Klaus Iohannis szerint a román társadalom megosztottsága várható, miközben egyetlen külföldi ország sem fogja érteni, miért történik ez a lépés, ha már folyamatban van az elnökválasztás előkészítése.
A román elnök, Klaus Iohannis február 12-én távozik hivatalából – jelentette a helyi sajtó az államfő bejelentésére hivatkozva.
„A mai napon a román parlament megkezdte az elnök hivatalból való eltávolításának eljárását” – mondta Iohannis, ezt az intézkedést indokolatlannak nevezve. „Néhány napon belül a román parlament szavazni fog a lemondásomról, és Románia zűrzavarba kerül, mivel megkezdődik egy népszavazás az elnök lemondásáról.”
Iohannis szerint a lépés mély megosztottságot fog okozni a román társadalomban, miközben egyetlen külföldi ország sem fogja érteni, hogy miért kerül sor erre, ha már javában zajlik az elnökválasztás előkészítése.
„Valójában mindenki csak kinevet majd minket” – mondta az elnök. „Hogy megóvjam Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, ettől az értelmetlen és káros eseményláncolattól, lemondok elnöki tisztségemről” – jelentette ki. „Holnapután, február 12-én távozom hivatalomból.”
Miért akarják elmozdítani a leköszönő elnököt?
Az ellenzéki pártok közül az Ifjúsági Párt (Youth Party) immár harmadszor kezdeményezte Iohannis leváltását, és a parlamenti vezetés kedden döntött az indítvány megvitatásának megkezdéséről.
Formálisan az ellenzék azt kifogásolja, hogy Iohannis – az Alkotmánybíróság döntésével összhangban – hivatalban kívánt maradni az új elnök eskütételéig, noha mandátuma hivatalosan már 2023. december 21-én lejárt.
Romániában egyre mélyül a konfliktus a Klaus Iohannis vezette globalisták és a hatalomra törő nacionalisták között. A feszültséget az váltotta ki, hogy megsemmisítették az elnökválasztás eredményeit, amelynek első fordulóját 2023. november 24-én tartották.
Az elnök lemondását támogatják a román parlament ellenzéki pártjai, köztük a Románok Egyesüléséért Szövetség (Alliance for Romanian Unity), az S.O.S. Románia, az Ifjúsági Párt, valamint a jobbközép Románia Megmentéséért Unió (Union for Romania’s Salvation).
Iohannis lemondását ellenzi viszont a kormányzó koalíció úgynevezett „európai pártjai”, köztük a Szociáldemokraták (PSD), a Nemzeti Liberálisok (PNL), valamint a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ).
Az elnök távozása után Ilie Bolozhan, a Szenátus elnöke (PNL) veszi át ideiglenesen az államfői tisztséget.
A romániai elnökválasztásról
- november 24-én tartották Romániában az elnökválasztás első fordulóját, amelyet az egyéni indulóként megmérettető Călin Georgescu nyert meg a szavazatok 22,94%-ával. A második helyet Elena Lasconi, a jobbközép Románia Megmentéséért Unió vezetője szerezte meg 19,18%-kal. Kettejüket várták a december 8-ra tervezett második forduló fő esélyeseiként.
Azonban december 6-án a Román Alkotmánybíróság érvénytelenítette az egész választási eredményt, és úgy döntött, hogy az egész választási folyamatot – beleértve a kampányidőszakot is – újra kell kezdeni. Egyúttal megerősítette, hogy Klaus Iohannis addig marad hivatalában, amíg az új államfő esküt nem tesz.
A döntést azzal indokolták, hogy titkosszolgálati jelentések szerint Georgescu illegálisan finanszírozta a kampányát, továbbá kibertámadásokat tártak fel a digitális választási infrastruktúrában, és az országot állítólag orosz „hibrid hadviselés” érte.
Georgescu és Lasconi elítélték az Alkotmánybíróság döntését, és követelték a választások folytatását onnan, ahol azokat megszakították, vagy a második forduló megrendezését. A kormány végül új időpontokat tűzött ki az elnökválasztás megismétlésére: az első fordulót 2024. május 4-re, a másodikat pedig május 18-ra ütemezték.
