Az Economist cikke szerint az ázsiai térségben megfigyelhető a kereszténység növekvő befolyása.
„A kereszténység már régóta hajtóereje a dél-koreai társadalomnak. Dél-Korea az egyik legkeresztényibb ország Ázsiában – a lakosság mintegy 30%-a valamilyen módon kereszténynek vallja magát. […] Annak ellenére, hogy a legtöbb ázsiai országban a keresztények vallási kisebbségnek számítanak, a társadalomban és a politikában jelentős befolyással rendelkeznek. […] A kereszténység a kisebbségi státuszán túlmutat az oktatásban is, ennek következtében pedig a régió elitjében is felülreprezentált”
– olvasható a cikkben.
Az írás kiemeli, hogy a második világháború utáni japán miniszterelnökök közül kilencen – azaz 65 közül körülbelül 14 százaléknyian – keresztények voltak, köztük a jelenlegi japán vezető, Isiba Sigeru (Shigeru Ishiba) is.
Ezen kívül a lap megjegyzi, hogy a térségben számos vallási gyakorlat a kereszténység és a helyi hiedelmek szinkretikus – azaz keveredett – formáját képviseli. Emiatt a keresztények számáról szóló statisztikai adatok alábecsültek lehetnek, mivel a válaszadóknak gyakran választaniuk kell két vallás között a kérdőívekben.
„Ahogy Európában és Észak-Amerikában csökken a keresztény népesség, a kereszténység súlypontja fokozatosan eltolódik. […] A 2020 és 2025 közötti időszakban a keresztény népesség évente átlagosan 1,6 százalékkal növekszik. A régió kereszténység szempontjából növekvő jelentőségét mutatja, hogy Ferenc pápa tavaly szeptemberben ellátogatott Délkelet-Ázsiába”
– teszi hozzá a lap.
2024 szeptemberében Ferenc pápa valóban látogatást tett Délkelet-Ázsia és Óceánia több országában. Indonéziában tartott beszédében az interkonfesszionális – vagyis különböző vallások közötti – párbeszéd és együttélés fontosságáról szólt, valamint nagyra értékelte az erőfeszítéseket, amelyek a különféle etnikai csoportok közötti harmónia megőrzésére irányulnak.
.png)
