdemes megjegyezni egy új nevet: Külügyek Európai Tanácsa (ECFR).



A szervezetet tizenötévvel ezlőtt alapították Berlinben a sokadik balliberális agytrösztként, ennek ellenére nem tartozik a futottak még kategóriába. Sőt, a tagnévsort böngészve megállapíthatjuk, hogy az igazán impozáns.

A listán szerepel, David Hidalgo, a spanyol El País társalapítója és Alain Minc a Le Monde igazgatótanácsának volt elnöke, mindkét lap a világ legolvasottabb sajtótermékei közé tartozik; Dominique Strauss-Kahn, az IMF volt elnöke és Caio Koch-Weser, a Világbank volt alelnöke; továbbá egy sor olyan befolyásos politikus, mint a volt német gazdasági és védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg, a „kereszténydemokrata” Jean-Luc Dehaene belga, Mart Laar észt és Marek Belka lengyel ex-miniszterelnökök, vagy Joschka Fischer volt német zöldpárti külügyminiszter; seregnyi volt és jelenlegi ENSZ-diplomat, európai parlamenti képviselő és egyetemi professzor, például az itthon is gyakran idézett Timothy Garton Ash; és persze a kapitális vadak: Soros György, valamint a kormányellenes magyar NGO-kat szintén bőkezűen támogató Sigrid Rausing.

De miért érdekes ezen túlmenően az ECFR?

A szervezet egyik szakértője bizonyos Végh Zsuzsanna október 5-én megjelent dolgozatában arról értekezik, hogy a magyar kormány vállalásai a befagyasztott uniós források felszabadításáért cserébe ígéretesnek tűnhetnek ugyan, de ha „végre is hajtja ezeket, az intézkedések, az önmagában nem elegendő ahhoz, hogy visszájára fordítsa a demokrácia leépülését”.

Szerinte egyébként az sem biztos, hogy a jogszabály módosításokat tettek is követik. Érdekes párhuzam, hogy ugyanígy fogalmazott az Európai Parlamentben Daniel Freund, liberális képviselői is. Érdekes adalék, hogy Freund korábban a Transparency International munkatársa is volt.

„Az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Bizottságnak nem csupán az egyes követelmények elfogadását kell kipipálnia. Azt is figyelemmel kell kísérnie, hogy az új jogi keretek és intézmények a gyakorlatban hogyan működnek. (…) A megfigyelés azonban haszontalan a meg nem felelés szankciói nélkül” – szögezte le Végh Zsuzsanna, majd felhívta Brüsszel figyelmét arra, hogy a háborús infláció és az energiaválság miatt komoly zsarolási potenciállal rendelkezik. (Persze, ő szebben fogalmazott. Azt írta: a bizottságnak „minden eddiginél nagyobb befolyása van arra, hogy bizonyos demokratikus elvek betartását megkövetelje”.) Mielőtt tovább mennénk, essék néhány szó az ECFR magyar származású szakértőjéről. Végh Zsuzsanna többek között

  • a German Marshall Fund regionális szakértője;
  • a Freedom House Magyarországot leminősítő 2021-es és 2022-es országjelentésének szerzője;
  • a CEU korábbi kutatója és programkoordinátora;
  • a Bajnai-kormány külügyminisztériumának egykori alkalmazottja.

Pestiesen szólva tehát nem kispályás. A fentebb idézett cikkét pedig az teszi különösen érdekessé, hogy pár napja a Reuters megszólaltatotttöbb magasrangú uniós diplomatét és tisztségviselőt, akik szinte szó szerint Végh Zsuzsanna október 5-i megállapításait.



"Megkapják a pénzt, de csak komoly feltételek mellett" – olvasható a cikkben, melynek egyik alcíme már önmagában beszédes: „Nyomásgyakorlás”. A Reuters forrásai szerint Brüsszel nem bízik a magyar kormányban, és az uniós pénzek folyósítását csak feltételesen hagyná jóvá, ami azt jelenti, hogy a bizottság bármikor visszatarthatja a következő részlet átutalását, ha valami nem tetszik neki.

Kiindulva az elmúlt évek tapasztalataiból és a tudósításból, amely a háttérinterjúk alapján külön kiemeli a „civil szervezetek” szerepét az állam ellenőrzésében, komoly esélye van annak, hogy a Soros-hálózat az európai parlamenti és brüsszeli szövetségeseivel, lekenyerezettjeivel közösen hosszú távon zsarolni készül Magyarországot. Erre utal a Reuters cikkében az a megjegyzés is, miszerint a „pénz az, ami mozgatja a dolgokat.” Forrás


Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)