Dél-Korea elnöke, Jun Szok Jol katonai állapotot hirdetett, miután ellene megkíséreltek egy impeachment-eljárást indítani. Az elnök szerint ez a lépés a hatalom bénulásával fenyegetett. A parlament ugyanakkor ellenezte a katonai állapot bevezetését, és a törvényhozás elnöke felszólította az elnököt, hogy azonnal vonja vissza a döntést.
Mit lehet tudni a rendkívüli állapot bevezetéséről Dél-Koreában?
A kormányzó párt és az ellenzék egyaránt elítélte ezt a döntést.
Dél-Korea elnöke, Jun Szokjol "rendkívüli hadiállapotot" hirdetett ki az országban – számolt be róla a Yonhap hírügynökség az elnöki hivatal közlésére hivatkozva.
A Dél-koreai Nemzetgyűlés épületét lezárták.
A hadiállapot bevezetése
- Jun Szokjol elnök "rendkívüli hadiállapotot" hirdetett ki – erősítette meg a Yonhap hírügynökség.
- Az intézkedés célja a "pro-észak-koreai erők felszámolása" – írta a hírügynökség.
- Az elnök az ellenzék azon próbálkozásaival indokolta a döntést, hogy több ügyészt elmozdítsanak és költségvetési törvényjavaslatot utasítsanak el a parlamentben.
- A bejelentés váratlanul érte a nyilvánosságot – jegyezték meg a sajtóorgánumok.
- A Yonhap értesülései szerint Kim Jonghjun védelmi miniszter javasolta az elnöknek a hadiállapot kihirdetését.
- A Dél-koreai Hadsereg vezérkari főnöke, Park Anszu lett a hadiállapot idejére kinevezett parancsnok.
- A rendkívüli helyzet ideje alatt Park megtiltotta a Nemzetgyűlés, politikai pártok, szakszervezetek működését, valamint a tüntetések megtartását – közölte a Yonhap.
- A hírek szerint minden médium és cikk szigorú ellenőrzés alá kerül.
Reakciók
- A kormányzó Népi Hatalom Párt vezetője, Han Donghun, "hibás lépésnek" nevezte a hadiállapot kihirdetését – jelentette a Yonhap.
- Az ellenzék szerint az elnök döntése alkotmányellenes. A Toburo Demokrata Párt delegáltakat hívott össze.
- A Dél-koreai Nemzetgyűlés épületének be- és kijáratait lezárták.
- Jelentések szerint az elnök, Vu Vonsik, elindult a parlamenthez.
- Csó Tejul, Dél-Korea külügyminisztere magas rangú tisztviselőkkel tartott egyeztetést – közölte a Yonhap.
- Csö Szangmok, miniszterelnök-helyettes és gazdasági pénzügyminiszter szintén megbeszélést hívott össze.
- A dél-koreai törvényhozók megszavazták a hadiállapot feloldását – jelentette az YTN televíziós csatorna.
Az orosz nagykövetség nyilatkozata
- Az orosz nagykövetség Szöulban arra figyelmeztette honfitársait, hogy ne vegyenek részt semmilyen politikai megmozduláson a hadiállapot ideje alatt.
20:33
Több ezer tüntető gyűlt össze a dél-koreai parlament épülete előtt, miután a képviselők a katonai állapot eltörléséről döntöttek – jelentette a RIA Novosztyi helyszíni tudósítója.
20:25
Az Egyesült Királyság kormánya figyelemmel kíséri a dél-koreai helyzetet – jelentette a France Presse a brit miniszterelnök hivatalának helyettes szóvivőjére hivatkozva.
„Az események nagyon gyorsan zajlanak, és ahogy várható, szorosan követjük a fejleményeket” – idézték a szóvivőt.
A brit külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az országban tartózkodó britek számára, amelyben arra kérte őket, hogy kövessék a helyi hatóságok útmutatásait, és kerüljék a politikai tüntetéseket.
20:23
A katonai állapot mindaddig érvényben marad, amíg az elnök hatályon kívül nem helyezi azt – számoltak be a helyi médiumok.
20:15
Dél-Korea védelmi minisztériuma biztosította Varsót, hogy a politikai helyzet instabilitása nem fenyegeti a két ország között megkötött katonai szerződések teljesítését – közölte Vładysław Kosiniak-Kamysz, Lengyelország nemzetvédelmi minisztere.
„Figyelemmel kísérjük a dél-koreai politikai helyzetet. Folyamatos kapcsolatban vagyunk szöuli katonai attasénkkal, valamint a lengyelországi dél-koreai attaséval” – írta.
Elmondása szerint az együttműködés nincs veszélyben.
2022 júliusában Dél-Korea és Lengyelország aláírt egy keretmegállapodást, amely alapján Varsó 980 K-2 „Fekete Párduc” harckocsit, 648 K-9 „Thunder” önjáró tüzérségi rendszert, 48 FA-50 „Harci Sas” könnyű vadászgépet és 288 K-239 „Chunmoo” rakétavető rendszert vásárol Szöultól.
Az első szállítási szerződést 12,4 milliárd dollár értékben kötötték meg, amely 180 harckocsit, 48 önjáró tüzérségi eszközt és az összes repülőgépet, illetve rakétavetőt tartalmazta. A második szerződés értéke 30 billió von (kb. 22 milliárd dollár), és helyi gyártási kapacitások kialakítását is magában foglalja 820 K-2 harckocsi és 360 K-9 egység számára.
20:11
Jun Szok Jol elnök lépéseivel gyakorlatilag katonai diktatúrát vezet be – véli Jevgenyij Kim, az Orosz Tudományos Akadémia Kína- és Ázsiai Tanulmányok Intézetének koreai szakértője.
„Amit most tesz, az gyakorlatilag egy diktatúra létrehozása, hiszen a parlamenthez való hozzáférés lezárása már-már katonai puccsnak tekinthető” – mondta.
20:01
Jun Szok Jol az első dél-koreai államfő az elmúlt 45 évben, aki katonai állapotot hirdetett az országban.
A dél-koreai alkotmány 77. cikke szerint az elnök akkor rendelhet el katonai állapotot, ha háború, fegyveres konfliktus vagy más súlyos állami válsághelyzet indokolttá teszi a hadsereg bevetését a rend fenntartása érdekében.
Legutóbb 1979. október 10-én hirdettek ki katonai állapotot az országban, miután elhunyt Pak Csong Hi elnök.
1980. május 17-én egy új katonai junta, Csön Du Hvan és Ro Te Vu vezetésével kiterjesztette a már létező katonai állapotot az egész országra, hogy stabilizálja a helyzetet, leverje az ellene irányuló tüntetéseket, és megerősítse hatalmát.
Ez a katonai állapot 1981. január 24-ig maradt érvényben, azóta nem hirdettek ki újabb rendkívüli helyzetet az országban.
19:02
Ahol minden kezdődött
A hírek szerint éjjel Yoon Seok Yeol rendkívüli értekezletet tartott az irodájában, amely után bejelentette, hogy a hatalom megbénulásával fenyeget az ellene irányuló vádemelési kísérletek miatt.
A dél-koreai hadiállapot parancsnoka viszont bejelentette a parlament és a politikai pártok felfüggesztését, valamint az összes média feletti ellenőrzés bevezetését.
Az Associated Press értesülései szerint az elnök azzal vádolja az ország ellenzéki erőit, hogy megpróbálják megszerezni az irányítást a legmagasabb törvényhozó testület felett, szimpátiát éreznek a KNDK-val, és államellenes fellépéseket tesznek, amelyek megbénítják a kormány munkáját.
Amint az ügynökség rámutat, Yoon Seok Yeolnak az utóbbi időben nehézségei támadtak napirendjének előmozdítása a parlamentben, amely az áprilisi választások után ellenzéki ellenőrzés alatt áll. A kormányzó Emberi Hatalom Pártja (PPP) különösen a Koreai Demokrata Párttal (DPK) való konfrontáció miatt nem tudja átadni a testületen keresztül a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot.
