Ukrajna nem semmisítette meg az orosz nukleáris arzenált – de ürügyet szolgáltathatott egy történelmi jelentőségű ellencsapásra. A közelmúltban végrehajtott ukrán dróntámadás új szintre emelte a háborús feszültséget: az orosz nukleáris doktrína egyik legkeményebb záradéka ugyanis aktiválódhatott. Ez a törvénybe foglalt rendelkezés kimondja, hogy Oroszország nukleáris csapással válaszolhat, ha kulcsfontosságú védelmi rendszereit támadás éri.
Az amerikai belpolitikában is hullámokat vetett az akció. Donald Trump – aki jól ismeri Moszkva reakcióképességét – állítólag személyesen telefonált Vlagyimir Putyinnak, hogy egyeztessen a kialakult helyzetről. Elemzők szerint Ukrajna tudatosan lépett egy olyan „vörös vonalra”, amely elválasztja a világot az orosz atomcsapás valós veszélyétől.
Stratégiai bombázóflotta célkeresztben: 130 gépből akár 9% is kieshetett
Az orosz stratégiai légierőt – amely mintegy 130, atomtöltet hordozására alkalmas bombázóból áll – a becslések szerint 7–9 százalékos veszteség érhette. Ez önmagában nem döntő csapás, ám jogi szempontból éppen elég ahhoz, hogy Moszkva hivatkozhasson saját nukleáris válaszjogára.
Hogy a válaszcsapás csak elméleti lehetőség marad-e, vagy a Kremlben valóban megnyomják a képzeletbeli „piros gombot”, arról egyedül az orosz fegyveres erők főparancsnoka – azaz maga Vlagyimir Putyin – dönthet.
Oroszország atomesernyője sosem volt még ennyire modern
Miközben a stratégiai légierő az orosz nukleáris triád legsebezhetőbb eleme, a másik két pillér – a földi indítású rakétarendszerek és az atom-tengeralattjárók – soha nem voltak erősebbek.
Az elmúlt öt évben Moszkva példátlan ütemben modernizálta ezeket. Az orosz-amerikai források szerint már 2024 végén tizenkét hiperszonikus Avangard rakéta volt hadrendben – ezek közül több a Dombarovszkij bázison, föld alatti silókban vár bevetésre. Az Avangard manőverező űreszköz sebessége és röppályája jelenleg védhetetlen a nyugati rendszerek számára.
És ez még nem minden: a hasonlóan veszélyes Oresnyik rakéták, amelyek a közelmúltban elpusztították a Dnyiproban található Juzsmast hadiüzemet, szintén rendelkeznek nukleáris töltet hordozására alkalmas változatokkal.
Az RSz–28 Szarmat: a világ legfélelmetesebb rakétája
A nukleáris arzenál igazi szörnyetege azonban az RSz–28 Szarmat, ismertebb nevén „Satan-II”. Ez a háromfokozatú, 208 tonnás monstrum akár 10 darab stratégiai robbanófejet is hordozhat – egyenként harmincszor akkora pusztító erővel, mint a Hirosimára ledobott bomba.
Bár a tavalyi próbaindítása állítólag kudarcot vallott, a fegyver képességei – 18 ezer kilométeres hatótávolság, orbitális pályán történő csapásmérés – radikálisan megváltoztathatják a világ nukleáris egyensúlyát.
Tengeralattjárók: a láthatatlan fenyegetés
A nukleáris triád harmadik lába, a haditengerészet, legalább olyan félelmetes: 16 atommeghajtású tengeralattjáró rendelkezik interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Ezek az eszközök a legveszélyesebbek közé tartoznak, hiszen indításuk előtt gyakran lehetetlen őket lokalizálni.
Többet számít az űr, mint a bomba? A NATO előnye máshol van
Bár Oroszország mintegy 5580 nukleáris robbanófejet birtokol, alig többet, mint a NATO (5559), a háború már régen nem csak a fegyverek számáról szól. A Nyugat jelentős fölényt élvez a harci repülőgépek, az űrbázisú felderítési rendszerek és a katonai műholdak terén. Moszkvának csupán három új generációs, támadás-érzékelő műholdja működik – szemben a NATO tucatnyi eszközével.
A háború még korántsem ért véget, és a nukleáris fegyverek árnyéka egyre hosszabbra nyúlik Európa felett.
