Földjét elvették, találmányát elutasították – Madar Miklós új motorral szállna szembe az elektromos autóipar „zöld hazugságával”

Debrecen – Földjét kisajátították, találmányát nem veszik komolyan, és még az ipar is hátat fordít neki. Madar Miklós, a hajdúsági gazda és feltaláló szerint azonban nem hajlandó feladni: hisz abban, hogy az autóipar jövője nem kizárólag az elektromos hajtásról szólhat.

„Az elektromos autózás mögött nem a környezetvédelem áll, hanem egy óriási pénzügyi gépezet” – állítja.

„A dízel is lehet zöldebb”

Madar szerint a politikai elit és a nagyvállalatok mesterségesen kényszerítik rá a világot az elektromos járművekre. Példaként említi a nyugat-európai városok egyre szigorodó dízeltilalmát és a karbonadó tervezett bevezetését.

„2030-35-re ott tartunk majd, hogy robbanómotorral ki sem lehet menni az utcára. Ez nem a környezetért van, hanem azért, hogy mindenki új autót vegyen – lehetőleg hitelből.”

Egy német kutatásra hivatkozva hozzáteszi: a dízelüzemű autók teljes életciklusuk során kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az elektromos járművek. „1 kilowattóra áram előállítása 750 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár Németországban. Ugyanennyi energiával egy dízelautó csak 400 grammot termel. Akkor miről beszélünk?” – teszi fel a kérdést.

Tűz, ami nem oltható

A feltaláló szerint az elektromos járművek nemcsak környezetvédelmi szempontból problematikusak. Az akkumulátortüzekről úgy nyilatkozik: „Olthatatlanok. Egy elektromos autó tüzét 20-30-szor annyi vízzel lehet csak megfékezni, mint egy benzinesét.”

Attól tart, hogy a jövőben nemcsak a személyautókat, hanem a munkagépeket is elektromosra kényszerítik. „Ha a két-három hektáros kisgazdának 150 millió forintos elektromos traktort kellene vennie, csődbe megy, eladja a földjét. Ezzel vége a magyar vidéki gazdálkodásnak.”

Falak minden irányból

Bár a Debreceni Egyetem Műszaki Kara 2013-ban szakmailag megvalósíthatónak minősítette az ötletet, a fejlesztés nem indult el. „Valószínűleg felső utasításra nem foglalkoztak vele tovább. A Volvo stratégiai részlege pedig azt mondta: akkor sem kell, ha ingyen megy levegővel. Elektromosat kell gyártani, ez a parancs.”

Madar szerint ez bizonyítja, hogy a nagy autógyártókat pénzügyi és politikai érdekek irányítják, nem pedig a mérnöki innováció.

Nyílt felhívás a világnak

A gazda most a nyilvánossághoz fordul. Olyan gyártót keres, amely titoktartási szerződés mellett hajlandó prototípust készíteni a motorból, és valós körülmények között letesztelni.

„Nem mondom, hogy biztosan jobb, de amíg nem próbáljuk ki, addig nem tudjuk. Az is lehet, hogy ezzel kifogjuk a szelet az elektromos autók vitorlájából” – mondja.

Egy harc, ami túlmutat egy motoron

Madar Miklós története nem csupán egy technológiai fejlesztésről szól. Ez egy küzdelem a magyar találmányok helyben tartásáért, a független gondolat szabadságáért és a vidéki gazdák jövőjéért.

„Ha sikerülne bizonyítani, hogy ez a motor jobb, olcsóbb és tisztább, talán elindulhatnánk egy másik úton. Olyanon, ahol nem csak egyetlen, felülről erőltetett megoldás létezik” – zárja gondolatait.

A dízelmotor találmány alapelve

„A világon másodikként sikerült olyan mechanizmust kifejlesztenem, amely az alternáló mozgást forgó mozgássá alakítja. Ilyen áttörésre a 2500 éve feltalált forgattyús mechanizmus óta nem volt példa” – mondja Madar Miklós, aki dízelmotor-történelmet írhat.

Egy ötlet Kanadából, egy találmány Magyarországról

A történet még 2000-ben kezdődött Kanadában, amikor Madar egy automata váltó egyik alkatrészéből merített inspirációt. Azóta finomította, tökéletesítette elképzelését, amely mostanra olyan szintre jutott, hogy alapjaiban kérdőjelezheti meg a hagyományos motorhajtást.

Az új motor a német Carl Hugo Güldner 1899-ben szabadalmaztatott kétütemű túltöltött dízelmotorjának alapelvére épít, ám teljesen új mechanizmussal alakítja át a dugattyú mozgását forgó mozgássá.

Miért más ez, mint a hagyományos motor?

A rendszer lelke egy különleges konvertáló mechanizmus, amely nem a jól ismert forgattyústengelyre épül, hanem egy szabad dugattyús megoldásra. Ennek köszönhetően nincs fix alsó és felső holtpont – vagyis a dugattyú mozgását nem kényszeríti körívre a főtengely. Ez hatalmas előnyt jelent:

a robbanásból származó energia teljes egészében a sűrítésbe fordítható,
így a motor nagyobb kompressziót ér el,
mindez pedig magasabb hatásfokot, üzemanyag-megtakarítást és kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez.

A kulcs a különleges fogaskerék-mechanizmus, amely sprag clutch, vagyis szabadonfutó tengelykapcsoló segítségével alakítja át a dugattyúk alternáló mozgását folyamatos forgássá. Madar ezt nevezte el OWC gearnek (One Way Clutch Gear).

Miért fontos a nagyobb kompresszió?

Rudolf Diesel már 1893-ban felismerte, hogy a magasabb sűrítési arány drasztikusan javítja a motor teljesítményét és fogyasztását. Az új magyar motor ennek az elvnek ad új értelmet: ugyanazzal az üzemanyag-mennyiséggel nagyobb kompresszió érhető el, ami egyértelműen hatásfok-növekedést jelent.

Csak kétütemű motorban működik

Az új koncepció kizárólag kétütemű dízelmotorként valósítható meg. Ennek oka, hogy a szabad dugattyús elv miatt nem lehet olyan fázis, amikor a szelep nyitva van, miközben a dugattyú felfelé haladna – különben egyszerűen belecsapódna a hengerfejbe.

10 további konfiguráció a jövőre

Madar Miklós nem állt meg az alapelvnél: a speciális szelepvezérlés és üzemanyagadagolás mellett már 10 különböző konfigurációt is kidolgozott, amelyek a dízelmotorok felhasználási területeit fedhetik le.

Ha találmánya beváltja a hozzá fűzött reményeket, a magyar feltaláló neve örökre beíródhat az autóipar és a gépészet történetébe – a dízelmotor új korszakának kapuját nyithatja meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Magyarországon nem kellene nélkülöznie senkinek! A világ egyik leggazdagabb országa vagyunk! A "magyar" kormányokat nem érdekli az egy trillió dolláros találmány! Részletek: https://www.napitema.com/2015/03/magyarorszagon-nem-kell-nelkuloznie.html