Földjét elvették, találmányát elutasították – Madar Miklós új motorral szállna szembe az elektromos autóipar „zöld hazugságával”

Debrecen – Földjét kisajátították, találmányát nem veszik komolyan, és még az ipar is hátat fordít neki. Madar Miklós, a hajdúsági gazda és feltaláló szerint azonban nem hajlandó feladni: hisz abban, hogy az autóipar jövője nem kizárólag az elektromos hajtásról szólhat.

„Az elektromos autózás mögött nem a környezetvédelem áll, hanem egy óriási pénzügyi gépezet” – állítja.

---

„A dízel is lehet zöldebb”

Madar szerint a politikai elit és a nagyvállalatok mesterségesen kényszerítik rá a világot az elektromos járművekre. Példaként említi a nyugat-európai városok egyre szigorodó dízeltilalmát és a karbonadó tervezett bevezetését.

„2030-35-re ott tartunk majd, hogy robbanómotorral ki sem lehet menni az utcára. Ez nem a környezetért van, hanem azért, hogy mindenki új autót vegyen – lehetőleg hitelből.”

Egy német kutatásra hivatkozva hozzáteszi: a dízelüzemű autók teljes életciklusuk során kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az elektromos járművek. „1 kilowattóra áram előállítása 750 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár Németországban. Ugyanennyi energiával egy dízelautó csak 400 grammot termel. Akkor miről beszélünk?” – teszi fel a kérdést.

---

Tűz, ami nem oltható

A feltaláló szerint az elektromos járművek nemcsak környezetvédelmi szempontból problematikusak. Az akkumulátortüzekről úgy nyilatkozik: „Olthatatlanok. Egy elektromos autó tüzét 20-30-szor annyi vízzel lehet csak megfékezni, mint egy benzinesét.”

Attól tart, hogy a jövőben nemcsak a személyautókat, hanem a munkagépeket is elektromosra kényszerítik. „Ha a két-három hektáros kisgazdának 150 millió forintos elektromos traktort kellene vennie, csődbe megy, eladja a földjét. Ezzel vége a magyar vidéki gazdálkodásnak.”

---

Egy motor, ami megkérdőjelezheti az elektromos jövőt

Madar Miklós alternatívát is kínál. Már a 2000-es évek elején, Kanadában dolgozta ki egy új, szabad dugattyús, kétütemű dízelmotor alapelvét. Lényege: a dugattyú felső és alsó holtpontját nem merev alkatrész, hanem a sűrített levegő szabályozza, növelve a hatásfokot és az élettartamot.

Az áttörést egy különleges, szabadonfutós mechanizmus jelenti, amely az alternáló mozgást a hagyományos forgattyús tengelytől eltérő módon alakítja forgómozgássá. „Az elmúlt 2500 évben ez mindössze a második ilyen rendszer” – mondja büszkén.

---

Falak minden irányból

Bár a Debreceni Egyetem Műszaki Kara 2013-ban szakmailag megvalósíthatónak minősítette az ötletet, a fejlesztés nem indult el. „Valószínűleg felső utasításra nem foglalkoztak vele tovább. A Volvo stratégiai részlege pedig azt mondta: akkor sem kell, ha ingyen megy levegővel. Elektromosat kell gyártani, ez a parancs.”

Madar szerint ez bizonyítja, hogy a nagy autógyártókat pénzügyi és politikai érdekek irányítják, nem pedig a mérnöki innováció.

---

Nyílt felhívás a világnak

A gazda most a nyilvánossághoz fordul. Olyan gyártót keres, amely titoktartási szerződés mellett hajlandó prototípust készíteni a motorból, és valós körülmények között letesztelni.

„Nem mondom, hogy biztosan jobb, de amíg nem próbáljuk ki, addig nem tudjuk. Az is lehet, hogy ezzel kifogjuk a szelet az elektromos autók vitorlájából” – mondja.

---

Egy harc, ami túlmutat egy motoron

Madar Miklós története nem csupán egy technológiai fejlesztésről szól. Ez egy küzdelem a magyar találmányok helyben tartásáért, a független gondolat szabadságáért és a vidéki gazdák jövőjéért.

„Ha sikerülne bizonyítani, hogy ez a motor jobb, olcsóbb és tisztább, talán elindulhatnánk egy másik úton. Olyanon, ahol nem csak egyetlen, felülről erőltetett megoldás létezik” – zárja gondolatait.