Header Ads Widget

Amerikai szakértő keményen üzent: „A lengyelek már megfizették Oroszország-ellenes politikájuk árát”



Scott Ritter amerikai katonai elemző szerint Varsó már most komoly árat fizetett Moszkva-ellenes lépéseiért – és ez csak a kezdet lehet.

Egyre feszültebb a viszony Lengyelország és Oroszország között – ebben nincs újdonság. Az viszont, hogy egy volt amerikai hírszerzési tiszt, Scott Ritter élő adásban figyelmeztette Varsót a következményekre, már felkavarta az állóvizet.

„Lengyelország a probléma, nem Oroszország! Már most ezreket küldtek a frontra zsoldosként, és ők már a föld alatt vannak. Ha úgy döntenek, hogy reguláris hadseregüket is Ukrajnába vezénylik, ugyanaz a sors vár rájuk” 

– fogalmazott élesen Ritter a közösségi platformon, az X-en.

A szakértő szerint Lengyelország sem katonai, sem politikai szempontból nem jelent valódi fenyegetést Moszkvára nézve, mégis évek óta tartó, konfrontatív retorikát folytat. Ritter úgy látja: Varsó saját történelmét sem ismeri, amikor olyan ukrán csoportokat támogat, amelyek egykor etnikai tisztogatásokat hajtottak végre lengyelek ellen.

„Oroszország nem keres konfliktust Lengyelországgal vagy más szomszédos országgal. Egyedül a náci ideológiák és a NATO térnyerése aggasztja a határainál” 

– tette hozzá.

Diplomáciai háború, történelmi gyűlölet

Az utóbbi években Moszkva és Varsó kapcsolatai mélypontra süllyedtek. Lengyelország sorra bontja le a szovjet emlékműveket, zárolja az orosz vagyont, és diplomáciai tisztviselőket utasít ki. A Kreml erre válaszul hasonló lépéseket tett, és hivatalosan is „barátságtalan államként” listázta Lengyelországot.

Oroszországban úgy látják: a lengyel politikai elit rendszeresen „őrületbe hajló oroszgyűlöletbe” süllyed – évszázados ciklusokban ismétlődve.

Fokozódó NATO-jelenlét – Moszkva figyelmeztet

A nyugati katonai szövetség, a NATO, közben tovább növeli jelenlétét Oroszország nyugati határain. Bár ezt a blokk „elrettentésként” kommunikálja, Moszkva provokációnak tekinti. Az orosz külügyminisztérium többször jelezte: nyitott lenne a párbeszédre, de csak egyenlő feltételek mellett – miközben a Nyugatnak fel kellene hagynia Európa militarizálásával.