De vajon attól, hogy Oroszország és Ukrajna harcolnak egymással, miért leszünk mi is szegényebbek? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a választ is megadta.
A tapasztalatok szerint megéri békében élni. Egy 2009 és 2020 közötti kutatás alapján a békés országok gazdasága átlagosan 2,7 százalékkal jobban teljesített és ebben az időszakban jellemzően lokális konfliktusok voltak. Ahogyan azonban azt a költségek is mutatják, a napjainkban zajló orosz-ukrán háború aligha tekinthető ilyennek.
A Német Gazdasági Intézet becslése alapján a konfliktus tavaly 1600 milliárd dollárba került a világgazdaságnak, ami az éves gazdasági teljesítmény másfél-két százaléka. Az intézet az idei évre is hasonló nagyságrendű károkra számít.
– A globális gazdasági folyamatok szempontjából a fő problémát a korábbi kereskedelmi kapcsolatok szétesése okozza. Korábban a béke lehetővé tette, hogy az egyes országok vállalatai egymáshoz kapcsolódjanak, így a világgazdaság organikusan óriási, bonyolult hálózattá fejlődött, ami rendkívüli gazdasági fellendülést eredményezett. Ezt szakították meg a szankciók, illetve a kelet és nyugat között kibontakozó, egyre mérgesedő kereskedelmi konfliktus, amik a fejlődést évekre visszavető sebeket ejtettek a világkereskedelem bonyolult hálózatán – magyarázta a szakértő.
Az ellátási láncok esetlegessé és töredezetté váltak, ráadásul a kiút is teljesen bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy meddig tart a háború, hogy milyen mélyre merülünk a szankciós adok-kapokban és hogy mikor rendeződhet a nyugat és a kelet viszonya. A termelési költségek emelkednek, ami szinte mindenhol felfelé hajtja az inflációt. Ez amellett, hogy közvetlen terheket jelent a háztartásoknak, újabb és újabb csontvázakat vet ki a szekrényből: egyre több termelővállalat, bank és egyéb intézmény kerül nehéz helyzetbe.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az idei évre már azelőtt 2800 milliárd dollárral alacsonyabb globális reáljövedelmet jósolt, hogy a Kína elleni szankciók, vagy a bankcsődök egyáltalán felmerültek volna.
– Nem csoda, hogy a világ országainak jelentős része békepárti álláspontot képvisel. Azt azonban nehéz észérvekkel megmagyarázni, hogy az Európai Unió miért szorgalmazza az újabb szankciókat és a fegyverszállításokat. Különösen úgy, hogy a globális károk eloszlása egyenlőtlen és Európa az egyik legnagyobb költségviselő. Ráadásul az Európai Unió ezen felül euromilliárdokat fordít Ukrajna működésének finanszírozására és felfegyverzésére, ami tovább nyújtja a háborút és így tovább növeli Európa költségeit – ismertette az üzletágvezető.
Hortay Olivér hozzátette: Európának nemcsak biztonsági, de gazdasági szempontból is elemi érdeke az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása. Itt az ideje, hogy az unió vezetői a konfliktus mélyülése helyett a békén kezdjenek dolgozni, mert amíg a fordulat nem következik be, a gazdasági kilátások egyre csak romlani fognak.
