Elszólhatta magát Volodimir Zelenszkij a háború befejezéséről, amikor nemrég meglepő módon arról értekezett, hogy szerinte az orosz-ukrán háború a következő hónapokban véget ér.
Az ukrán elnök ennek pontos időpontjáról szólva egy interjúban úgy fogalmazott, erre akkor kerül majd sor, ha „Ukrajna győz, vagy Oroszország úgy dönt, hogy békét köt”.
Ebben (is) reménykedhetett Zelenszkij
Sajtóhírek szerint az ukrán elnök kijelentésére többek között az is okot adhatott, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kínai elnökkel zajlott tárgyalása kapcsán meglebegtette:
Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként befolyást tud gyakorolni Oroszországra,
és „segíthet abban, hogy véget vessenek Ukrajna brutális orosz megszállásának és lerombolásának”. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Kreml: Nem lesz béke, amíg a Nyugat fegyverekkel pumpálja Ukrajnát
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azonban telefonon közölte Olaf Scholz német kancellárral, hogy a német és nyugati irányvonal Ukrajnával kapcsolatban „romboló hatású”, és felszólította Berlint, hogy gondolja át a megközelítését – közölte a Kreml. Mint írták,
Putyin „felhívta a figyelmet a nyugati államok, köztük Németország romboló vonalára, amelyek fegyverekkel pumpálják a kijevi rezsimet és kiképzik az ukrán hadsereget”
– közölte a Kreml. „Mindez, valamint az Ukrajnának nyújtott átfogó politikai és pénzügyi támogatás ahhoz vezet, hogy Kijev teljes mértékben elutasítja bármilyen tárgyalás gondolatát” – tették hozzá. Vagyis
a Kreml meglátása szerint addig esély sincs a békére, míg a Nyugat fegyverekkel „pumpálja” Ukrajnát.
Biden és Putyin is tárgyalna
Biden kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal, ha a Kreml vezetője bizonyítja, hogy érdekelt a háború befejezésében.
Több százezer ember halt meg az USA nagyhatalmi arroganciája miatt! Emlékezzünk vissza! Az oroszok egy nyilatkozatot küldtek Washingtonba, tárgyalni akartak, békét akartak egyenlő feltételekkel!
- Állítsák le a NATO keleti bővítést, kiemelten Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozását.
- Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak.
- A NATO-nak fel kell hagynia a katonai tevékenységgel Ukrajnában, Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban.
- Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
- Moszkva megerősíti, hogy a felek nem tekintik egymást ellenségnek, és megállapodnak abban, hogy a minden vitát békésen, erőszakmentesen rendeznek
- Oroszország elkötelezett amellett, hogy Moszkva és Washington sem teremt olyan szituációt, amelyet a másik fél fenyegetésként foghat fel.
- Forródrót létesítése a két fél között.
- Az orosz fél azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.
- Oroszország és az Egyesült Államok sem telepíthet nukleáris fegyvereket saját országán kívül.
- Moszkva mechanizmusokat vázol fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő megállapodás.
Ezt kellett volna teljesíteni, tárgyalni az oroszokkal, akkor nem hal meg több százezer ember, nem lenne háború, nem lenne szankció, nem teszi tönkre "a nyugati világot" az infláció és az energiaválság. Persze, tárgyalni sosem késő!
