A finnek nem akartak NATO tagok lenni, de a kormány népszavazás nélkül csatlakoztatta őket.
Nem írt ki a kormány ügydöntő népszavazást, csak egy fősodratú médiában közzétett, irányított közvéleménykutatás eredményére hivatkozva léptették be az országot a NATO-ba. Erre a kutatásra hivatkozott a magyar kormány is a határozati javaslatban, amelyek március 27.- én elfogadták a finn csatlakozási kérelmet.
Az Országgyűlés szinte teljes többsége megszavazta, kivéve a 6 Mi Hazánk képviselőt és 11 másikat, akik nem voltak jelen a szavazáson. Név szerint Fideszből:
dr.Bajkai István, Fazekas Sándor, Font Sándor, Gulyás Gergely, dr. Kállai Mária, dr. Lázár János, dr. Nagy István, Szijjártó Péter, dr. Varga Judit KDNP-től: dr. Latorcai János DK-tól: Arató Gergely
A magyar embereket nem kérdezték meg. A civilek a háború támogatása és a finn csatlakozás ellen márc 26.- án béketüntetést tartottak a Békekör részvételével az amerikai nagykövetség előtt a Szabadság téren, és egy petíciót adtak be az országgyűlési képviselőknek a béke és az önrendelkezés tárgyában, belefoglalva a termőföldek iparosításának ellenzését is. Egy civil mozgalom népszavazási kezdeményezést adott be a finn csatlakozásról, de az NVB nem hívott össze sürgősségi ülést az elbírálására.
Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról – A népakarat kijátszása Budapest, 2023. március 28. kedd (MB)
Azzal, hogy megszavazta a NATO kibővítését Finnországgal, a magyar Országgyűlés gúnyt űzött választóinak békeakaratából, és rossz szolgálatot tett a békének és hazánknak. Velük ellentétben elismerés illeti azt a kevés honatyát, aki felismerte, hogy a béke útja nem a katonai szembenállás fokozásán át vezet – értékelte a Magyar Békekör elnöke kedden.
„A finnek NATO-csatlakozásának ratifikálása kizárólag amerikai és NATO-érdek. Nemcsak hazánk Oroszországgal való békés együttműködéshez fűződő érdekével ellentétes, hanem magukéval a finnekével is, hiszen feláldozzák semlegességüket idegen érdekek oltárán” – jelentette ki Simó Endre.
Ha a kormánynak és parlamenti többségének célja az volt, hogy élezze a szembenállást Moszkvával, ne pedig kiegyezésre törekedjen vele, legalább is semleges maradjon az ukrajnai konfliktusban, akkor elérte célját, s minden bizonnyal köszönetet kap érte Washingtontól és Brüsszeltől. Meglehet, ennél többet is. Vajon felmérte tettének következményét? Tisztában van vele, hogy a Júdás pénznek megvetés az ára?
Kormány és pártjai nem a békére kaptak felhatalmazást a néptől? Elszakad a hatalom a néptől, s még szembe is fordul vele? Szembenállást támogató többség a parlamentben, békét akaró többség idekint? Erkölcsileg kettészakították az országot azok, akik békéről szónokolnak, s ellene cselekszenek. El akarják hitetni az emberekkel, hogy a békét a NATO erősítése szolgálja. Mintha nem tudnák, hogy az ukrajnai konfliktust pont az idézte elő, hogy a NATO – a máltai gentlement agreement ellenére – Keletre terjeszkedett, és fejébe vette Oroszország „stratégiai legyőzését”!
Akik megszavazták a finn csatlakozást valószínűleg fel sem fogják, hogy döntésükkel hazánk helyzetét gyengítették!
Eddig ugyanis el lehetett hitetni sokakkal, hogy ellavírozgatunk Szkülla és Karübdisz között, itt Európa közepén. Mert hiszen jó viszonyban kellene élnünk Kelettel és Nyugattal egyaránt. De most?
Miért kellene bízniuk bennünk a keletieknek? Azért, mert a magyar kormány és parlamenti többsége „keleti nyitás” politikán finn csatlakozást és további NATO-bővítést ért? – tette fel a kérdést a Békekör elnöke.
Finn közvéleménykutatási adatok a magyar Országgyűlés figyelmébe 2023. március 14. kedd (MB) A finnek többsége elutasítja az ország NATO-csatlakozását – tűnik ki abból a társadalmi felmérésből, melyet a napokban hoztak nyilvánosságra Helsinkiben.
A közvéleménykutatás eredményéről hétfőn tájékoztatták Magyarország helsinki nagykövetét, arra kérve, hogy mielőbb juttassa el a magyar kormányhoz és Országgyűléshez, mely a jövő héten készül szavazni a finn és a svéd csatlakozásról.
A társadalmi felmérés készítői két kérdést tettek fel: Egyetért-e ön azzal, hogy Finnország felvételét kérje a NATO-ba?
Egyetért-e ön azzal, hogy Finnország vonja vissza felvételi kérelmét és maradjon semleges?
Az első kérdésre 9055-en, a válaszolók 65 százaléka nemmel felelt, a másodikra pedig 895-en, a választ adók 89 százaléka igent mondott.
A szavazási eredmény megtekinthető: https://strawpoll.com/polls/QrgeVrKprZp/results
https://strawpoll.com/polls/QrgeVrKprZp/results
Egy finn állampolgár a következő levelet írta a helsinki magyar nagykövetnek:
Tisztelt Nagykövet Úr!
A parlamentben Finnország úgy döntött, hogy a finn alkotmánnyal ellentétben törvénytelenül jelentkezik a NATO-ba. és a párizsi békeszerződés ellen. A finn népet sem kérdezték meg semmiről. Az EU-csatlakozással kapcsolatban már megsértették az alkotmányt. A legudvariasabban arra kérném, hogy a magyar döntéshozók felé továbbítsák reményünket, hogy Finnország NATO-tagsági kérelmét el kell utasítani, csökkentve ezzel a háborús veszélyt Európában és a világban.
Köszönöm
Makku Elva finn állampolgár Finn petíció a magyar Országgyűléshez Helsinki, 2023. március 9. csütörtök (MB)
Két finn petíciót továbbított a Békekör melynek szerzői arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy ne szavazza meg Finnország csatlakozását a NATO-hoz. A Békekör csütörtökön továbbította a petíciókat az Országgyűlés képviselőinek, valamint Orbán Viktor miniszterelnöknek és Szijjártó Péter külügyminiszternek.
Tisztelt magyarországi képviselők!
Mi, finn emberek arra kérjük önöket, hogy ne fogadják el Finnországot a NATO tagjának, mert a finn népet nem kérdezték meg, hogy akar-e a NATO tagja lenni vagy sem. Nem akarunk csatlakozni a NATO-hoz, mert ez növelné a feszültséget határunkon, és a harmadik világháború lehetőségét.
Belügyminisztériumunk megkérdezte a polgárokat, mit gondolnak a NATO-val kötött megállapodásról, és a válaszok több mint 90 százaléka negatív volt a NATO-ra nézve.
Legutóbbi, 2019-es parlamenti választásunkon a megválasztott 200 képviselő közül 140 ellenezte a NATO-csatlakozást. NATO- ellenes volt a hosszú távú polgári közvélemény-kutatásban résztvevők 70-80 százaléka is. Most nem tisztességes vitát folytatunk a NATO előnyeiről és hátrányairól, sok propaganda és gyűlölet jelenik meg a médiánkban.
Antero Nousiainen mérnök, Lapföld Sinikka Tyynelä finn állampolgár az alábbi petícióval fordult Magyarországhoz.
Én, Sinikka Tyynelä, finn állampolgár, 2023. március 5-én e-mailt küldtem a finnországi magyar nagykövetségnek. Egy magánszemély már nem tehet mást, hiszen a közvetlen néphatalom a NATO háborús platformjává és a NATO eszközévé változott, a jogállamiságot vérfoltos katonai csizmába kényszerítették.
Tisztelt Breuer Klára Erzsébet nagykövet Asszony!
A Helsingin Sanomat információi szerint 2023. március 8-án magyar delegáció érkezik Finnországba, Finnország NATO- kérelmének feldolgozásával kapcsolatban. A delegáció tagja többek között Hende Csaba, Németh Zsolt, Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő.
Kérem Önt, hogy ezt a segélyhívást, egy finn állampolgár petícióját juttassa el a Magyarországról Finnországba érkező delegációhoz, valamint továbbítsa ezt a Finnországból küldött petíciót a magyar parlamentnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek, mert Finnországban nem tartottak konzultatív népszavazást a NATO-ról.
2023. március 1-jén a finn parlament, állami csalás útján a finneket a NATO atomfegyverláncaihoz kötötte egy apró, fősodrású média közvélemény-kutatás alapján, a kulcsokat pedig átadták a Pentagonnak.
Petíció a békéért és a jogállamiságért
Miért nem szabad elfogadnia Magyarországnak a finn NATO-csatlakozási kérelmet?
A finn parlament 2023. március 1-jén 184 szavazattal elfogadta a NATO-megállapodást, ezzel pedig megszegte az 1947. február 10-én aláírt párizsi béke megállapodást. A párizsi béke megállapodás képezi az életbiztosítást, még mindig érvényben van és megkerülhetetlen.
Emellett az Oroszországgal kötött szomszédsági megállapodás továbbra is érvényes. Finnország és Oroszország nem bontotta fel írásban ezt a megállapodást. Egyedül Sauli Niinistö államfő jelentette be önkényesen a médiában a megállapodás felmondását. A párizsi béke megállapodás az ENSZ, Oroszország, az EU és az USA nyilvántartásában szerepel.
A békét a világban nem fegyverek, vagy az erősebbek joga biztosítja, hanem a nemzetközi megállapodások.
Oroszország közel 80 éve nem jelent veszélyt Finnországra nézve. A NATO-döntés után a helyzet drámaian megváltozik, és Oroszországnak Finnországot új biztonsági fenyegetésként kell értékelnie. Finnország függetlensége alatt Oroszország soha nem tagadta meg a finnek emberi jogait, alapvető szabadságjogait vagy demokratikus jogait. Finnország ezzel hátat fordított saját jogállamiságának.
A finn parlament által március 1-jén jóváhagyott NATO-megállapodás szintén alkotmányos kérdés, hiszen a finn védelmi erők döntéshozatali joga a Pentagon parancsnoki központja alá kerül, ahol Washington dönt háborúról és békéről.
Sanna Marin kormánya megsértette a finn nép függetlenségét, és érvénytelenítette a nép szuverenitását. Finnországban nincs független Alkotmánybíróság, és az átlagpolgárok már nem részesülnek védelemben az alkotmányos sértésekkel vagy az állampolgárok alapvető jogainak érvénytelenítésével kapcsolatban.
A nép szorult helyzetében idegen hatalmakra, Magyarországra és Törökországra kényszerülni, megalázó, ha a jogállamiság elvei hiányoznak a saját országunkból. – Nem furcsa, hogy ugyanakkor Finnország és az egész EU a jogállamiságot követeli Magyarországtól?
Az Európai Uniónak kellett volna biztosítania a békét kontinensünkön. Mi történt e helyett? Egész Európa háborúban vesz részt, elnyomják és megsemmisítik az USA parancsnoksága alatt, az Oroszország elleni háborús frontban. Az atomháborúban nincsenek győztesek! De még van remény!
Magyarország, ha úgy kívánja, Európa békékének előmozdítójává válhat.
Magyarországnak és Törökországnak továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy megakadályozza a harmadik világháborút Finnország NATO-tagságának elutasításával. Itt az ideje, hogy Európa végre a saját lábára álljon.
A NATO-t a Varsói Szerződéssel egy időben kellett volna megszüntetni. Ha így történt volna, most békénk lenne Európában. Sok szerencsét és sikert Magyarországnak! A hivatalos Finnország a NATO-t választotta. Finnország elárulta népét! Európa népei most a Béke Hercegére, a jogállamiságra és a világbéke helyreállítására várnak!
Sinikka Tyynelä, citizen of Finland, blog
UMV/UVM, 7.3.2023
A Békekör március 5-én nyilatkozatban kérte az Országgyűléstől, ne ratifikálja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz, mert nem a békét, hanem a katonai szembenállást szolgálja.
A NATO-bővítés ellentétes a magyar érdekkel. A Magyar Békekör állásfoglalása Finnország és Svédország bevonása a NATO-ba nem a békét, hanem a katonai szembenállást szolgálja. Ezért a Magyar Békekör arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja a NATO kibővítését. Komolytalannak tartjuk azt a politikát, amely azonnali tűzszünetet és békekötést hirdet, de ellene cselekszik. Miből gondolja köztársasági elnökünk és miniszterelnökünk, hogy a szembenállás fokozásával lehet elérni a békét és megakadályozni, nehogy háborúba sodorjanak minket? Miért nem a kínai 12 pontos békekezdeményezést karoljuk fel a NATO kibővítése helyett? Miből gondolja Novák Katalin és Orbán Viktor, hogy azzal egyengetheti a béke útját, ha a parlamentben összefog a háborúpártiakkal, és utat nyit annak a Svédországnak és Finnországnak a NATO-csatlakozása előtt, amely Leopard 2 tankokat és Hawk légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának eddigi tucatnyi fegyverszállítmányain kívül?
A kormány azt állítja, hogy a magyarok túlnyomó többsége békepárti, ami igaz is. De akkor miért akarja meggyőzni a nép választott képviselőit ennek az ellenkezőjéről? Nevezetesen arról, hogy hazánk békéje és szebb jövője az oroszokkal való szembenállás fokozásában, és az ukrajnai háború folytatásában tárul fel? Szembesítjük az országgyűlési képviselőket azzal a ténnyel, hogy mandátumukat békeszerető emberek millióitól kapták, és felelősséggel tartoznak nekik. Ne áldozzák fel becsületüket, tisztességüket nemzeti érdekeinkkel ellentétes idegen célok oltárán!
Forrás. Magyar Békekör https://bekekor.wordpress.com/2023/03/28/orszaggyules-a-finn-nato-csatlakozasrol-a-nepakarat-kijatszasa/
A KÖVETKEZMÉNY: Magyarország a „barátságtalan országok” listájára került, annak minden következményével együtt!
Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete számolt be a RIA Novosztyinak adott interjújában arról, hogy Oroszország Magyarországot is a „barátságtalan országok” listájára tette:
Magyarországot a szankciókhoz való csatlakozás miatt az Oroszországgal szemben barátságtalan országok közé sorolják, de a párbeszéd csatornái nyitva maradnak - mondta Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet a RIA Novosztyinak adott interjújában.
Budapest pragmatikus álláspontot képvisel, amely az EU- ban és a NATO-ban szövetségesei nyomására sem adja fel - mondta a diplomáciai képviselet vezetője. Szerinte Magyarország politikája az érdekvédelmen alapul. Az ország ugyanakkor megtapasztalja az ukrán válság, valamint az EU és az USA által bevezetett oroszellenes szankciók negatív következményeit. A szankciók egyre negatívabban érintik Oroszország és Magyarország együttműködésének minden területét, így a gazdaságot, a politikát, a kultúrát és az emberi kapcsolatokat is.
Budapestnek ez bizonyos mértékig sikerrel jár, de tény marad: Magyarország aláírta Brüsszel összes oroszellenes szankciócsomagját, és kénytelen azokat szigorúan betartani. Emiatt Oroszországgal szemben barátságtalan országnak minősítik, amelyekkel szemben megtorló intézkedéseink alkalmazhatók” – mondta Stanislav.
Az utóbbi időben az orosz nagykövetség normális élete egyre jobban megsínyli ezt, de továbbra is optimisták vagyunk, és ennek ellenére továbbra is törekszünk a konstruktív interakcióra Magyarországgal és a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása érdekében, hogy megőrizzük a párbeszédet. az elmúlt években felhalmozott pozitív fejlemények poggyásza”
Az interjúban szó esett a magyar hosszú távú gáz szállítási szerződésről, a paksi atomerőmű és a Rosatom közötti együttműködés lehetőségéről, és a kárpátaljai magyarok védelméről, amit az EU nem akar biztosítani, elnézve a tavaly év végi ukrán nemzetiségi törvényt is. A nagyövet szerint Brüsszelre nem szabad számítani, mert nem fog segíteni a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében, ezt a magyar kormánynak kellene megtennie, de az meg Brüsszelre bízva a sorsukat: nem teszi.
