Header Ads Widget

Dr. Hannes Strasser - Pfizer szerződések: Az orvostudomány történetének legnagyobb botránya



Az emberkísérlet, más néven humanexperimentum, embereken végzett tudományos kísérlet. Új gyógyszerek, pl. védőoltások esetében a klinikai vizsgálatok részeként korlátozott emberi kísérleteket engedélyeznek és írnak elő, mielőtt a gyógyszer a lakosság körében alkalmazható lenne. A történelemben azonban számos példa van arra, hogy az emberek akarata ellenére vagy tudtukon kívül, illetve szándékosan elégtelen tájékoztatás után végeztek kísérleteket.

Ilyen például a koncentrációs táborok orvosainak embertelen kísérletei a Harmadik Birodalomban vagy az afroamerikaiakon végzett titkos szifilisz-kísérletek Alabamában (a Tuskegee Syphilis Study).

Az emberkísérletek az orvosi kutatás egyik legsötétebb fejezete. Sajnos ez a történelem most egy felfoghatatlan fejezettel gazdagodott.

A BioNTech/Pfizer és az EU között kiszivárgott oltóanyag-szerződések

Nemrég vált ismertté, hogy kiszivárgott az első titkos szerződés az EU és a BioNTech/Pfizer oltóanyaggyártók között. Ez többek között a RAI honlapján olvasható (Homepage der RAI nachgelesen vagy https://www.rai.it/dl/doc/2021/04/17/1618676600910_APA%20BioNTech%20Pfizer__.pdf).

Régóta ismert, hogy az oltóanyagokat nem tesztelték kellőképpen, és túl gyorsan és elhamarkodottan hagyták jóvá. Az EU Bizottsága és a kormányok azonban mindeddig nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni a szerződést. Most már világos, hogy miért: mert ebben a szerződésben most már mindenki elolvashatja, hogy az EU Bizottsága és az EU kormányai milyen érzéketlenül és gondolkodás nélkül játszottak 451 millió polgáruk életével.

Előzetes vásárlási megállapodás/“Advance Purchase Agreement“ (APA) EU és BioNTech/Pfizer között.



Screensho/Képernyökép


Ezt Stella Kyriakides egészségügyi biztos és Nanette Cocero, a Pfizer oltóanyagért felelős elnöke írta alá 2020.11.20-án. A tartalom pedig bomba.


Screenshot/Képernyökép

Az elővásárlási megállapodás/“Advance Purchase Agreement“ (APA) felfoghatatlan részletei

A szerződésben az EU és a BioNTech/Pfizer között "feltételes jóváhagyásról" állapodtak meg 2020.11.20-án, hetekkel azelőtt, hogy a vakcinát az EMA, az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta volna (6. oldal). Továbbá mindkét szerződő fél "feltételezte", hogy az EMA 2020.12.15- ig jóváhagyja a vakcinát (13. oldal).

Tehát a vakcina engedélyezése során nem a "normális" utat követték. Az oltóanyagot nem tesztelték, az EMA nem vizsgálta meg függetlenül, majd nem hagyták jóvá, és nem adták el. Nem, hanem fordítva történt: az EU Bizottság által képviselt politika és a gyógyszeripar már hetekkel az oltóanyag jóváhagyása előtt, feltételes jóváhagyással kötött adásvételi szerződéseket, és az EMA időben leszállította, amit akartak és aláírtak. Ez önmagában elképzelhetetlen folyamat.

De ez még messze nem elég. A 15. oldalon az EU Bizottsága teljes komolysággal egyetért azzal, hogy a BionTech/Pfizer erőfeszítései a vakcina kifejlesztésére és előállítására ambiciózusak, valamint "jelentősen kockázatosak" és "nem biztonságosak". Hagyni kell, hogy ez belénk ivódjon: Az EU Bizottsága elismeri, hogy a vakcina előállítása nagy kockázatot és bizonytalanságot rejt magában. Ez de facto tiszta vizet öntött a pohárba az oltóanyag-előállítás hiányosságai miatt. És éppen ezek a hiányosságok azok, amelyek most már jól ismertek: A Biontech/Pfizer vakcinájába ingadozó mennyiségű ép vakcina, sőt DNS is kerül, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie, és súlyos egészségügyi következményekkel járhat. És végül, de nem utolsó sorban ismert, hogy az egyes vakcinatételek masszívan különböznek egymástól az oltási mellékhatások és az oltást követő halálesetek tekintetében. A vakcina előállításának minősége tehát korántsem biztosított.

A 23. oldalon következik a következő "kalapács": Az EU Bizottsága kijelenti, hogy a vakcina alkalmazása "kizárólag az EU-tagállamok felelőssége". Nem az EU Bizottság, nem a BioNTech/Pfizer felelős a felhasználásért, hanem az EU tagállamai. Tehát a gyógyszergyárak nem felelősek semmiért, teljesen semmiért.

Ezt követően még azt is meghatározzák, hogy milyen oltási károkra vonatkozik a gyógyszergyártók felmentése a kártérítéstöl (25. oldal): halálesetek, testi, szellemi vagy érzelmi károk, betegségek, fogyatékosságok, vagyonvesztés vagy -károsodás, gazdasági veszteségek vagy üzleti tevékenység megszakítása esetén. Más szóval, még a vakcina jóváhagyása előtt nemcsak hogy a gyógyszergyártók mentesültek minden felelősség alól, hanem az EU Bizottsága még az oltási károk meghatározásához is hozzájárult, és lazán elfogadta az oltások által okozott haláleseteket, fogyatékosságokat, betegségeket és gazdasági veszteségeket. És mindezt egy olyan oltóanyaggal, amelyet egészséges emberek (!) beoltására kellett volna használni!

Az EU-tagállamok "vakcinarendelési űrlapja"(„Vaccine Order Form“)

A szerződés tartalmaz egy számomra eddig ismeretlen passzust is. Az APA az EU keretszerződése volt, de az egyes tagállamok a BioNTech/Pfizer részére történő egyedi megrendeléseket egy külön szerződésben, a "Vaccine Order Form"-ban adták meg.



Ez azt jelentette, hogy az EU nem csak a korábban ismert módon kötött szerződést a BioNTech/Pfizerrel, hanem mind a 27 tagállam automatikusan szerződéses partnerré vált, amikor aláírta a vonatkozó megrendelési szerződést. Az EU az egész EU számára megrendelte a vakcinákat, majd az egyes államok saját belátásuk szerint vásárolták meg a vakcinákat. Nem meglepő, hogy többek között Németország és Ausztria egészségügyi minisztere eddig elutasította a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Hiszen a tagállamok kormányai ugyanolyan mélyen érintettek a BionTech/Pfizerrel kötött szerződésekben az aláírásukkal, mint az EU Bizottsága.

Az egyes EU-tagállamok megrendelési szerződései a 48. és 49. Oldalon tartalmazzák a következő őrültséget.

Az EU-tagállamok tudomásul veszik (“acknowledge“), hogy a vakcina hosszú távú hatásai és hatékonysága ismeretlenek voltak, és hogy korábban nem ismert mellékhatások léphetnek fel. Ismétlem, az EU kormányai nemcsak tudták, hogy a vakcina biztonságossága és hatékonysága ismeretlen, hanem kifejezetten elfogadták azt!

Az orvostudomány történetének legnagyobb botránya

Az, hogy a jelenlegi megállapodásokat az EU Bizottsága és az EU-tagállamok kormányai írták alá, számomra orvosként felfoghatatlan. Véleményem szerint ez az orvostörténelem legnagyobb botránya. El kell képzelni az egészet: egy olyan vakcinát, amelynek hatékonysága és biztonságossága ismeretlen, amelynek előállítása nagy kockázatokkal jár, amely a szerződés szerint halálhoz, betegséghez és rokkantsághoz vezethet, az EMA feltételesen jóváhagyja, és ezt követően beoltják az időseket, a betegeket, az egészségeseket, a gyermekeket, a csecsemőket és a terhes nőket. Az oltóanyagot világszerte elképesztő 4,6 milliárd alkalommal adták be.

A kormányok és a mainstream média évekig azt állította, hogy a vakcina "jól tesztelt", "biztonságos" és "nagyon hatékony". Mind hamis, mind álhír, mind hazugság. Röviden és tömören: az EU Bizottsága és az európai kormányok addig hazudtak, amig a gerendák is meghajlottak, és gátlástalanul kísérleti nyúllá degradáltak minden beoltott embert. A mainstream média pedig szemrebbenés nélkül követte az oltási propagandát.

Most már minden oltott ember számára világosnak kell lennie, hogy a kormányok politikusai kezdettől fogva tudták, hogy a vakcina mindenféle következményt kiválthat, beleértve a halált is, és hogy a hosszú távú következmények még mindig nem láthatók előre. Az oltottak ennek a felelőtlen politikának az áldozatai: becsapták, elcsábították, nyomást gyakoroltak rájuk és hazudtak nekik. Nem tudjuk, mi fog történni az oltottakkal hosszú távon. Csak azt látjuk, hogy egyre többen halnak meg, egyre többen betegednek meg, és például a rákos megbetegedések száma robbanásszerűen növekszik.

Az EU Bizottság és a kormányok politikája őrültség volt. Nem teljesítette saját feladatát, nevezetesen azt, hogy feltétel nélkül megvédje a polgárok életét és egészségét. A legfrissebb publikációk szerint világszerte már 17 millió ember halt meg a COVID-19 oltások miatt. A felelőtlen politikusok világszerte számtalan ember halálában és megbetegedésében bűnrészesek. A COVID-19 oltásokkal kinyitották Pandora szelencéjét, és most betegség, halál és gonoszság terjed az emberiségen.

A szerzőről: Egyetemi docens Dr. Hannes Strasser MSc egyetemi oktató urológus szakorvos és sürgősségi orvos. A "Raus aus dem Corona-Chaos" és az "Und die Schwurbler hatten doch recht" című bestsellerek társszerzője. Dr. Strasser emellett az osztrák parlament egészségügyi bizottságának szakértője, 2022 februárja óta pedig a tiroli orvosi kamara "Interessensgemeinschaft Freie Ärzte Tirol" kamarai tanácsosa. Forrás




A VILÁGJÁRVÁNY MEGELŐZÉSÉRŐL, A FELKÉSZÜLTSÉGRŐL ÉS A REAGÁLÁSRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY, MEGÁLLAPODÁS VAGY MÁS NEMZETKÖZI ESZKÖZ KIDOLGOZÁSÁRA ÉS MEGTÁRGYALÁSÁRA LÉTREHOZOTT KORMÁNYKÖZI TÁRGYALÓ TESTÜLET HETEDIK ÜLÉSE A/INB/7/x

Előzetes napirendi pont x 2023 október


TERVEZET

Pandemiaszerzödés

A WHO egyezményének, megállapodásának vagy más nemzetközi eszközének tárgyalási szövege a világjárvány megelőzéséről, a felkészültségről és a reagálásról ( WHO Pandémiamegállapodás)

Előzetes, szerkesztetlen változat - 2023 október 16

Tartalomjegyzék

  1. fejezet: Bevezetés 4

    1. cikk A kifejezések használata 4

    2. cikk Célkitűzés és alkalmazási kör 5

    3. cikk Általános elvek és megközelítések 6

  2. fejezet: A világot együtt, méltányosan: A méltányosság megvalósítása a világjárvány megelőzésében, a felkészültségben és a válaszlépésekben, azok érdekében és azok révén 7

    1. cikk Pandémiamegelőzés és közegészségügyi felügyelet 7

    2. cikk One Health (Egy Egészség) 8

    3. cikk Felkészültség, készenlét és ellenálló képesség 9

    4. cikk Egészségügyi és gondozási munkaerő 10

    5. cikk Felkészültségi monitoring és funkcionális felülvizsgálatok 11

    6. cikk Kutatás és fejlesztés 12

    7. cikk Fenntartható termelés 13

    8. cikk Technológia és know-how átadása 14

    9. cikk Hozzáférés és haszonmegosztás 16

    10. cikk Globális ellátási lánc és logisztika 18

    11. cikk A szabályozás megerősítése 19

    12. cikk Kártérítés és felelősségkezelés 20

    13. cikk Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás 20

    14. cikk A kormányzat és a társadalom egészét átfogó megközelítések nemzeti szinten 21

    15. cikk Kommunikáció és a nyilvánosság tájékoztatása 22

    16. cikk Végrehajtási kapacitások és támogatás 22

    17. cikk Finanszírozás 22

  3. fejezet: Intézményi rendelkezések és záró rendelkezések 24

  1. cikk A felek konferenciája 24

  2. cikk Szavazati jog 25

  3. cikk A Felek konferenciájának szóló jelentések 25

  4. cikk Titkárság 25

  5. cikk Kapcsolat más nemzetközi megállapodásokkal és eszközökkel 26

  6. cikk Fenntartások 26

  7. cikk Visszavonás/Felmondás 26

  8. cikk Módosítások 27

  9. cikk Mellékletek 27

  10. cikk Jegyzőkönyvek 27

  11. cikk Aláírás 28

  12. cikk Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás 28

  13. cikk Hatálybalépés 29

  14. cikk A jogviták rendezése 29

  15. cikk Letéteményes 29

  16. cikk Hiteles szövegek 29

A WHO Pandémiáról szóló megállapodás részes felei,

  1. Elismerve, hogy az Egészségügyi Világszervezet alapvető fontosságú a világjárványok megelőzésének, a felkészültségnek és a reagálásnak a megerősítése szempontjából, mivel a nemzetközi egészségügyi munka irányító és koordináló hatósága,

  2. Emlékeztetve az Egészségügyi Világszervezet alapszabályára, amely kimondja, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészségi állapot élvezete minden ember alapvető jogai közé tartozik, fajra, vallásra, politikai meggyőződésre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül,

  3. Elismerve, hogy a betegségek nemzetközi terjedése olyan globális fenyegetést jelent, amely súlyos következményekkel jár az életekre, a megélhetésre, a társadalmakra és a gazdaságokra nézve, és amely a lehető legszélesebb körű nemzetközi együttműködést teszi szükségessé egy hatékony, összehangolt, megfelelő és átfogó nemzetközi válaszlépés érdekében, ugyanakkor megerősíti a részes államok szuverenitásának elvét a közegészségügyi kérdések kezelésében,

  4. Aggodalommal állapítva meg, hogy a COVID-19 világjárvány súlyos hiányosságokat tárt fel a nemzeti és globális szintű felkészültségben az egészségügyi vészhelyzetek időben történő és hatékony megelőzése és észlelése, valamint az azokra való reagálás terén,

  5. Mélységes aggodalommal figyeli a nemzeti és nemzetközi szintű súlyos egyenlőtlenségeket, amelyek akadályozták az orvosi és egyéb, a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó termékekhez, nevezetesen a vakcinákhoz, oxigénkészítményekhez, egyéni védőfelszerelésekhez, diagnosztikai és terápiás készítményekhez való időben történő és méltányos hozzáférést,

  6. Felismerve az egész kormányzatot és az egész társadalmat átfogó megközelítések kritikus szerepét országos és közösségi szinten, valamint a nemzetközi, regionális és régiók közötti együttműködés, koordináció és globális szolidaritás fontosságát a világjárvány megelőzésében, a felkészültségben és a reagálásban elért fenntartható javulásban,

  7. Felismerve a politikai elkötelezettség, a források és a figyelem biztosításának fontosságát a világjárvány megelőzése, a felkészültség és a reagálás érdekében,

  8. Megerősítve a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű multiszektorális együttműködés fontosságát az emberi egészség védelme, az állat és ember közötti egészségügyi veszélyek, az állatról emberre terjedő zoonózisok és mutációk felderítése és megelőzése, valamint az emberek, állatok és ökoszisztémák egészségének fenntartható egyensúlyba hozása és optimalizálása érdekében, az "Egy egészség" megközelítés keretében,

  9. Megismételve annak szükségességét, hogy a szakképzett és képzett egészségügyi dolgozókkal rendelkező, rugalmas egészségügyi rendszerek kiépítésére és megerősítésére kell törekedni az egyetemes egészségügyi lefedettség előmozdítása érdekében, és méltányos megközelítést kell alkalmazni annak kockázatának csökkentése érdekében, hogy a világjárványok súlyosbítsák a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén meglévő egyenlőtlenségeket,

  10. Elismerve, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme fontos az új gyógyászati termékek kifejlesztése szempontjából, és emlékeztetve arra, hogy a szellemi tulajdonjogok nem akadályozzák, és nem is akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket hozzanak a közegészségügy védelme érdekében, továbbá felismerve a szellemi tulajdonjogok árakra gyakorolt hatásaival kapcsolatos aggodalmakat,

  11. Hangsúlyozva a világjárványt okozó kórokozók mintáinak és genetikai szekvenciaadatainak korai, biztonságos, átlátható és gyors megosztásának, valamint az ezekből származó előnyök igazságos és

    méltányos megosztásának fontosságát, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti és nemzetközi törvényeket, rendeleteket, kötelezettségeket és kereteket, beleértve a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatot, a Biológiai Sokféleség Egyezményt és annak a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvét, valamint az influenza pandémiára való felkészültségi keretet, továbbá szem előtt tartva az alábbi munkákat is,

  12. Elismerve, hogy a világjárványok megelőzése, a felkészültség és a reagálás minden szinten és minden ágazatban, különösen a fejlődő országokban, kiszámítható, fenntartható és elegendő pénzügyi, humán, logisztikai és technikai erőforrást igényel, és hogy az országok közötti egyenlőtlen fejlődés az egészségfejlesztés és a betegségek - különösen a fertőző betegségek - elleni küzdelem terén olyan általános veszélyt jelent, amely nemzetközi együttműködésen keresztül történő támogatást igényel,

  13. Tudomásul véve a világjárvány megelőzéséről, a felkészültségről és a válaszadásról szóló magas szintű találkozó politikai nyilatkozatának elfogadását az ENSZ 78. Közgyűlése során, amely megerősíti, hogy prioritásként kell kezelni a méltányosságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a világjárvány megelőzésének, a felkészültségnek és a válaszadásnak a megerősítését,

a következőkben állapodtak meg:

  1. fejezet Bevezetés

    1. cikk A kifejezések használata

      A WHO Pandémiáról szóló megállapodás alkalmazásában:

      1. "genetikai szekvencia": a DNS- vagy RNS-molekulában azonosított nukleotidok sorrendje. A genetikai információkat tartalmazzák, amelyek meghatározzák egy szervezet vagy vírus biológiai jellemzőit;

      2. "genomika": a szervezetek genetikai vagy epigenetikai szekvenciainformációinak egészének vagy egy részének tanulmányozása, valamint kísérletek e szekvenciák és a későbbi biológiai termékek szerkezetének és működésének megértésére. A genomika az egészségügyben a molekuláris mechanizmusokat, valamint e molekuláris információk, az egészségügyi beavatkozások és a környezeti tényezők kölcsönhatását vizsgálja a betegségekben;

      3. "infodémia": túl sok információ, hamis vagy félrevezető információ a digitális és fizikai környezetben egy járvány kitörése során. Zavart és kockázatvállaló magatartást okoz, ami árthat az egészségnek. Ez az egészségügyi hatóságokkal szembeni bizalmatlansághoz is vezet, és aláássa a közegészségügyi és szociális intézkedéseket;

      4. "Egy egészségügyre vonatkozó megközelítés": olyan integrált, egységesítő megközelítés, amelynek célja az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének fenntartható egyensúlyba hozása és optimalizálása. Felismeri, hogy az emberek, a házi és vadon élő állatok, a növények és a tágabb környezet (beleértve az ökoszisztémákat is) egészsége szorosan összefügg és kölcsönösen függ egymástól. A megközelítés több ágazatot, szakterületet és közösséget mozgósít a társadalom különböző szintjein, hogy közösen dolgozzanak a jólét előmozdításán, valamint az egészséget és az ökoszisztémákat fenyegető veszélyek leküzdésén, miközben a tiszta víz, energia és levegő, biztonságos és tápláló élelmiszerek iránti kollektív igényt, az éghajlatváltozás elleni fellépést és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást kezelik;

      5. "világjárvány": olyan kórokozó vagy kórokozó-változat globális elterjedése, amely korlátozott immunitással vagy immunitás nélkül, tartós és nagymértékű emberről emberre történő átadhatóság révén fertőz emberi populációkat, súlyos megbetegedésekkel és magas halálozással terheli az egészségügyi rendszereket, és társadalmi és gazdasági zavarokat okoz, amelyek mind hatékony nemzeti és globális együttműködést és koordinációt igényelnek az ellenőrzéséhez;

      6. "világjárványhoz kapcsolódó termékek": a világjárvány megelőzéséhez, a felkészültséghez és a válaszadáshoz szükséges termékek, amelyek közé többek között diagnosztikai és terápiás szerek, gyógyszerek, vakcinák, egyéni védőeszközök, fecskendők és oxigén tartozhatnak;

      7. "Fél": olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a megállapodás feltételeivel összhangban beleegyezett abba, hogy e megállapodás kötelező erejűnek tekinti, és amelyre nézve e megállapodás hatályban van;

      8. "világjárványos potenciállal rendelkező kórokozó": minden olyan kórokozó, amelyről megállapították, hogy megfertőzheti az embert, és amely potenciálisan nagymértékben fertőzőképes, és képes széles körű, ellenőrizhetetlen terjedésre az emberi populációkban, valamint rendkívül virulens, így valószínűleg jelentős megbetegedést és/vagy halálozást okoz az emberekben;

      9. "veszélyeztetett helyzetben lévő személyek": olyan egyének, csoportok vagy közösségek, akiknél a fertőzés, a betegség súlyossága, a betegség vagy a halálozás kockázata a világjárvány összefüggésében aránytalanul megnövekedett, beleértve a faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés miatti veszélyeztetettséget;

      10. "címzett": a WHO koordinált laboratóriumi hálózatából származó WHO PABS-anyag címzettjei, például vakcinák, diagnosztikumok, gyógyszerek és egyéb, a világjárvány megelőzése, a felkészültség és a reagálás szempontjából fontos termékek gyártói, valamint biotechnológiai cégek, kutatóintézetek és tudományos intézmények. Minden olyan gyártó, amely a WHO koordinált hálózatában lévő címzettekkel vagy laboratóriumokkal szerződéseket vagy hivatalos megállapodásokat köt a WHO PABS-anyagoknak a gyártó nevében történő felhasználása céljából a gyártó vakcináinak, diagnosztikai vagy gyógyszerészeti termékeinek kereskedelmi forgalomba hozatala, nyilvános felhasználása vagy hatósági jóváhagyása céljából, e megállapodás alkalmazásában szintén címzettnek minősül;

      11. "egyetemes egészségügyi lefedettség": azt jelenti, hogy minden ember hozzáférhet a szükséges minőségi egészségügyi szolgáltatások teljes köréhez, amikor és ahol szüksége van rájuk, anyagi nehézségek nélkül. Az alapvető egészségügyi szolgáltatások teljes körét lefedi, az egészségfejlesztéstől a megelőzésen, kezelésen, rehabilitáción és palliatív ellátáson át;

      12. "WHO koordinált laboratóriumi hálózat": a WHO által koordinált laboratóriumok nemzetközi hálózata, amely a világjárványt okozó potenciális kórokozók egész éves felügyeletét, a világjárványt okozó potenciális kórokozó kockázatának értékelését és a felkészülési intézkedésekben való segítségnyújtást végzi;

      13. "WHO PABS-anyag": az itt meghatározottak szerint pandémiás potenciállal rendelkező kórokozó és az ilyen pandémiás potenciállal rendelkező kórokozók genetikai szekvenciaadatai.

    2. cikk Célkitűzés és alkalmazási kör

      1. A WHO Pandémiamegállapodás célja - a méltányosság, az egészséghez való jog és az itt meghatározott elvek és megközelítések által vezérelve - a világjárványok megelőzése, az azokra való felkészülés és az azokra való reagálás, azzal a céllal, hogy átfogóan és hatékonyan kezelje az e területeken nemzeti, regionális és nemzetközi szinten fennálló rendszerszintű hiányosságokat és kihívásokat.

      2. Céljának megvalósítása érdekében a WHO Pandémiáról szóló megállapodás mindenkor alkalmazandó.

      3. cikk Általános elvek és megközelítések

        A WHO Pandémiáról szóló megállapodás céljának elérése és rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a felek többek között az alábbiakban meghatározott általános elvek és megközelítések szerint járnak el.

        1. Az emberi jogok tiszteletben tartása - E megállapodás végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a személyek méltóságát, emberi jogait és alapvető szabadságait.

        2. Szuverenitás - Az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog általános elveivel összhangban az államoknak szuverén joguk van arra, hogy egészségügyi politikájuk érdekében jogszabályokat alkossanak és hajtsanak végre.

        3. Méltányosság - A méltányosság a világjárvány megelőzésének, a felkészültségnek és a válaszlépéseknek a középpontjában áll, mind az államokon belüli nemzeti szinten, mind az államok közötti nemzetközi szinten. Többek között különleges intézkedéseket ír elő a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelmére. A méltányosság magában foglalja a biztonságos, hatékony, minőségi és megfizethető pandémiával kapcsolatos termékekhez és szolgáltatásokhoz, információkhoz, pandémiával kapcsolatos technológiákhoz és szociális védelemhez való akadálytalan, tisztességes, méltányos és időben történő hozzáférést.

        4. Felelősség - A kormányok felelősséggel tartoznak népeik egészségéért, és a világjárványok hatékony megelőzése, a felkészültség és a válaszlépések globális kollektív fellépést igényelnek.

        5. A különböző szintű kapacitások elismerése - Az országok különböző szintű világjárvány-megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitásokkal rendelkeznek, ami közös veszélyt jelent, így a rendelkezésre álló eszközök és források keretein belül támogatásra van szükség a kapacitásszükségletekkel rendelkező országok számára.

        6. Szolidaritás - Hatékony nemzeti, nemzetközi, többoldalú, kétoldalú és több ágazatot érintő együttműködés, koordináció és koordináció a biztonságosabb, igazságosabb, méltányosabb és jobban felkészült világ közös érdekének megvalósítása érdekében a világjárványok megelőzése, az azokra való reagálás és a világjárványokból való felépülés érdekében.

        7. Átláthatóság - A világjárványok hatékony megelőzése, az azokra való felkészülés és az azokra való reagálás a kockázatértékelés, a megelőzési és ellenőrzési intézkedések, valamint a világjárvánnyal kapcsolatos termékek és szolgáltatások kutatása és fejlesztése érdekében a pontos információk, adatok és egyéb releváns elemek átlátható, nyílt és időben történő megosztásától, az azokhoz való hozzáféréstől és azok nyilvánosságra hozatalától függ, beleértve az értékesítési bevételekre, árakra, értékesített egységekre, marketingköltségekre, valamint támogatásokra és ösztönzőkre vonatkozó jelentéseket, összhangban a nemzeti, regionális és nemzetközi adatvédelmi és adatvédelemmel kapcsolatos szabályokkal, előírásokkal és törvényekkel.

        8. Elszámoltathatóság - Az államok felelősek egészségügyi rendszereik kapacitásának és közegészségügyi funkcióinak megerősítéséért és fenntartásáért, hogy megfelelő közegészségügyi és szociális intézkedéseket hozzanak a világjárványok tisztességes, méltányos, hatékony és időben történő megelőzése, a felkészültség és a reagálás érdekében hozott és végrehajtott jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási és egyéb intézkedések elfogadásával és végrehajtásával. Az államok felelősek azért, hogy különleges intézkedéseket hozzanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelmére.

        9. Bevonás - A közösségek és az érintett érdekelt felek teljes körű és aktív bevonása és részvétele minden szinten, a vonatkozó és alkalmazandó nemzetközi és nemzeti iránymutatásokkal, szabályokkal és előírásokkal összhangban, beleértve az összeférhetetlenséggel kapcsolatosakat is, alapvető fontosságú a társadalmi tőke, az erőforrások és a közegészségügyi és szociális intézkedésekhez való ragaszkodás mozgósítása, valamint a világjárvány megelőzését, a felkészültséget és a reagálást támogató kormányok és partnerek iránti bizalom elnyerése érdekében.

        10. Tudomány és bizonyítékok - A rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeknek és bizonyítékoknak kell alapulniuk a világjárvány megelőzéséhez, a felkészültséghez és a válaszlépésekhez, valamint a közegészségügyi döntésekhez és a tervek kidolgozásához.

        11. Arányosság - A világjárványok megelőzésére, az azokra való felkészülésre és az azokra való reagálásra vonatkozó közegészségügyi döntéseknek arányosnak kell lenniük a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat 2. cikkével összhangban.

        12. Magánélet, adatvédelem és titoktartás - E megállapodás végrehajtása során tiszteletben kell tartani a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, beleértve a nemzetközi jogban meghatározott ilyen jogot is, és adott esetben összhangban kell lenni a felek nemzeti jogával és a titoktartásra, a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel.

  2. fejezet. A világot együtt, méltányosan: A méltányosság megvalósítása a világjárvány megelőzésében, a felkészültségben és a válaszlépésekben, azok érdekében és azok révén

    1. cikk Pandémiamegelőzés és közegészségügyi felügyelet

      1. A Felek kétoldalú, regionális és többoldalú keretek között együttműködnek egymással a világjárvány megelőzési és felügyeleti kapacitások fejlesztése és megerősítése terén.

      2. A feleknek intézkedéseket kell hozniuk a multiszektorális, összehangolt adatátjárhatóság megerősítésére és a vonatkozó nemzetközi adatszabványok elfogadásának támogatására a megelőzési és felügyeleti kapacitások fejlesztése során, különös tekintettel a fejlődő országok kapacitásainak megerősítésére.

      3. A felek a WHO titkárságának támogatásával együttműködnek a közegészségügyi laboratóriumi és diagnosztikai kapacitások megerősítése és fenntartása érdekében, különös tekintettel a genetikai szekvenálás elvégzésére, a kimutatott kórokozók kockázatainak értékelésére és a kórokozókat tartalmazó minták biztonságos kezelésére, valamint a kapcsolódó digitális eszközök használatára.

      4. Minden Fél kidolgozza, megerősíti, végrehajtja, rendszeresen frissíti és felülvizsgálja a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat hatékony végrehajtásával összhangban lévő és azt támogató átfogó, több ágazatot érintő nemzeti megelőzési és felügyeleti terveket. E célból a Felek - képességeiknek megfelelően:

        1. fejleszti, erősíti és fenntartja a következő képességeket: i. a jelentős kockázatot jelentő kórokozók felderítése, azonosítása és jellemzése; és ii. az ilyen kórokozók és a kórokozó-átvivők

          által terjesztett betegségek kockázatértékelésének elvégzése az emberi és állati populációkra való átterjedés és a világjárványhoz vezető súlyos betegségek megelőzése érdekében,

        2. megerősítik a biztonságos vízhez, a higiéniához és a szennyvízelvezetéshez való hozzáférés biztosítására irányuló erőfeszítéseket, beleértve a Felek területén lévő, nehezen elérhető helyeken is;

        3. biztosítja a hatékony fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedések végrehajtását, a lehető legnagyobb mértékben alkalmazva az alkalmazandó nemzetközi szabványokat és iránymutatásokat;

        4. fokozza az egészségügyi intézményekből származó hulladékok megfelelő kezelésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket, és írja elő az egészségügyi intézmények számára, hogy rendszeresen frissített fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési programmal rendelkezzenek;

        5. megerősíti az állatbetegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket, valamint figyelemmel kíséri és enyhíti a zoonózisok átterjedésének és visszaszivárgásának kockázatával összefüggő környezeti tényezőket;

        6. a laboratóriumi biológiai biztonság és biológiai védelem megerősítése, beleértve a kutatási létesítményekben, a kórokozók véletlen expozíciójának, visszaélésszerű használatának vagy véletlen laboratóriumi kibocsátásának megelőzése érdekében, biológiai biztonsági képzés és gyakorlatok révén, az érzékeny helyszínekre való bejutás szabályozásával, valamint a szállítási biztonság és a határokon átnyúló szállítás megerősítésével, az alkalmazandó szabályokkal és szabványokkal összhangban; és

        7. intézkedéseket tesz az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens kórokozók okozta járványkitörések megelőzésére, és a nemzeti összefüggésekkel összhangban olyan nemzeti "Egy egészségügy" cselekvési tervet dolgoz ki és hajt végre, amely magában foglalja az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia elleni védekezést.

      5. Minden Fél fejleszti, megerősíti és fenntartja az integrált felügyelet elvégzéséhez szükséges kapacitást, többek között az emberek és állatok olyan fertőző betegségei tekintetében, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a zoonózisok átterjedése szempontjából.

    2. cikk One Health (Egy Egészség)

      1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a világjárvány megelőzésére, a felkészültségre és a válaszlépésekre vonatkozó, az összes érintett szereplő közötti koherens, integrált, összehangolt és együttműködésen alapuló "One Health" megközelítést támogatnak és hajtanak végre, a nemzeti jogszabályok alkalmazásával és azokkal összhangban.

      2. A Felek előmozdítják és fokozzák a nemzeti szintű multiszektoriális és transzdiszciplináris együttműködés és a nemzetközi szintű együttműködés közötti szinergiákat annak érdekében, hogy az emberi, állati és környezeti ökoszisztémák közötti kapcsolódási pontokon kockázatértékeléseket végezzenek, elismerve azok kölcsönös függőségét, és a 12. cikk feltételei szerint az előnyök megosztása mellett.

      3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a világjárványok, valamint a betegségek ember-állat-környezet határterületen történő megjelenésének és újbóli megjelenésének mozgatórugóit azonosítják és kezelik azáltal, hogy meghatározzák és beépítik a beavatkozásokat a vonatkozó világjárvány-megelőzési és felkészültségi tervekbe, és adott esetben a nemzeti jogszabályoknak és kapacitásoknak megfelelően, az egyéb vonatkozó eszközökkel való szinergiák erősítése révén.

      4. Minden Fél a nemzeti viszonyoknak megfelelően és a szükséges mértékben védi az emberi, állati és növényi egészséget:

        1. tudományosan megalapozott intézkedéseket hajt végre, többek között, de nem kizárólagosan a fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedések, az antimikrobiális szerekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés, az antimikrobiális szerekhez való hozzáférés és az azokkal való gazdálkodás, valamint a felügyelet harmonizálása érdekében, a világjárványok megelőzése, kockázatának csökkentése és az azokra való felkészülés érdekében;

        2. olyan nemzeti és közösségi szintű intézkedések előmozdítása és végrehajtása, amelyek az egész kormányzatot és az egész társadalmat átfogó megközelítéseket foglalnak magukban a zoonózisok kitörésének megfékezése érdekében, beleértve a közösségek bevonását a zoonózisok kitörését azonosító felügyeletbe; és

        3. figyelembe veszi az "Egy egészség" megközelítést a tudományosan megalapozott bizonyítékok előállítása érdekében, beleértve a társadalom- és viselkedéstudományokkal, a kockázati kommunikációval és a közösségi szerepvállalással kapcsolatosakat is; és

        4. előmozdítja vagy létrehozza az "Egy egészségügy" közös képzési és továbbképzési programokat az emberi, állati és környezet-egészségügyi munkaerő számára, amelyek szükségesek a világjárványos egészségügyi veszélyek megelőzéséhez, felderítéséhez, ellenőrzéséhez és az azokra való reagáláshoz szükséges kiegészítő készségek, kapacitások és képességek kialakításához.

      5. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megfelelő intézmények keretében nemzetközi normákat és iránymutatásokat dolgoznak ki a zoonózisok megelőzésére.

      6. A 21. cikk értelmében a felek konferenciája megfelelő szabályokat dolgoz ki az e megállapodás 4. és

        5. cikkében meghatározott intézkedések kezelésére.

      7. A felek a 16. cikkel összhangban szükség szerint kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb többoldalú csatornákat alakítanak ki és hajtanak végre vagy erősítenek meg a pénzügyi és technikai támogatás, segítségnyújtás és együttműködés fokozása érdekében, különösen a fejlődő országok számára a felügyeleti rendszerek és a laboratóriumi kapacitás megerősítése érdekében, az "Egy egészség" megközelítés nemzeti szintű előmozdítása és végrehajtása érdekében.

    3. cikk Felkészültség, készenlét és ellenálló képesség

      1. Minden Fél folytatja egészségügyi rendszerének megerősítését, beleértve az egészségügyi alapellátást is, a fenntartható világjárvány-megelőzés, felkészültség és reagálás érdekében, figyelembe véve a méltányosság és az ellenálló képesség szükségességét, az egyetemes egészségügyi lefedettség fokozatos megvalósítása érdekében.

      2. Az alkalmazandó jogszabályokkal - beleértve adott esetben a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatot is - összhangban a felek szükség szerint politikákat, stratégiákat és/vagy intézkedéseket fogadnak el, és megerősítik és megerősítik a közegészségügyi funkciókat a következőkre vonatkozóan:

        1. a minőségi rutinszerű és alapvető egészségügyi szolgáltatások folyamatos biztosítása a világjárványok idején;

        2. a pandémiák közötti időszakokban szükséges multidiszciplináris munkaerő kapacitásának fenntartása és megerősítése, valamint a pandémiákra való felkészülés és a túlterhelhetőség biztosítása a világjárványok idején;

        3. együttműködő felügyelet, a járványkitörések felderítése, kivizsgálása és ellenőrzése interoperábilis korai előrejelző és riasztórendszerek, valamint időben történő értesítés révén;

        4. a zoonózisok és a járványveszélyes betegségek, valamint az újonnan megjelenő, növekvő vagy kialakulóban lévő, világjárványos potenciállal rendelkező közegészségügyi veszélyek több ágazatot érintő megelőzése, különösen az ember-állat-környezet határterületen;

        5. rehabilitációs és a pandémiát követő egészségügyi rendszer helyreállítási stratégiák kidolgozása;

        6. a közegészségügyi laboratóriumi és diagnosztikai kapacitások, valamint a nemzeti, regionális és globális hálózatok megerősítése a közegészségügyi laboratóriumi biológiai biztonságra és biológiai védelemre vonatkozó szabványok és protokollok alkalmazásával;

        7. naprakész, univerzális, összekapcsolt platformok és technológiák létrehozása és fenntartása a korai felismerés, előrejelzés és időben történő információmegosztás érdekében, megfelelő kapacitások révén, beleértve a digitális egészségügyi és adattudományi kapacitások kiépítését;

        8. közegészségügyi intézmények létrehozása és megerősítése nemzeti, regionális és nemzetközi szinten;

        9. a közegészségügyi sürgősségi operatív központok kapacitásának megerősítése a járványok közötti és a világjárványok idején; és

        10. a fertőzések megelőzésének és ellenőrzésének megerősítése.

      3. A Felek a rendelkezésre álló eszközök és források keretein belül együttműködnek a pénzügyi, technikai és technológiai támogatás, segítségnyújtás, kapacitásbővítés és együttműködés biztosítása érdekében, különösen a fejlődő országok tekintetében, az egészségügyi vészhelyzetek megelőzésének, a felkészültségnek, a reagálásnak és az egészségügyi rendszerek helyreállításának megerősítése érdekében, az egyetemes egészségügyi lefedettség céljával összhangban.

      4. A Felek - adott esetben a meglévő megállapodásokra építve - genomikai, kockázatértékelési és laboratóriumi hálózatokat hoznak létre a világjárványt okozó új kórokozók felügyeletének és megosztásának céljából, a 12. cikkben meghatározott feltételek és szabályok szerinti megosztással.

    4. cikk Egészségügyi és gondozási munkaerő

      1. Minden Fél, saját kapacitásainak megfelelően, megteszi a szükséges lépéseket a képzett, képzett, hozzáértő és elkötelezett egészségügyi és ápolói munkaerő megőrzése, védelme, az ebbe való beruházás és fenntartása érdekében, azzal a céllal, hogy a világjárványok idején növelje és fenntartsa a világjárványok megelőzésére, a felkészültségre és a válaszlépésekre vonatkozó kapacitásokat, miközben fenntartja a minőségi alapvető egészségügyi szolgáltatásokat és az alapvető közegészségügyi funkciókat. E célból a felek nemzeti jogukkal összhangban:

        1. a közegészségügyi, egészségügyi és gondozási munkaerő - beleértve a közösségi egészségügyi dolgozókat és önkénteseket is - szolgálat előtti, szolgálaton belüli és utáni, kompetenciaalapú oktatásának és képzésének, bevetésének, javadalmazásának, elosztásának és megtartásának megerősítése;

        2. foglalkozzanak a nemek és a fiatalok közötti egyenlőtlenségekkel és egyenlőtlenségekkel, valamint a közegészségügyi, egészségügyi és gondozási munkaerővel kapcsolatos biztonsági aggályokkal, különösen az egészségügyi vészhelyzetekben, hogy támogassák az összes egészségügyi és gondozási dolgozó érdemi képviseletét, elkötelezettségét, részvételét,

          felhatalmazását és biztonságát, valamint jólétét, miközben foglalkoznak a megkülönböztetéssel, megbélyegzéssel és egyenlőtlenséggel, és megszüntetik az előítéleteket, beleértve az egyenlőtlen díjazást, és megjegyzik, hogy a nők még mindig gyakran jelentős akadályokkal szembesülnek a vezetői és döntéshozói szerepek elérésében;

        3. erősítsék meg az egészségügyi és az ápolószemélyzet biztonságával kapcsolatos erőfeszítéseket, többek között a pandémiával kapcsolatos termékekhez való elsőbbségi hozzáférés biztosításával a világjárványok idején, a minőségi alapvető egészségügyi szolgáltatások nyújtásában bekövetkező fennakadások minimalizálásával, az egészségügyi és ápolószemélyzet, a közlekedési eszközeik és felszereléseik, valamint a kórházak és más egészségügyi létesítmények elleni erőszak és fenyegetések megelőzésére és kezelésére irányuló hatékony intézkedések kidolgozásával és integrálásával a világjárvány megelőzése és kezelése során; és

        4. hatékony munkaerő-tervezési rendszereket hoz létre és tart fenn a képzett egészségügyi dolgozók hatékony és eredményes bevetése érdekében a világjárványok idején.

      2. A Felek pénzügyi és technikai támogatást, segítséget és együttműködést vállalnak, különösen a fejlődő országok számára, a képzett és hozzáértő közegészségügyi, egészségügyi és ápolói munkaerő megerősítése és fenntartása érdekében szubnacionális, nemzeti és regionális szinten.

      3. A Felek befektetnek egy olyan képzett és képzett multidiszciplináris globális közegészségügyi vészhelyzeti munkaerő létrehozásába, fenntartásába, koordinálásába és mozgósításába, amely a közegészségügyi szükségleteken alapuló kérésre a Felek támogatására bevethető, a járványkitörések megfékezése és a kisebb mértékű terjedés globális méretűvé válásának megakadályozása érdekében.

      4. A Felek képzési intézmények, nemzeti és regionális létesítmények és szakértői központok hálózatát építik ki a képzett és hozzáértő közegészségügyi, egészségügyi és ápolói munkaerő megerősítése és fenntartása érdekében szubnacionális, nemzeti és regionális szinten.

    5. cikk Felkészültségi monitoring és funkcionális felülvizsgálatok

      1. Minden Fél - nemzeti jogszabályaival összhangban és a nemzeti kontextus fényében - átfogó, inkluzív, multiszektorális, több ágazatra kiterjedő, forrással ellátott nemzeti terveket és stratégiákat dolgoz ki és hajt végre a világjárvány megelőzésére, a felkészültségre, a reagálásra és az egészségügyi rendszerek helyreállítására.

      2. Minden Fél legalább ötévente, a WHO titkárságának kérésre nyújtott technikai támogatásával értékeli a világjárványra való felkészültség, a felügyelet és a multiszektorális reagálási kapacitás, a logisztika és az ellátási lánc kezelése, valamint a kockázatértékelés működését, készenlétét és hiányosságait, és támogatja többek között a megfelelő szimulációs vagy táblás gyakorlatok, valamint a WHO által az érintett szervezetekkel partnerségben kidolgozott vonatkozó eszközök és iránymutatások alapján a cselekvésen belüli és azt követő felülvizsgálatok elvégzését.

      3. A felek a meglévő eszközökre építve kidolgoznak és végrehajtanak egy inkluzív, átlátható, hatékony és eredményes világjárvány-megelőzési, -felkészültségi és -reagálási monitoring- és értékelési rendszert.

      4. A Felek legkésőbb 2026. december 31-ig létrehoznak egy globális szakértői értékelési mechanizmust a világjárvány megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitások és hiányosságok, valamint a készenlét szintjének értékelésére azzal a céllal, hogy nemzeti, regionális és globális szinten előmozdítsák és támogassák a Felek közötti tanulást, a bevált gyakorlatokat, az intézkedéseket és az

      elszámoltathatóságot a nemzeti egészségügyi vészhelyzeti felkészültség és készenlét megerősítése érdekében.

    6. cikk Kutatás és fejlesztés

      1. A Felek együttműködnek a földrajzilag sokszínű kutatási és fejlesztési kapacitások és intézmények megerősítése és fenntartása érdekében, különösen a fejlődő országokban, és az információk és eredmények gyors megosztását célzó nyílt tudományos megközelítéseken keresztül előmozdítják a kutatási együttműködést és a kutatáshoz való hozzáférést.

      2. E célból a Felek előmozdítják:

        1. a közegészségügyi prioritások kutatásába és fejlesztésébe való folyamatos beruházás, beleértve a pandémiával kapcsolatos termékeket is, amelynek célja az ilyen termékekhez való méltányos hozzáférés és az azokhoz való hozzáférés javítása, valamint az olyan nemzeti és regionális kutatóintézetek támogatása, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni és reagálni a kutatási és fejlesztési igényekre világjárvány esetén;

        2. technológiai társalkotási és közös vállalkozási kezdeményezések, amelyek aktívan bevonják a tudósok és/vagy kutatóközpontok részvételét és együttműködését, különösen a fejlődő országokból;

        3. az érintett érdekelt felek részvétele az alkalmazandó biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos kötelezettségekkel, törvényekkel, rendeletekkel és iránymutatásokkal összhangban az innovatív kutatás és fejlesztés felgyorsítása érdekében, beleértve a közösség által irányított és ágazatközi együttműködést is, a világjárványt okozó új és újonnan megjelenő kórokozók kezelésére; és

        4. a világjárvány megelőzésével, a felkészültséggel és a reagálással kapcsolatos ismeretek átültetése és a tényeken alapuló kommunikációs eszközök, stratégiák és partnerségek, beleértve az infodémia kezelését is, helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten.

      3. A Felek a nemzeti jogszabályokkal, szabályozási keretekkel és összefüggésekkel összhangban lépéseket tesznek az erős, rugalmas és megfelelő forrásokkal ellátott nemzeti, regionális és nemzetközi kutatási kapacitások fejlesztése és fenntartása érdekében. E célból a Felek:

        1. a klinikai vizsgálati kapacitások növelése, többek között az alábbiak révén:

          1. adott esetben képzett kutatói munkaerő és infrastruktúra kiépítése és fenntartása;

          2. a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos politikai keretek megerősítése, különösen a fejlődő országokban;

          3. beruházás a klinikai kutatási hálózatok infrastruktúrájába és képzésébe, valamint a vizsgálatok koordinálásába a meglévő, új vagy kibővített klinikai vizsgálati hálózatokon keresztül, beleértve a fejlődő országokat is, hogy felkészüljenek a világjárványokra való időben történő és megfelelő válaszadásra; és

          4. az ellátási lánc szükségleteinek azonosítása és kutatása a pandémiás vészhelyzetek során a kutatási válaszlépések gyors összeállítása és skálázása érdekében.

        2. biztosítja, hogy a klinikai vizsgálatok méltányos képviselettel rendelkezzenek, figyelembe véve a faji, etnikai és nemi sokféleséget az életciklus során, és a földrajzi, társadalmi-gazdasági és egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésének elősegítése érdekében, hogy a világjárvánnyal

          kapcsolatos termékek biztonságosságának és hatékonyságának jobb megértését elősegítse a lakossági alcsoportokban;

        3. a nemzeti kutatási menetrendekre vonatkozó információk megosztásának előmozdítása, beleértve a pandémiás vészhelyzetek és a kapacitásépítési tevékenységek során a kutatás-fejlesztési prioritásokat, valamint a hatékony és etikus klinikai vizsgálatokra vonatkozó legjobb gyakorlatokat, többek között a WHO Egészségügyi K+F Globális Megfigyelőközpontján keresztül;

        4. a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos nemzetközi koordináció és együttműködés erősítése a meglévő vagy új mechanizmusok révén, a jól megtervezett és jól végrehajtott vizsgálatok támogatása érdekében;

        5. nemzeti politikákat dolgoznak ki a területükön vagy más felekkel való partnerségek révén -például nyílt forráskódú közzététel révén - végzett klinikai vizsgálati jegyzőkönyvek és eredmények átlátható, nyilvános megosztásának támogatására, a magánélet és az egészségügyi azonosítók védelme mellett; és

        6. támogatja a klinikai vizsgálatokból származó adatok gyors jelentését és értelmezését elősegítő új és meglévő mechanizmusokat, hogy szükség szerint kidolgozza vagy módosítsa a vonatkozó klinikai iránymutatásokat, többek között világjárvány idején is.

      4. Minden Fél a nemzeti jogszabályaival összhangban és a nyújtott közfinanszírozás mértékét figyelembe véve közzéteszi a világjárványhoz kapcsolódó termékekre vonatkozó, államilag finanszírozott kutatási és fejlesztési megállapodások feltételeit, beleértve a következő információkat:

        1. kutatási inputok, folyamatok és eredmények, beleértve a tudományos publikációkat és adattárakat, amelyekben az adatok megosztása és biztonságos tárolása a megtalálhatóság, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság elveivel összhangban történik;

        2. a végtermékek árazása vagy a végtermékekre vonatkozó árpolitikák;

        3. a fejlesztést, gyártást és forgalmazást lehetővé tevő engedélyezés, különösen a fejlődő országokban; és

        4. a pandémiával kapcsolatos termékekhez való megfizethető, méltányos és időben történő hozzáférésre vonatkozó feltételek a világjárvány idején.

    7. cikk Fenntartható termelés

      1. A felek a világjárványhoz kapcsolódó termékek földrajzi szempontból és méltányosabban elosztott globális előállításának elérése, valamint a biztonságos, hatékony, minőségi és megfizethető világjárványhoz kapcsolódó termékekhez való időbeni, tisztességes és méltányos hozzáférés javítása, és ezáltal a világjárvány idején a potenciális kereslet és a kínálat közötti szakadék csökkentése érdekében:

        1. intézkedéseket tesznek a nemzeti és regionális szintű termelési létesítmények azonosítására és fenntartására, valamint adott esetben és a 13. cikk rendelkezéseinek előmozdítása érdekében a pandémiával kapcsolatos termékek előállításának elősegítésére;

        2. intézkedéseket tesznek a fenti a) pontban említetteken kívüli gyártók azonosítására és szerződést kötnek velük a pandémiával kapcsolatos termékek gyártásának növelésére a világjárványok idején, amennyiben a gyártó létesítmények termelési és ellátási kapacitása nem elégíti ki a keresletet;

        3. erősítse a koordinációt az érintett nemzetközi szervezetekkel, köztük az ENSZ ügynökségeivel a közegészségüggyel, a szellemi tulajdonnal és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, beleértve a kínálat és a kereslet időben történő összehangolását, valamint a gyártási kapacitások és a kereslet feltérképezését;

        4. ösztönözzék a joghatóságuk alá tartozó jogalanyokat, beleértve a gyártókat is, különösen azokat, amelyek jelentős állami finanszírozásban részesülnek, hogy - a meglévő engedélyezési korlátozásokra is figyelemmel - kölcsönösen elfogadott feltételek mellett adjanak nem kizárólagos, jogdíjmentes engedélyeket bármely - különösen fejlődő országbeli - gyártónak a világjárványhoz kapcsolódó termékfejlesztés és -gyártás során használt szellemi tulajdonuk és egyéb védett anyagaik, termékeik, technológiájuk, know-how-juk, információik és tudásuk felhasználására, különösen a pandémiát megelőző és világjárványt megelőző diagnosztikai, vakcinák és terápiás készítmények tekintetében az elfogadott fejlődő országokban történő felhasználásra;

        5. adott esetben aktívan támogatják, részt vesznek és/vagy végrehajtják a WHO vonatkozó technológia-, készség- és know-how-transzfer programjait és kezdeményezéseit, amelyek célja, hogy a fejlődő országok számára lehetővé tegyék a pandémiával kapcsolatos termékek előállítását, a pandémiával kapcsolatos termékek stratégiai és földrajzi értelemben elosztott előállításának megkönnyítése érdekében; és

        6. támogatja a köz- és magánszektor beruházásait, amelyek célja a pandémiával kapcsolatos termékek előállítására szolgáló létesítmények létrehozása vagy bővítése, különösen a fejlődő országokban működő, regionális tevékenységi körrel rendelkező létesítmények esetében.

      2. Minden Fél kezdeményezi vagy adott esetben megerősíti a pandémiás potenciállal rendelkező kórokozókkal kapcsolatos betegségterhelési tanulmányok elvégzését, a pandémiás reagálást támogató vakcinák és terápiás szerek előállítására szolgáló létesítményekbe történő beruházások fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

      3. A fenti (2) bekezdésben foglalt kötelezettségvállalásokon túlmenően mindkét fél:

        1. ösztönözzék a kutatási és fejlesztési intézeteket és a gyártókat, különösen azokat, amelyek jelentős állami finanszírozásban részesülnek, hogy korlátozott időtartamra mondjanak le a technológiájuknak a világjárványhoz kapcsolódó termékek előállításához történő felhasználására vonatkozó jogdíjakról vagy kezeljék azokat;

        2. a magánjogok jogosultjai által a pandémiával kapcsolatos termékekre vonatkozó licenciaszerződések vagy technológiaátadási megállapodások feltételeinek közzétételének előmozdítása; és

        3. a pandémiával kapcsolatos termékekhez kapcsolódó technológia és a kapcsolódó know-how önkéntes engedélyezésének és átadásának előmozdítása a magánjogtulajdonosok által a létrehozott regionális vagy globális technológiaátadási központok vagy más többoldalú mechanizmusok vagy hálózatok segítségével.

    8. cikk Technológia és know-how átadása

      1. A Felek a Felek Konferenciáján keresztül meghatározott határidőn belül megerősítik a meglévő és innovatív többoldalú mechanizmusokat, többek között a tudás, a szellemi tulajdon és az adatok egyesítése révén, amelyek elősegítik a pandémiával kapcsolatos termékek előállításához szükséges technológia és know-how megfelelő átadását - adott esetben kölcsönösen elfogadott feltételek mellett

        - a gyártóknak, különösen a fejlődő országokban.

      2. A Felek:

        1. koordinál, együttműködik, elősegíti és ösztönzi a világjárvánnyal kapcsolatos termékek gyártóit, hogy a vonatkozó technológiát és know-how-t kölcsönösen elfogadott feltételek mellett, adott esetben - többek között technológiaátadási központok és termékfejlesztési partnerségek révén - átadják a gyártó(k)nak, valamint hogy rövid időn belül megoldják az új, világjárvánnyal kapcsolatos termékek kifejlesztésének szükségességét;

        2. a pandémiával kapcsolatos termékek kifejlesztése és gyártása céljából adott esetben kölcsönösen elfogadott feltételek mellett tegye elérhetővé a kormányzati tulajdonban lévő technológiák nem kizárólagos licencelését, és tegye közzé ezen licencek feltételeit;

        3. élni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS-megállapodás) biztosított rugalmasságokkal, beleértve a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló 2001. évi dohai nyilatkozatban, valamint a TRIPS-megállapodás 27., 30. (beleértve a kutatási kivételt és a "Bolar" rendelkezést), 31. és 31a. cikkében elismert rugalmasságokat, és teljes mértékben tiszteletben tartani azok mások általi használatát;

        4. együttműködnek a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítését elősegítő és a társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklő egészségügyi technológiákhoz való méltányos és megfizethető hozzáférés biztosítása érdekében;

        5. adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a világjárványhoz kapcsolódó termékek részleteit az összes ismert potenciális világjárványos betegségre vonatkozóan, beleértve az egyes termékek technológiai specifikációit és gyártási folyamat dokumentumait; és

        6. lehetőségeikhez mérten forrásokat biztosítanak a kapacitásépítés támogatására a vonatkozó technológia, készségek és know-how fejlesztése és átadása érdekében, valamint az egyéb támogatási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére.

      3. Világjárványok idején az e cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségvállalásokon túlmenően minden Fél:

        1. kötelezettséget vállal arra, hogy a megfelelő intézmények keretein belül megállapodnak a szellemi tulajdonjogok időhöz kötött mentesítéséről a pandémiával kapcsolatos termékek gyártásának felgyorsítása vagy bővítése érdekében a pandémia idején, a megfizethető pandémiával kapcsolatos termékek elérhetőségének és megfelelőségének növeléséhez szükséges mértékben;

        2. ösztönzik a pandémiával kapcsolatos termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak valamennyi jogosultját, hogy adott esetben korlátozott időtartamra mondjanak le vagy kezeljék a fejlődő országbeli gyártók által a pandémiával kapcsolatos termékek előállítására használt technológiájuknak a pandémia idején történő felhasználása után fizetendő jogdíjról, és adott esetben megkövetelik, hogy azok, akik a pandémiával kapcsolatos termékek kifejlesztésére állami finanszírozásban részesültek, tegyék ezt; és

        3. ösztönzi a joghatósága alá tartozó gyártókat, hogy a TRIPS-megállapodás 39. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, nyilvánosságra nem hozott információkat osszák meg a minősített harmadik gyártókkal, amennyiben az ilyen információk megakadályozzák vagy akadályozzák, hogy az ilyen minősített harmadik felek sürgősen olyan gyógyszeripari terméket állítsanak elő, amely a világjárványra való reagáláshoz szükséges.

      4. A felek a hatékony világjárvány elleni küzdelem érdekében a kétoldalú vagy regionális kereskedelmi vagy beruházási tárgyalások során lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a tárgyalt rendelkezések ne akadályozzák a világjárványra való hatékony reagálást. a TRIPS-megállapodásban biztosított rugalmasságok teljes körű kihasználását, beleértve a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló 2001. évi dohai nyilatkozatban elismert rugalmasságokat is.

    9. cikk Hozzáférés és haszonmegosztás

      1. A Felek ezennel létrehozzák a hozzáférés és az előnyök egyenlő feltételek mellett történő megosztásának többoldalú rendszerét, a WHO kórokozókhoz való hozzáférés és az előnyök megosztásának rendszerét (WHO PABS-rendszer), a gyors és időben történő kockázatértékelés, valamint a pandémiával kapcsolatos termékek gyors és időben történő kifejlesztésének és a pandémiás megelőzés, felkészültség és reagálás érdekében történő méltányos hozzáférésnek a megkönnyítése.

      2. A WHO PABS-rendszere biztosítja a WHO PABS-anyag gyors, szisztematikus és időben történő megosztását, valamint - egyenlő feltételek mellett - a pandémiával kapcsolatos termékekhez való időben történő, hatékony, kiszámítható és méltányos hozzáférést, valamint a közegészségügyi kockázatok és szükségletek alapján pénzbeli és nem pénzbeli egyéb előnyöket a pandémiás megelőzés, felkészültség és reagálás megerősítése érdekében.

      3. A Felek végrehajtják a WHO PABS-rendszerét:

        1. oly módon, hogy erősítse, felgyorsítsa és ne akadályozza a kutatást és az innovációt

        2. mindenkor, mind a világjárványok alatt, mind a világjárványok között;

        3. oly módon, hogy biztosítsák a kölcsönös kiegészítő jelleget a PIP keretrendszerrel; és

        4. a Felek konferenciája által meghatározandó irányítási és felülvizsgálati mechanizmusokkal.

      4. A WHO PABS-rendszer a következő összetevőkből áll:

        1. WHO PABS anyagmegosztás:

          1. Minden Fél az illetékes közegészségügyi hatóságain és az erre felhatalmazott laboratóriumain keresztül gyors, szisztematikus és időszerű módon: (1) a WHO PABS-anyagot egy olyan laboratórium rendelkezésére bocsátja, amelyet a WHO által létrehozott koordinált laboratóriumi hálózat részeként elismert vagy kijelölt; és (2) feltölti az ilyen WHO PABS-anyag genetikai szekvenciáját egy vagy több általa választott, nyilvánosan hozzáférhető adatbázis(ok)ba, feltéve, hogy az adatbázis megfelelő megállapodást hozott a WHO PABS-anyagokra vonatkozóan.

          2. A WHO PABS-rendszernek összhangban kell lennie a nemzetközi jogi keretekkel, különösen a betegminták, anyagok és adatok gyűjtésére vonatkozókkal, és elő fogja mozdítani a fellelhető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható, valamennyi fél számára elérhető adatokat.

          3. A Felek kidolgoznak és alkalmaznak egy szabványos anyagátadási megállapodást (PABS SMTA), amely elektronikus úton is megköthető, és amely tartalmazza a vonatkozó biológiai biztonságra és biológiai védelemre vonatkozó szabályokat, és amelyet a WHO PABS-anyagoknak a WHO koordinált laboratóriumi hálózatának részeként elismert vagy kijelölt laboratóriumból bármely címzettnek történő átadásakor kell alkalmazni.

          4. A WHO PABS-anyagok címzettjei nem törekedhetnek a WHO PABS-anyagokra vonatkozó szellemi jogok megszerzésére.

        2. PABS többoldalú haszonmegosztás:

          1. A WHO PABS-anyagokhoz való hozzáférésből származó pénzbeli és nem pénzbeli előnyöket igazságosan és méltányosan kell megosztani egy PABS SMTA alapján, amely elektronikus úton is megköthető.

          2. A PABS SMTA-knak tartalmazniuk kell, de nem korlátozódnak az alábbi, pénzbeli és nem pénzbeli előnymegosztási kötelezettségekre:

            1. világjárvány esetén a WHO valós idejű hozzáférése a világjárványhoz kapcsolódó biztonságos, hatékony és eredményes gyógyszerek előállításának legalább 20%-ához (10% adományként és 10% a WHO számára megfizethető áron) termékekhez a közegészségügyi kockázat és szükséglet alapján történő elosztás céljából, azzal a feltétellel, hogy minden olyan Fél, amelynek joghatósága alatt pandémiával kapcsolatos termékeket előállító gyártó létesítmények vannak, a következők szerint jár el megtesz minden szükséges lépést az ilyen pandémiával kapcsolatos termékek kivitelének megkönnyítése érdekében, a WHO és a gyártók között megállapítandó ütemterveknek megfelelően; és

            2. éves alapon a Címzettek jellegük és kapacitásuk alapján a 20. cikkben létrehozott fenntartható finanszírozási mechanizmus kapacitásfejlesztési alapjába történő hozzájárulások.

        3. A Felek további haszonmegosztási lehetőségeket is mérlegelnek, többek között:

          1. a fejlett országok gyártóinak ösztönzése arra, hogy a WHO kezdeményezései révén együttműködjenek a fejlődő országok gyártóival a technológia és a know-how átadása, valamint a pandémiával kapcsolatos termékek gyártásának időben történő felfuttatása érdekében a kapacitások megerősítése érdekében;

          2. a pandémiával kapcsolatos termékek megvásárlására vonatkozó, az országok jövedelmi szintjét figyelembe vevő, többszintű árképzés vagy más, költségekkel kapcsolatos megállapodások, például veszteségmentes/nyereségmentes megállapodások; és

          3. a WHO koordinált laboratóriumi hálózatában működő laboratóriumok ösztönzése arra, hogy aktívan keressék a fejlődő országok tudósainak részvételét a WHO PABS anyagokkal kapcsolatos kutatásokkal kapcsolatos tudományos projektekben.

      5. Abban az esetben, ha a pandémiával kapcsolatos termékeket olyan gyártó állítja elő, amely nem rendelkezik a WHO PABS-rendszer szerinti PABS SMTA-val, úgy kell tekinteni, hogy a WHO PABS-anyagok használatát igénylő pandémiával kapcsolatos termékek előállítása a WHO PABS-rendszer használatát feltételezi. Ennek megfelelően minden Fél a joghatósága alatt működő ilyen gyártóval szemben a vonatkozó jogszabályaival és körülményeivel összhangban megtesz minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy az ilyen gyártótól megkövetelje az e cikk (4) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban lévő ellátások biztosítását.

      6. A Felek kidolgoznak egy mechanizmust a világjárványhoz kapcsolódó termékek igazságos és méltányos elosztásának biztosítására, a közegészségügyi kockázatok és szükségletek alapján.

      7. A Felek biztosítják, hogy a WHO PABS-rendszerének valamennyi eleme legkésőbb 2025. május 31-ig működőképes legyen. A Felek ötévente felülvizsgálják a WHO PABS-rendszer működését és működtetését.

      8. A Felek biztosítják, hogy ez a rendszer összhangban legyen a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az ahhoz csatolt Nagojai Jegyzőkönyv célkitűzéseivel, támogassa azokat, és ne legyen ellentétes

      azokkal. A WHO PABS-rendszer biztonságot és jogi egyértelműséget nyújt a WHO PABS-anyagok szolgáltatói és felhasználói számára. A WHO PABS-rendszert a Nagojai Jegyzőkönyv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a hozzáférésre és az előnyök megosztására vonatkozó speciális nemzetközi eszközként kell elismerni.

    10. cikk Globális ellátási lánc és logisztika

      1. Létrejön a WHO globális ellátási lánc és logisztikai hálózata (a továbbiakban: WHO SCL-hálózat). A WHO-hálózat a WHO keretein belül, az érintett nemzetközi szervezetekkel, regionális szervezetekkel és más érintett szervezetekkel partnerségben és együttműködésben fog működni, és a méltányosság és a közegészségügyi szükségletek fogják vezérelni, különös figyelmet fordítva a fejlődő országoknak minősülő Felek szükségleteire.

      2. A Részes Felek Konferenciája iránymutatásokat dolgoz ki a WHO SCL-hálózatának módozataira és együttműködésére vonatkozóan, amelyek célja, hogy biztosítsa a Részes Felek közötti szoros konzultációt, és hogy a funkciókat az azok ellátására legalkalmasabb szervezetek lássák el.

      3. A Felek támogatják a WHO SCL-hálózat fejlesztését és működtetését, és részt vesznek a WHO SCL-hálózatban, többek között annak mindenkori fenntartása révén. A WHO SCL-hálózat feltételei között szerepelnek:

        1. a robusztus világjárvány-megelőzéshez, -felkészültséghez és -reagáláshoz szükséges termékek legvalószínűbb típusainak és méretének/mennyiségének becslése, illetve lehetőség szerint meghatározása, beleértve az ilyen termékek stratégiai készleteinek létrehozásának és fenntartásának költségeit és logisztikáját;

        2. a pandémiával kapcsolatos termékek fenntartható előállítása iránti várható kereslet felmérése, a források feltérképezése, valamint a gyártók és beszállítók - beleértve a túlterhelési kapacitásokat és a megfelelő szükséges nyersanyagokat is - nyilvántartásának vezetése;

        3. a leghatékonyabb multilaterális és regionális beszerzési mechanizmusok azonosítása, beleértve az összevont mechanizmusokat is;

        4. a nemzeti hatóságokkal való együttműködés a különböző, a pandémiára való reagálással kapcsolatos termékek nemzeti és/vagy regionális készleteinek létrehozása és fenntartása, valamint a vonatkozó logisztikai kapacitások fenntartása és rendszeres időközönkénti értékelése, továbbá azon kritériumok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy a készletezést csak a közegészségügyi szükségletek kielégítésére használják fel;

        5. a pandémiával kapcsolatos termékekre vonatkozó előzetes beszerzési kötelezettségvállalások és beszerzési szerződések megtárgyalásának és megállapodásának elősegítése;

        6. a költségek, az árképzés és minden más vonatkozó szerződési feltétel átláthatóságának előmozdítása az ellátási lánc mentén;

        7. koordináció a beszerző szervezetek - beleértve a regionális szervezeteket és/vagy mechanizmusokat is - közötti versengés elkerülése érdekében;

        8. a meglévő, illetve a szükséges szállítási és elosztási lehetőségek feltérképezése és azonosítása;

        9. adott esetben nemzetközi vagy regionális készletek, konszolidációs csomópontok és felvonulási területek létrehozása vagy működtetése;

        10. a vásárló országok támogatása a konkrét világjárványhoz kapcsolódó termékek felhasználásának logisztikai követelményeinek teljesítésében; és

        11. a pandémiával kapcsolatos termékek hatékony szállításának és megfelelő felhasználásának elősegítése vagy szükség szerint megszervezése a kedvezményezett országokban vagy humanitárius környezetben.

      4. Minden Fél megfelelő intézkedéseket hoz a világjárványhoz kapcsolódó termékek pazarlásának csökkentése érdekében, többek között a termékek cseréje és/vagy adományozása révén, a termékek felhasználásának maximalizálása érdekében, figyelembe véve a fogadó országok szükségleteit.

      5. Mindegyik Fél a lehető legkorábbi ésszerű alkalommal és az alkalmazandó joggal összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten a pandémiával kapcsolatos termékekre vonatkozó, kormányzati finanszírozású beszerzési megállapodások feltételeit azokban az esetekben, amikor a Fél közvetlenül köt ilyen beszerzési megállapodásokat.

      6. A felek a világjárványhoz kapcsolódó termékekre vonatkozó, kormányzati finanszírozású beszerzési megállapodásaikban a lehető legteljesebb mértékben és az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban kizárják azokat a titoktartási rendelkezéseket, amelyek a feltételek nyilvánosságra hozatalának korlátozását szolgálják.

      7. A Felek elismerik, hogy a világjárvány esetén hozott sürgősségi kereskedelmi intézkedéseknek célzottnak, arányosnak, átláthatónak és ideiglenesnek kell lenniük, és nem teremtenek szükségtelen kereskedelmi akadályokat vagy szükségtelen zavarokat az ellátási láncokban.

      8. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban biztosítják a humanitárius segélyszemélyzet gyors és akadálytalan hozzáférését, valamint szállítóeszközeiket, ellátmányukat és felszerelésüket, és tiszteletben tartják az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét a humanitárius segítségnyújtás során.

      9. A Felek lehetővé teszik az inkluzív, méltányos és hatékony együttműködést és részvételt, és legkésőbb 2025. május 31-ig megtesznek minden megfelelő intézkedést a fentiek megvalósítása érdekében.

    11. cikk A szabályozás megerősítése

      1. A Felek megerősítik nemzeti és regionális szabályozó hatóságaikat, többek között technikai segítségnyújtás révén, a szabályozási jóváhagyások és engedélyek felgyorsítása, valamint a világjárványhoz kapcsolódó termékek minőségének, biztonságosságának és hatékonyságának biztosítása céljából.

      2. A Felek összehangolják és lehetőség szerint harmonizálják a műszaki és szabályozási követelményeket és eljárásokat az alkalmazandó nemzetközi szabványokkal, iránymutatásokkal és jegyzőkönyvekkel összhangban, beleértve a szabályozási megbízhatóságra és a kölcsönös elismerésre vonatkozó szabványokat, és megosztják a világjárványhoz kapcsolódó termékek minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó információkat és értékeléseket más Felekkel.

      3. A Felek adott esetben figyelemmel kísérik, szabályozzák és megerősítik a gyorsriasztási rendszereket a nem szabványos és hamisított pandémiával kapcsolatos termékekkel szemben.

      4. A Felek a vonatkozó jogszabályokkal összhangban nyilvánosságra hozzák a pandémiával kapcsolatos termékek felhasználásának engedélyezésére vagy jóváhagyására vonatkozó nemzeti és adott esetben regionális eljárásokra vonatkozó információkat, valamint a hatékonyság növelése érdekében a

        pandémiával kapcsolatos termékekre vonatkozó, a pandémia során aktiválható további szabályozási utakat, és ezeket az információkat időben frissítik.

      5. Minden Fél lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a jogi, igazgatási és pénzügyi keretekkel rendelkezzen a sürgősségi hatósági jóváhagyások támogatására, hogy a pandémiával kapcsolatos termékek hatékony és időben történő hatósági jóváhagyása a világjárvány idején megtörténjen.

      6. A vonatkozó jogszabályokkal összhangban mindegyik Fél ösztönzi a gyártókat a vonatkozó adatok előállítására, hozzájárul a közös műszaki dokumentumok kidolgozásához, és szorgalmasan törekszik a pandémiával kapcsolatos termékek szabályozási engedélyezésére és/vagy jóváhagyására a WHO jegyzékében szereplő hatóságokkal, más kiemelt hatóságokkal és a WHO-val.

    12. cikk Kártérítés és felelősségkezelés

      1. Minden Fél nemzeti stratégiákat dolgoz ki a területén a pandémiákra való reagálásra kifejlesztett új vakcinák gyártásával, forgalmazásával, beadásával és felhasználásával kapcsolatos felelősségi kockázatok kezelésére. A stratégiák magukban foglalhatják többek között a szerződési mintaszabályok, vakcinasérülés-kártérítési mechanizmusok, biztosítási mechanizmusok, szakpolitikai keretek és elvek kidolgozását a következőkre vonatkozóan a beszerzési megállapodások tárgyalása és/vagy a világjárványokra való reagálásra kifejlesztett új vakcinák adományozása, valamint az ezzel kapcsolatos szerződéses tárgyalásokhoz szükséges szakértelem kiépítése.

      2. A felek konferenciája a WHO Pandémiáról szóló megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül, a meglévő vonatkozó modelleket alapul véve, létrehozza a vakcinasérüléssel kapcsolatos kártérítési mechanizmus(oka)t, azzal a céllal, hogy elősegítse a pandémiás vakcinából eredő súlyos káros eseményeket elszenvedő személyek számára a pénzügyi jogorvoslathoz való hozzáférést, valamint általánosabban a pandémiás vakcina elfogadottságának előmozdítását. A Felek Konferenciája a 20. cikkben meghatározott módozatokon keresztül továbbfejleszti a mechanizmus(oka)t, amely(ek) lehet(nek) regionális és/vagy nemzetközi, beleértve a mechanizmus(ok) finanszírozására vonatkozó stratégiákat is.

      3. Minden Fél törekszik annak biztosítására, hogy az új pandémiás vakcinák szállítására vagy vásárlására vonatkozó szerződésekben a vevő/átvevő kártérítési záradékok, ha vannak ilyenek, kivételesen szerepeljenek, és időhöz kötöttek legyenek.

    13. cikk Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

      1. A Felek együttműködnek és segítséget nyújtanak az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és egyéb szervekkel, valamint egymás között a világjárvány megelőzésére, a felkészültségre és a reagálásra vonatkozó költséghatékony intézkedések, eljárások és iránymutatások kidolgozásában.

      2. A Felek:

        1. előmozdítják a világméretű, regionális és nemzeti politikai elkötelezettséget, koordinációt és vezető szerepet a világjárvány megelőzése, a felkészültség és a reagálás terén;

        2. támogatják azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a politikai döntések tudományos és bizonyítékokon alapuljanak;

        3. szükség szerint olyan politikákat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek tiszteletben tartják, védik és teljesítik minden ember emberi jogait;

        4. előmozdítja a nemek, földrajzi és társadalmi-gazdasági helyzet alapján történő méltányos képviseletet, valamint a fiatalok és a nők egyenlő és érdemi részvételét;

        5. a fejlődő országok támogatása olyan többoldalú és kétoldalú partnerségek révén, amelyek a

          19. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban a világjárvány megelőzésével, a felkészültséggel és a reagálással kapcsolatos egészségügyi szükségletek hatékony kezelését szolgáló kapacitások fejlesztésére összpontosítanak; és

        6. ösztönzik a világjárványok idején az érintett országokban a tűzszüneteket a közös globális fenyegetések elleni globális együttműködés előmozdítása érdekében.

    14. cikk A kormányzat és a társadalom egészét átfogó megközelítések nemzeti szinten

      1. A feleket arra ösztönzik, hogy a kormányzat és a társadalom egészét átfogó megközelítést fogadjanak el, beleértve a közösségek szerepvállalásának és hozzájárulásának megerősítését és biztosítását a világjárvány megelőzésével, a felkészültséggel és a reagálással kapcsolatos közösségi felkészültség és ellenálló képesség terén.

      2. Minden Fél a nemzeti kapacitásoknak megfelelően létrehoz, végrehajt és megfelelően finanszíroz egy hatékony nemzeti koordináló multiszektorális mechanizmust.

      3. Minden Fél - nemzeti körülményeivel összhangban - előmozdítja a közösségek, a civil társadalom és más érdekelt felek, beleértve a magánszektort is, hatékony és érdemi bevonását, mint az egész társadalomra kiterjedő válasz részeként a döntéshozatalban, a végrehajtásban, a nyomon követésben és az értékelésben, és hatékony visszajelzési lehetőségeket is biztosít.

      4. Minden Fél a saját nemzeti környezetének megfelelően átfogó nemzeti pandémiamegelőzési, felkészültségi és reagálási terveket dolgoz ki a pandémiát megelőzően, azt követően és a pandémiák között, amelyek többek között a következőket tartalmazzák:

        1. azonosítják és rangsorolják a népességcsoportokat a pandémiával kapcsolatos termékekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

        2. támogatják a humán és pénzügyi erőforrások multidiszciplináris túlterhelési kapacitásának időben történő és méretezhető mobilizálását, és megkönnyítik az erőforrások időben történő elosztását a pandémiás válaszlépések frontvonalához;

        3. felülvizsgálja a készletek állapotát és az alapvető közegészségügyi és klinikai erőforrások, valamint a pandémiával kapcsolatos termékek előállításának túltermelési kapacitását;

        4. a közegészségügyi kapacitások, a rutinszerű és alapvető egészségügyi szolgáltatások gyors és méltányos helyreállításának elősegítése a világjárványt követően; és

        5. előmozdítja az érintett érdekelt felekkel való együttműködést, beleértve a magánszektort és a civil társadalmat.

      5. Minden Fél a nemzeti kapacitások alapján megteszi a szükséges lépéseket az egészséget meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők, valamint a világjárványok kialakulásához és terjedéséhez hozzájáruló sebezhetőségi feltételek kezelésére, és megelőzi vagy enyhíti a világjárványok társadalmi-gazdasági hatásait.

      6. Minden Fél megteszi a megfelelő intézkedéseket nemzeti közegészségügyi és szociális politikájának megerősítése érdekében, hogy elősegítse a gyors és rugalmas reagálást, különösen a veszélyeztetett helyzetben lévő személyek számára, többek között a közösségek társadalmi tőkéjének mozgósításával a kölcsönös támogatás érdekében.

    15. cikk Kommunikáció és a nyilvánosság tájékoztatása

      1. A Felek erősítik a lakosság tudományos, közegészségügyi és pandémiás műveltségét, valamint a világjárványokkal, azok hatásaival és kiváltó okaival kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, küzdenek a hamis, félrevezető, félretájékoztató vagy dezinformáció ellen, többek között a 16. cikkben említett hatékony nemzetközi együttműködés és együttműködés révén.

      2. A Felek adott esetben kutatást végeznek és tájékoztatják a politikákat azokról a tényezőkről, amelyek pandémia esetén akadályozzák a közegészségügyi és szociális intézkedések betartását, valamint a tudományba és a közegészségügyi intézményekbe vetett bizalmat.

      3. A Felek előmozdítják és alkalmazzák a tudomány és a tényeken alapuló megközelítést a hatékony és időben történő kockázatértékelés és a nyilvános kommunikáció terén.

    16. cikk Végrehajtási kapacitások és támogatás

      1. A Felek közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi szerveken keresztül együttműködnek az e megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitásaik megerősítése érdekében, figyelembe véve különösen a fejlődő országok részes feleinek szükségleteit. Az ilyen együttműködés elősegíti a technikai, tudományos és jogi szakértelem és technológia átadását, a kölcsönös megállapodásnak megfelelően, a fenntartható világjárvány-megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitások létrehozása és megerősítése érdekében valamennyi Fél számára.

      2. A felek a rendelkezésükre álló eszközök és források keretein belül együttműködnek a WHO Pandémiáról szóló megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges pénzügyi források két- és többoldalú finanszírozási mechanizmusokon keresztül történő előteremtésében.

      3. A Felek különös figyelmet fordítanak a fejlődő ország Részes Felek sajátos igényeire és különleges körülményeire a jelen Megállapodás végrehajtását támogató pénzügyi és technikai segítségnyújtás tekintetében.

      4. A Felek, amennyiben valamely Fél nem rendelkezik az e megállapodás egyes rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges kapacitással, együttműködnek annak érdekében, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb partner(eke)t, amely(ek) támogathatja(k) az ilyen kapacitások fejlesztését, és együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a 20. cikkben meghatározott mechanizmus(ok) biztosítsa(k) a szükséges pénzügyi forrásokat.

    17. cikk Finanszírozás

        1. A Felek kötelezettséget vállalnak a világjárvány megelőzésének, a felkészültségnek és a reagálásnak a megerősítésére irányuló fenntartható finanszírozásra. E tekintetben minden Fél a rendelkezésére álló eszközök és források keretein belül:

          1. adott esetben együttműködik más Felekkel annak érdekében, hogy két- és többoldalú, regionális vagy szubregionális finanszírozási mechanizmusok révén fenntartható pénzügyi forrásokat teremtsen e megállapodás hatékony végrehajtásához;

          2. nemzeti költségvetési lehetőségeivel összhangban megfelelő pénzügyi támogatást tervez és biztosít a következőkhöz: (i. a világjárvány megelőzésére, a felkészültségre és a válaszadásra irányuló kapacitások megerősítése és fenntartása; ii. nemzeti terveinek, programjainak és prioritásainak végrehajtása; és iii. az egészségügyi rendszerek megerősítése és az egyetemes egészségügyi lefedettség fokozatos megvalósítása a világjárvány megelőzése, a felkészültség és a válaszadás érdekében;

          3. a pandémiás megelőzés, felkészültség és reagálás hazai finanszírozásának prioritásként való meghatározása és növelése vagy fenntartása, beleértve adott esetben az egészségügyi, a pénzügyi és a magánszektor közötti szorosabb együttműködés révén;

          4. pénzügyi forrásokat mozgósít a világjárvány megelőzésére, a felkészültségre és a reagálásra irányuló nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás érdekében, saját kapacitásainak megfelelően és a szolidaritás elve alapján, különösen a fejlődő országok számára, többek között nemzetközi szervezeteken, valamint meglévő és új mechanizmusokon keresztül; és

          5. kérésükre támogatást és segítséget nyújt más Részes Feleknek, hogy megkönnyítse a terjedés forrásánál történő megfékezését.

        2. A felek konferenciája legkésőbb 2026. december 31-ig fenntartható finanszírozási mechanizmust hoz létre. A mechanizmus biztosítja a megfelelő, hozzáférhető, új és kiegészítő, valamint kiszámítható pénzügyi források biztosítását, és a következőket foglalja magában:

          1. Egy kapacitásfejlesztési alap, amely többek között a következőkből kap forrást:

            1. a WHO Pandémiáról szóló megállapodásban részes felek éves pénzbeli hozzájárulásai;

            2. a 12. cikk szerinti kedvezményezettek pénzbeli hozzájárulásai; és

            3. a WHO Pandémiás Megállapodásban részes felek önkéntes pénzbeli hozzájárulásai.

          2. A világjárvány megelőzésére, a felkészültségre és a válaszlépésekre szánt alapítvány, amely többek között a következőkből származik:

            1. a világjárvány megelőzésének, a felkészültségnek és a reagálásnak a megerősítésére irányuló nemzetközi munkából részesülő valamennyi érintett ágazat önkéntes pénzbeli hozzájárulásai; és

            2. filantróp szervezetek, alapítványok adományai és egyéb önkéntes pénzbeli hozzájárulások.

          3. A finanszírozási mechanizmus forrásokat biztosít a Részes Feleknek, különösen a fejlődő országoknak, a WHO Pandémiáról szóló megállapodásból és a pandémiamegelőzés, -felkészültség és -reagálás kapcsolódó tevékenységeiből eredő kötelezettségeik teljesítéséhez. A finanszírozási mechanizmus hozzájárul a WHO Pandémiamegállapodás titkárságának finanszírozási támogatásához.

          4. E megállapodás alkalmazásában a mechanizmus a Felek Konferenciájának fennhatósága alatt működik, és annak tartozik elszámolással. A Felek Konferenciája meghatározza továbbá az általános stratégiákat, politikákat, programprioritásokat, valamint a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának jogosultságát, beleértve az e megállapodás 15. cikkében említett kompenzációs mechanizmus(ok) tekintetében, és iránymutatást nyújt az általános stratégiákról, politikákról, programprioritásokról, valamint a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának jogosultságáról, továbbá figyelemmel kíséri az eredményeket, és foglalkozik a finanszírozási mechanizmus működésével és forrásainak biztosításával, kellő figyelmet fordítva az összeférhetetlenségek elkerülésére.

        3. Az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési intézményekben képviselt Felek adott esetben arra ösztönzik ezeket a szervezeteket, hogy további pénzügyi támogatást nyújtsanak a fejlődő ország Részes Feleknek, hogy támogassák őket a WHO Pandémiamegállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésében, anélkül, hogy korlátoznák részvételüket vagy tagságukat ezekben a szervezetekben.

  3. fejezet Intézményi rendelkezések és záró rendelkezések


  1. cikk A felek konferenciája

    1. A Felek konferenciája ezennel létrejön. A Felek Konferenciája a WHO Pandémiáról szóló megállapodásban részes felek küldötteiből áll. A Felek Konferenciájának döntéshozatalában kizárólag a Feleket képviselő küldöttek vesznek részt. A Felek Konferenciája megállapítja a megfigyelőknek a konferencián való részvételére vonatkozó kritériumokat.

    2. A Részes Felek Konferenciája és az Egészségügyi Világközgyűlés közötti koherencia, valamint az Egészségügyi Világszervezet keretén belül a vonatkozó eszközök és mechanizmusok tekintetében a koherencia előmozdítása érdekében a Részes Felek Konferenciája az Egészségügyi Világközgyűléssel összehangoltan működik. A Részes Felek Konferenciája különösen az Egészségügyi Világközgyűlés rendes üléseit közvetlenül az Egészségügyi Világközgyűlés rendes ülésszakai előtt vagy után, és lehetőség szerint ugyanazon a helyszínen és helyszínen tartja rendes üléseit, mint az Egészségügyi Világközgyűlés.

    3. A felek konferenciájának első ülését az Egészségügyi Világszervezet hívja össze legkésőbb a WHO Pandémiáról szóló megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül.

    4. A Felek Konferenciájának első ülését követően:

      1. a Felek Konferenciájának további rendes ülésszakai évente kerülnek megrendezésre; és

      2. a Részes Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit az Egészségügyi Világközgyűlés rendes ülésszakaira való hivatkozás nélkül olyan időpontban tartják, amelyet szükségesnek ítélnek a Felek Konferenciája vagy bármely Fél írásbeli kérésére, feltéve, hogy a Titkárság által közölt kérést hat hónapon belül a Felek legalább egyharmada támogatja.

    5. A Felek konferenciája első ülésszakán konszenzussal fogadja el eljárási szabályzatát.

    6. A Részes Felek Konferenciája konszenzussal elfogadja a saját pénzügyi szabályait, valamint a Részes Felek Konferenciája esetlegesen létrehozott vagy létrehozandó kisegítő szerveinek finanszírozására vonatkozó szabályokat, továbbá a Titkárság működését szabályozó pénzügyi rendelkezéseket. A konferencia kétéves költségvetést is elfogad.

    7. A Felek Konferenciája rendszeresen felülvizsgálja a WHO Pandémiáról szóló megállapodás végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás elősegítéséhez szükséges határozatokat, valamint a 28., 29. és 30. cikkel összhangban elfogadhatja a WHO Pandémiáról szóló megállapodás módosításait, mellékleteit és jegyzőkönyveit. E célból a Bizottság:

      1. a 23. cikkel összhangban megvizsgálja a Felek által benyújtott jelentéseket, és rendszeres jelentéseket fogad el a WHO Pandémiamegállapodás végrehajtásáról;

        1. a 20. cikkel összhangban elősegíti és megkönnyíti a pénzügyi források mozgósítását a WHO Pandémiamegállapodás végrehajtása érdekében;

        2. adott esetben a WHO Pandémiás Megállapodás végrehajtásának megerősítése érdekében kéri az ENSZ rendszerének illetékes és érintett szerveit és szerveit, valamint más nemzetközi és regionális kormányközi szervezeteket és nem kormányzati szervezeteket és szerveket, valamint az általuk nyújtott információkat; és

        3. a WHO Pandémiamegállapodás célkitűzésének megvalósítása érdekében adott esetben egyéb intézkedéseket mérlegel, a megállapodás végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében.

    8. A Felek Konferenciája háromévente rendszeresen felülvizsgálja a Pandémiamegállapodás és a Felek Konferenciája által esetlegesen elfogadott kapcsolódó jogi eszközök végrehajtását és eredményeit, és meghozza a WHO Pandémiamegállapodás hatékony végrehajtásának előmozdításához szükséges határozatokat.

    9. A Részes Felek Konferenciája a Részes Felek Konferenciája által meghatározandó feltételek és módozatok mellett a Részes Felek Konferenciája által szükségesnek ítélt módon kisegítő szerveket hoz létre a Részes Felek Konferenciája munkájának elvégzésére. Az ilyen kisegítő testületek közé tartozhat többek között a végrehajtási és megfelelési bizottság, a tudományos tanácsadással foglalkozó szakértői testület és a WHO PABS-rendszer szakértői tanácsadó csoportja.

  2. cikk Szavazati jog

    1. A WHO Pandémiamegállapodásban részes minden fél egy szavazattal rendelkezik a Felek Konferenciáján, kivéve az e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.

    2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek a hatáskörükbe tartozó ügyekben szavazati jogukat a WHO Pandémiamegállapodásban részes, megfelelően akkreditált és a szavazás során jelen lévő tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. Az ilyen szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha valamelyik tagállama gyakorolja szavazati jogát, és fordítva.

  3. cikk A Felek konferenciájának szóló jelentések

    1. Minden Fél időszakos jelentéseket nyújt be a Felek Konferenciájának a WHO Pandémiáról szóló megállapodás végrehajtásáról, amelyek a következőket tartalmazzák:

      1. a WHO Pandémiás Megállapodás végrehajtása érdekében hozott jogalkotási, végrehajtási és közigazgatási intézkedésekre, bevált gyakorlatokra vagy egyéb intézkedésekre vonatkozó információk;

      2. a WHO Pandémiás Megállapodás végrehajtása során felmerült korlátozásokról vagy nehézségekről, valamint az ezek leküzdése érdekében hozott vagy mérlegelés alatt álló intézkedésekről szóló információk;

      3. a WHO Pandémiás Megállapodás keretében kapott végrehajtási támogatásra vonatkozó információk; és

      4. a WHO Pandémiás Megállapodás konkrét rendelkezései által megkövetelt egyéb információk.

    2. A felek által benyújtott jelentések, beleértve az időszakos jelentéseket is, gyakoriságát, feltételeit és formátumát a felek konferenciája határozza meg az első ülésszakán, a felek jelentéstételének megkönnyítése és a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Ezeket a jelentéseket világos, átlátható és kimerítő módon kell elkészíteni, a titoktartásra, a magánélet és az adatvédelemre vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának sérelme nélkül.

    3. A Felek Konferenciája megfelelő intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy kérésre segítse a Feleket az e cikk szerinti kötelezettségeik teljesítésében, különös figyelmet fordítva a fejlődő országoknak minősülő Felek igényeire.

    4. A Felek által benyújtott időszakos jelentéseket a Titkárság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten.

  4. cikk Titkárság

    1. A WHO Pandémiás Megállapodás titkársága ezennel létrejön. A WHO Pandémiamegállapodás titkársági feladatait az Egészségügyi Világszervezet látja el.

    2. A titkársági feladatok a következők:

      1. adminisztratív és logisztikai támogatás nyújtása a Felek Konferenciája számára e megállapodás végrehajtása céljából, valamint a Felek Konferenciája és a kiegészítő testületek üléseinek megszervezése és szükség szerinti kiszolgálása;

      2. továbbítja az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és egyéb releváns információkat, amelyeket e megállapodás alapján kap;

      3. kérésre támogatást nyújt a Részes Feleknek, különösen a fejlődő ország Részes Feleknek és az átmeneti gazdasággal rendelkező Részes Feleknek a WHO Pandémiamegállapodás végrehajtásában, beleértve a WHO Pandémiamegállapodás rendelkezéseivel összhangban vagy a Részes Felek Konferenciájának kérése alapján szükséges információk összeállítását és továbbítását;

      4. a WHO Pandémiamegállapodás szerinti tevékenységeiről a Részes Felek Konferenciájának irányításával jelentéseket készít, és azokat benyújtja a Részes Felek Konferenciájának;

      5. a Felek Konferenciájának irányítása alatt biztosítja a szükséges koordinációt az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és egyéb szervekkel;

      6. a Felek Konferenciájának irányítása mellett olyan igazgatási vagy szerződéses megállapodásokat köt, amelyek szükségesek lehetnek feladatai hatékony ellátásához;

      7. együttműködik és koordinál más ENSZ-ügynökségekkel a kapcsolódó területeken; és

      8. ellátja a WHO Pandémiáról szóló megállapodásban meghatározott egyéb titkársági feladatokat, valamint a Részes Felek Konferenciája által meghatározott egyéb feladatokat.

  5. cikk Kapcsolat más nemzetközi megállapodásokkal és eszközökkel

    1. A WHO Pandémiamegállapodás végrehajtása során az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya az irányadó.

    2. A Felek elismerik, hogy a WHO Pandémiamegállapodást és más vonatkozó nemzetközi eszközöket, beleértve a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatot, úgy kell értelmezni, hogy azok egymást kiegészítsék és összeegyeztethetők legyenek. 3. A WHO Pandémiamegállapodás rendelkezései nem érintik a Felek más hatályos nemzetközi jogi eszközökből eredő jogait és kötelezettségeit.

    3. A WHO Pandémiamegállapodás rendelkezései semmilyen módon nem befolyásolják a Felek azon lehetőségét, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek, beleértve a regionális vagy szubregionális megállapodásokat is, a WHO Pandémiamegállapodással kapcsolatos vagy azt kiegészítő kérdésekben, feltéve, hogy ezek a megállapodások összeegyeztethetők a WHO Pandémiamegállapodás szerinti kötelezettségeikkel. Az érintett Felek az ilyen megállapodásokat a titkárságon keresztül közlik a Felek Konferenciájával.

  6. cikk Fenntartások

    A WHO Pandémiáról szóló megállapodással szemben nem lehet fenntartásokat tenni.

  7. cikk Visszavonás/Felmondás

    1. A WHO Pandémiamegállapodásnak a fél számára történő hatálybalépésétől számított két év elteltével a fél a letéteményesnek küldött írásbeli értesítéssel bármikor kiléphet a WHO Pandémiamegállapodásból.

    2. A kilépés a kilépésről szóló értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított egy év elteltével, vagy a kilépésről szóló értesítésben meghatározott későbbi időpontban lép hatályba.

    3. A WHO Pandémiáról szóló megállapodásból kilépő bármely Fél nem tekinthető úgy, mintha bármely olyan jegyzőkönyvből, amelyben részes fél, vagy bármely kapcsolódó eszközből is kilépett volna, kivéve, ha az ilyen Fél hivatalosan kilép az ilyen egyéb eszközökből, és ezt a vonatkozó feltételeknek megfelelően teszi, ha vannak ilyenek.

  8. cikk Módosítások

    1. Bármelyik fél javasolhatja a WHO Pandémiáról szóló megállapodás módosítását. Az ilyen módosításokat a Felek konferenciája vizsgálja meg.

    2. A WHO Pandémiás Megállapodás módosításait a Felek Konferenciája fogadja el. A WHO Pandémiás Megállapodás bármely javasolt módosításának szövegét a Titkárság legalább hat hónappal az ülésszak előtt, amelyen elfogadásra javasolják, közli a Felekkel. A titkárság a javasolt módosításokat a WHO Pandémiás Megállapodás aláíróival és tájékoztatásul a letéteményessel is közli.

    3. A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a WHO Pandémiáról szóló megállapodás javasolt módosításait konszenzussal fogadják el. Ha minden konszenzusra irányuló erőfeszítést kimerítettek, és nem sikerült megállapodásra jutni, a módosítást végső megoldásként az ülésen jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedes többséggel történő szavazatával kell elfogadni. E cikk alkalmazásában a jelenlévő és szavazó felek a jelenlévő és igenlő vagy nemleges szavazatot leadó feleket jelentik. Az elfogadott módosításokat a titkárság közli a letéteményessel, aki azt elfogadás céljából eljuttatja valamennyi félhez.

    4. A módosításra vonatkozó elfogadó okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. Az e cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott módosítás az azt elfogadó Felek tekintetében az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy a WHO Pandémiamegállapodásban részes felek legalább kétharmada által elfogadott elfogadó okiratot a letéteményes megkapta.

    5. A módosítás bármely más Fél számára azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az adott Fél a letéteményesnél letétbe helyezi az említett módosítás elfogadásáról szóló okiratát.

  9. cikk Mellékletek

    1. A WHO Pandémiás Megállapodás mellékleteit és módosításait a 28. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell javasolni, elfogadni és hatályba léptetni.

    2. A WHO Pandémiamegállapodás mellékletei annak szerves részét képezik, és - kifejezett eltérő rendelkezés hiányában - a WHO Pandémiamegállapodásra való hivatkozás egyúttal annak bármely mellékletére való hivatkozásnak is minősül.

    3. A mellékletek kizárólag eljárási, tudományos, technikai vagy igazgatási kérdésekkel kapcsolatos listákra, formanyomtatványokra és egyéb leíró anyagokra korlátozódnak, és nem lehetnek érdemi jellegűek.

  10. cikk Jegyzőkönyvek

    1. Bármelyik fél javasolhat jegyzőkönyveket a WHO Pandémiáról szóló megállapodáshoz. Az ilyen javaslatokat a Felek konferenciája vizsgálja meg.

    2. A Felek Konferenciája jegyzőkönyveket fogadhat el a WHO Pandémiás Megállapodáshoz. E jegyzőkönyvek elfogadásakor minden erőfeszítést meg kell tenni a konszenzus elérése érdekében. Ha minden konszenzusra irányuló erőfeszítést kimerítettek, és nem sikerült megállapodásra jutni, a jegyzőkönyvet végső megoldásként az ülésen jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedes többségi szavazatával kell elfogadni. E cikk alkalmazásában a jelenlévő és szavazó felek a jelenlévő és igenlő vagy nemleges szavazatot leadó feleket jelentik. Abban az esetben, ha a WHO Alapokmányának 21. cikke alapján jegyzőkönyv elfogadására tesznek javaslatot, azt a továbbiakban az Egészségügyi Világközgyűlésnek kell megvizsgálnia elfogadásra.

    3. A javasolt jegyzőkönyv szövegét a Titkárság legalább hat hónappal azon ülésszak előtt közli a felekkel, amelyen elfogadásra javasolják.

    4. Azok az államok, amelyek nem részes felei a WHO Pandémiás Megállapodásának, részes felei lehetnek annak valamelyik jegyzőkönyvének, amennyiben a jegyzőkönyv így rendelkezik.

    5. A WHO Pandémiamegállapodás bármely jegyzőkönyve csak a szóban forgó jegyzőkönyv részes feleire nézve kötelező. Kizárólag a jegyzőkönyvben részes felek hozhatnak döntéseket kizárólag az adott jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérdésekben.

    6. A jegyzőkönyvek hatálybalépésének követelményeit az adott eszköz határozza meg.

  11. cikk Aláírás

    A WHO Pandémiamegállapodás nyitva áll aláírásra az Egészségügyi Világszervezet valamennyi tagja, az Egészségügyi Világszervezetnek nem tagjai, de az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai vagy megfigyelőként részt vevő nem tag államai, valamint a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. A WHO Pandémiamegállapodás aláírásra nyitva áll az Egészségügyi Világszervezet genfi székhelyén, közvetlenül azt követően, hogy az Egészségügyi Világközgyűlés a hetvenhetedik Egészségügyi Világközgyűlésen elfogadta, 2024. [május] XX. napjától 2024. [június] XX. napjáig, majd ezt követően az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén 2024. [június] XX. napjától 2025. [június]

    XX. napjáig.

  12. cikk Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás

    1. A WHO Pandémiamegállapodást az államoknak ratifikálniuk, elfogadniuk, jóváhagyniuk vagy csatlakozniuk kell hozzá, a regionális gazdasági integrációs szervezeteknek pedig hivatalosan meg kell erősíteniük vagy csatlakozniuk kell hozzá. A WHO Pandémiamegállapodáshoz a csatlakozásra a WHO Pandémiamegállapodás aláírásra történő lezárásának napját követő naptól áll nyitva. A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalos megerősítő vagy csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

    2. Bármely regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely a WHO Pandémiamegállapodás részes felévé válik anélkül, hogy bármelyik tagállama részes fél lenne, a WHO Pandémiamegállapodás szerinti valamennyi kötelezettség köti. 3. Azon regionális gazdasági integrációs szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama a WHO Pandémiamegállapodás részes fele, a regionális gazdasági integrációs szervezet és tagállamai döntenek a WHO Pandémiamegállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos felelősségeikről. Ilyen esetekben a regionális gazdasági integrációs szervezet és tagállamai nem jogosultak a WHO Pandémiamegállapodás szerinti jogok egyidejű gyakorlására.

    3. A regionális gazdasági integrációs szervezetek a hivatalos megerősítésre vonatkozó okmányaikban vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak hatáskörük mértékéről a WHO Pandémiamegállapodás által szabályozott kérdések tekintetében. Ezek a szervezetek tájékoztatják a letéteményest is, aki pedig tájékoztatja a feleket hatáskörük terjedelmében bekövetkezett bármely lényeges változásról.

  13. cikk Hatálybalépés

    1. A WHO Pandémiamegállapodás a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, hivatalos megerősítésről vagy csatlakozásról szóló negyvenedik okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésének napját követő harmincadik napon lép hatályba.

    2. Minden olyan állam esetében, amely a WHO Pandémiamegállapodást az e cikk (1) bekezdésében a hatálybalépéshez meghatározott feltételek teljesülését követően ratifikálja, elfogadja vagy jóváhagyja, vagy csatlakozik ahhoz, a WHO Pandémiamegállapodás a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmincadik napon lép hatályba.

    3. Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely az e cikk (1) bekezdésében a hatálybalépéshez meghatározott feltételek teljesülését követően letétbe helyezi a hivatalos megerősítésről szóló okiratot vagy a csatlakozási okiratot, a WHO Pandémiamegállapodás a hivatalos megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésének napját követő harmincadik napon lép hatályba.

    4. E cikk alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okiratokat nem kell az adott regionális gazdasági integrációs szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz képest kiegészítő okiratnak tekinteni.

  14. cikk A jogviták rendezése

    1. Amennyiben két vagy több Fél között vita alakul ki a WHO Pandémiamegállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, az érintett Felek diplomáciai csatornákon keresztül törekszenek a vita rendezésére tárgyalás vagy bármely más, általuk választott békés eszköz, beleértve a jószolgálati, közvetítői vagy békéltető eljárást is. Ha a jószolgálati, közvetítői vagy békéltető eljárás útján nem sikerül megoldást találni, az nem mentesíti a vitában részt vevő feleket a vita megoldására való további törekvés felelőssége alól.

    2. A WHO Pandémiamegállapodás megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, hivatalos megerősítésekor vagy a WHO Pandémiamegállapodáshoz való csatlakozásakor, vagy azt követően bármikor, a regionális gazdasági integrációs szervezetnek nem minősülő Fél írásban nyilatkozhat a letéteményesnek, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban nem rendezett vita esetén ipso facto és külön megállapodás nélkül kötelezően elfogadja az ugyanezt a kötelezettséget elfogadó bármely Féllel szemben: (i. a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztését; és/vagy ii. a felek konferenciája által konszenzussal elfogadandó eljárások szerinti ad hoc választottbírósági eljárást. A regionális gazdasági integrációs szervezetnek minősülő Fél a fenti ii. alpontban említett eljárásokkal összhangban a választottbíráskodással kapcsolatban hasonló hatályú nyilatkozatot tehet.

    3. E cikk rendelkezéseit bármely jegyzőkönyv tekintetében a jegyzőkönyvben foglaltak eltérő rendelkezése hiányában a jegyzőkönyvben részes felek között kell alkalmazni.

  15. cikk Letéteményes

    Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára e megállapodás és módosításainak, valamint az e megállapodás feltételeivel összhangban elfogadott jegyzőkönyveknek és mellékleteknek a letéteményese.

  16. cikk Hiteles szövegek

E megállapodás eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.