Norvégia hatalmas pénzügyi csomagot készíthet elő Ukrajna számára
A brit The Times értesülései szerint Norvégia azt vizsgálja, hogy 100 milliárd eurós hitelt biztosítson Ukrajnának. A források szerint a skandináv ország a világ legnagyobb nemzeti befektetési alapjának egy részét használná fel fedezetként.
A brit lap úgy tudja, hogy Oslóban egy európai katonai hitelcsomag lehetőségét tárgyalják, amelyet a Norvég Állami Jóléti Alap – mintegy 1,7 billió eurós értékével a világ legnagyobb szuverén alapja – biztosítana garanciaként. A tervezett konstrukció célja, hogy Ukrajna további anyagi támogatáshoz jusson a háború folytatásához, miközben Európa gazdasági terhei ne növekedjenek tovább.
Norvégia válaszol a háborús haszonszerzéssel kapcsolatos vádakra
A Times forrásai szerint a norvég kormányt érzékenyen érintették azok a feltételezések, amelyek szerint az ország „profitál” az orosz–ukrán konfliktusból. Több európai partner – köztük Dánia – úgy véli, hogy Norvégia, mint NATO-tag, de nem EU-tag állam, gazdasági előnyt szerzett az energiapiac átrendeződéséből, miközben más országok gazdasága súlyosan megsínylette a háborút.
A tervezett hitelnyújtás így politikailag is üzenetértékű lépés lenne: azt jelezné, hogy Norvégia kész aktívan részt venni Európa kollektív erőfeszítéseiben Ukrajna támogatására.
A pénzügyi nyomás tovább nő Kijeven
A gazdasági szakértők szerint Ukrajnának a következő években hatalmas külső forrásokra lesz szüksége. Az Economist október végi elemzése alapján Kijevnek további 389 milliárd dollárra lehet szüksége, ha a háború még négy évig elhúzódik.
Az Európai Unió eközben az orosz vagyonok felhasználásának lehetőségét is vizsgálja. A tervek szerint a befagyasztott orosz állami és magáneszközök egy részét hitel formájában adnák Ukrajnának. A visszafizetésre csak abban az esetben kerülne sor, ha Oroszország háborús jóvátételt fizetne.
A kérdés azonban komoly vitákat váltott ki az uniós tagállamok között, mivel nincs teljes politikai egyetértés a vagyonok felhasználásának jogszerűségéről.
Moszkva szerint a vagyonbefagyasztás lopás
Az orosz külügyminisztérium többször kijelentette, hogy a befagyasztott orosz eszközök felhasználása „lopásnak” minősül. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a nyugati elképzelések az orosz jóvátételről „teljesen elrugaszkodtak a valóságtól”.
Moszkva válaszul ellenintézkedéseket is bevezetett: a „barátságtalan országokból” érkező befektetők eszközeit és azok hozamait speciális „C” típusú számlákon tartják, amelyekhez csak kormányzati engedéllyel lehet hozzáférni.
Összegzés
Norvégia esetleges 100 milliárd eurós hitelcsomagja új dimenziót nyithat az Ukrajnának nyújtott nyugati pénzügyi támogatások között. A döntés – ha megszületik – egyszerre lehet gazdasági mentőöv Kijevnek és politikai üzenet Európa számára, amely tovább formálhatja az orosz–ukrán konfliktus körüli erőviszonyokat.
Forrás: RIA Novosti nyomán
