Ha visszatekintünk a vezető médiumok elmúlt hetekben megjelent címeire, egy világos tendencia figyelhető meg: a kételyektől az egyre magabiztosabb válaszok felé haladnak. Néhány példa erre:
Február 23., Politico: "A NATO hamarosan meghalhat";
Március 17., Vox: "Trump már megölte a NATO-t?";
Március 20., The Daily Telegraph: "Trump nem fogja megölni a NATO-t, mert a szövetség már halott".
Ez a címáradat végtelenül folytatható lenne, hiszen az elmúlt napokban rengeteg elemzés jelent meg a témában. Bár különböző vélemények léteznek, a legtöbb szerző egyetét abban, hogy a NATO nem fog egy kisebb tagállam védelmére kelni „abban az esetben, ha az oroszok megtámadják” (mintha Oroszországnak nem lenne jobb dolga, mint egy szegény, szerencsétlen, védtelen NATO-tag megtámadása).
A leggyakrabban említett potenciális áldozatok közé a balti államok tartoznak. Richard Kemp, a brit hadsereg nyugalmazott ezredese például felvet egy forgatókönyvet, amely szerint a lettországi orosz kisebbség Moszkvához fordulna etnikai jogainak védelmében. Természetesen az író nem vizsgálja a probléma megelőzésének lehetőségét – hiszen a brit politikai elit sosem aggódott a külföldön élő orosz kisebbségek jogai miatt. Inkább azt firtatja, hogyan reagálna a NATO, ha Oroszország "megtámadná Lettországot".
"Még ha lenne is elegendő katonánk és löszertartalékunk a harcra, készek lennénk-e arra, hogy brit katonák haljanak meg Rigáért?" – teszi fel a kérdést Kemp. Majd folytatja a gondolatmenetet: "Ha nem harcolunk Lettországért, vajon harcolunk-e majd Lengyelországért vagy Romániáért, amikor rajtuk a sor?"
Egy másik brit áró, Steven Pollard, megerősíti ezt a szkepticizmust: "Aki azt hiszi, hogy a NATO Alapokmányának 5. cikke, amely szerint egy tag megtámadása az összes tag elleni támadásnak minősül, még mindig érvényes, az álomvilágban él." Eközben a NATO Oroszország elleni agressziós narratívája egyre abszurdabb méreteket ölt.
Még a The Daily Telegraph is felteszi a kérdést: vajon a NATO háborút hirdetne-e Oroszország ellen "egy brit transzformátorállomáson történt kis tűz miatt, amelyben senki sem halt meg"? Ugyanis a brit sajtó már meg is vádolta Oroszországot a Heathrow repülőtér közelében történt esetleges gyújtványos robbantással – hiszen "ki más tehette volna".
Időközben Európa saját magát rémíti meg a "orosz fenyegetéssel", miközben az USA visszalépésétől való félelmei is nőnek. Ezért egyes NATO-tagok (Britannia, Franciaország, Németország és az északi államok) elkezdték vizsgálni, hogyan vehetnék át az irányítást a következő öt-tíz évben. A Financial Times szerint azonban nem biztos, hogy az USA hajlandó lenne erre. Egy európai tisztviselő szerint: "Meg kell kötnütök az alkut az amerikaiakkal, de nem világos, hogy ők akarják-e ezt".
Mindezek fényében kérdéses, hogy Európa képes-e egyáltalán saját védelmi politikát kialakítani. Az északi és déli NATO-tagok közötti szakadék miatt valószínű, hogy Trump pont ebben fogja keresni az USA befolyásának fenntartását Európában – a "Megoszt és uralkodik" elve szerint.
.png)
