Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint különösen ellentmondásos, hogy éppen Baka Andrást jelölték köztársasági elnöknek, hiszen a jogtudós korábban olyan jogállami elvek mellett állt ki, amelyek mostani politikai álláspontjával nehezen összeegyeztethetők.
Baka András 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt Strasbourgban. Később saját ügyében is azzal a problémával került szembe, hogy a hatalom személyre szabott és visszamenőleges hatályú jogalkotással avatkozott be egy korábbi közjogi helyzetbe. Miután az akkori kétharmados parlamenti többség idő előtt megszüntette a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül Baka Andrásnak adott igazat.
Toroczkai szerint ezért különösen figyelemre méltóak azok a 2026 júniusában tett kijelentések, amelyek alapján Baka már elfogadhatónak tart bizonyos rendkívüli politikai beavatkozásokat egy úgynevezett „történelmi helyzetben”. A nyilatkozatok között olyan állítás is elhangzott, hogy egy autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedésekre lehet szükség.
A Mi Hazánk álláspontja szerint ez alapvető ellentmondást jelent. Ha ugyanis a jogállami garanciák csak addig érvényesek, amíg egy adott politikai oldal van hatalmon, akkor éppen a jogállamiság egyik legfontosabb alapelve sérül.
Toroczkai arra is felhívta a figyelmet, hogy Baka András nem emelt kifogást a parlamenti képviselői mandátumok időbeli korlátozásával kapcsolatban sem, amelyet a párt a népképviselet európai szinten is példátlan szűkítésének tart. A Mi Hazánk szerint mindez azt mutatja, hogy a jogállami normák megítélése bizonyos esetekben politikai szempontokhoz igazodhat.
A párt szerint egy köztársasági elnöktől éppen az lenne elvárható, hogy a hatalommal szemben akkor is érvényesítse az alkotmányos garanciákat, amikor azok az aktuális politikai többség számára kényelmetlenek. Toroczkai szerint Baka András jelenlegi álláspontja alapján nem lenne képes megfelelő kontrollt gyakorolni a kormányzat felett, illetve nem jelentene kellő garanciát a fékek és ellensúlyok rendszerének működésére.
Korbély János ügye is vitát váltott ki
Toroczkai szerint Baka András strasbourgi bírói múltjának megítélésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügyét sem.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt – 11:6 arányban arra a következtetésre jutott, hogy Korbély János emberiség elleni bűncselekmény miatt történt elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András a döntést támogató többséghez tartozott.
A Mi Hazánk számára Baka András szellemi és politikai viszonyítási pontjai szintén aggályokat vetnek fel. A jogtudós „Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig” című könyvében elismerően foglalkozik Jászi Oszkár munkásságával. Jászi a magyar polgári radikalizmus egyik meghatározó alakja volt, és a Martinovics Páholy főmestereként is ismerték. Politikai és szellemi köre pedig jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében.
A Mi Hazánk szerint ez a politikai-szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűneihez kapcsolódó személyek vagy folyamatok mentegetése nem egyeztethető össze azzal a nemzeti politikai szemlélettel, amelyet a párt képvisel.
Mindezek alapján a Mi Hazánk – Baka András szakmai felkészültségét és bírói tapasztalatát nem vitatva – nem támogatja a jelölését a köztársasági elnöki posztra.
Toroczkai László szerint pártja továbbra is Tóth Mátét tartja megfelelő jelöltnek. A Mi Hazánk álláspontja szerint ő olyan köztársasági elnök lehetne, aki a hatalmi ágak közötti egyensúly fenntartásával és a fékek, illetve ellensúlyok működésének biztosításával megfelelő alkotmányos kontrollt jelenthetne a mindenkori kormányzattal szemben.
https://x.com/ToroczkaiLaszlo/status/2086062037126336611
.png)
.webp)
