Madar Miklós csak egyike annak a több száz debreceni gazdának, akiknek földjét a debreceni önkormányzat átírta a saját nevére, és a veszteségeiknek csupán a töredékét fizette ki. Madar Miklós azonban az egyetlen gazda, aki ez ellen szót mert emelni!
Amiért ezt meg merte tenni, törvénysértő, koncepciós vádakkal a debreceni gazdát 72 órára letartóztatták, megfélemlítették, perbe fogták, elítélték, terroristának nyilvánították, megbírságolták!
A 2022-ben a földjéért letétbe tett összeg már akkor is túl kevés volt ahhoz, hogy az elrabolt 13 hektárnyi, valamint a mellette maradt 10 hektárnyi termőföldet – amelyet a kínai CATL lítiumakkumulátor-gyár mérgezővé, értéktelenné, használhatatlanná és eladhatatlanná tett – megvásárolja. Most, 2025 végén ez az összeg az ingatlanpiacon már annak is csak a felét éri. Miután éves bevételének kétharmadát elvesztette, arra kényszerül, hogy maradék vagyonát felélje.
A debreceni agrárkamara földügyi referense azt közölte vele, hogy háromszorosát kapta a föld értékének. A gazda felajánlotta a referensnek, hogy ha megmutatja, hol lehet a kapott pénz egyharmadából 13 hektár földet venni Debrecenben, az összegből kimaradó kétharmadot odaadja neki közvetítői díjként. A referens azt felelte, hogy nem érdekli az ajánlat, pedig 150 millió forintot kereshetne pusztán azzal, hogy az ujjával rámutat egy földterületre – nagyon kedvező ajánlat lenne!
Ezzel szemben olyan tulajdonosok, akik a fideszes debreceni önkormányzattal szoros kapcsolatban állnak, 500 millió forintot meghaladó hektáronkénti kártalanításban részesültek. Volt olyan is, akitől az önkormányzat nem vette el a földjét, hanem hagyta, hogy közvetlenül a befektetőnek adja el, aki hektáronként 890 millió forintot fizetett.
Az ezzel kapcsolatban az önkormányzat ellen benyújtott feljelentésre (bűnszervezetben elkövetett csalás és zsarolás) a rendőrség olyan választ adott Madar Miklósnak, hogy az, hogy mások 30–40-szer akkora kártalanítást kaptak, mint ő, semmiféle jogszabályt nem sért. Az sem, hogy abból az összegből, amit kapott, előbb-utóbb koldusbotra jut.
Érdekes kérdés, hogy a debreceni önkormányzat vajon profitál-e a kifosztott gazdák földjére épített gyárakból. Madar Miklós közérdekű adatigénylést nyújtott be a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy nyilatkozzanak: mennyiért adták el a földjét a CATL gyárnak. A vagyonkezelő törvénysértő módon nem volt hajlandó erre választ adni.
Ha azonban csak a számokat nézzük: a földterületekről lehordott extra minőségű termőréteg (hektáronként kb. 10 000 köbméter), amelyet Hollandiába és Németországba szállítottak és ott értékesítettek, hektáronként több százmillió forintot ér. Eddig Debrecen környékén mintegy 2000 hektár első osztályú termőföldről fejtették le a termőréteget ipari beruházásra hivatkozva. Ennek árával elszámolt-e az önkormányzat?
Kósa Lajos városában nyílt titok, hogy az utóbbi évtizedekben minden cég és vállalkozó azzal lett megzsarolva, hogy ha profitjának 20–30%-át nem utalja át egy rejtett számlára, akko r az önkormányzat megtalálja a módját annak, hogy egy tollvonással bevonja minden engedélyét. Ezt Magyar Péter nyíltan ki is mondta 2024 májusában a debreceni Kossuth téren. Ez alapján elképzelhető-e, hogy az önkormányzat az ide települt BMW-től, CATL-től és más, igen nyereséges cégektől nem kéri el a profit egy részét?
És mekkora profittal dolgoznak ezek a cégek? Összehasonlításképp: a gödi Samsung akkumulátorgyár az év minden órájában 200 millió forint árbevételt termel évi 40 gigawattórás kapacitásával. A debreceni CATL évi 100 gigawattórás kapacitású, ami értelemszerűen ennek két és félszerese, vagyis óránként mintegy 500 millió forint.
Ez azt jelenti, hogy naponta hektáronként körülbelül 60 millió forintot termel, ami évente mintegy 20 milliárd forint árbevételt jelent hektáronként. Ha ennek csak a fele tiszta nyereség, az is 10 milliárd forint hektáronként, amely éves szinten 2–3 milliárd forint rejtett bérleti díjat jelenthet az önkormányzatnak minden egyes hektár után, amiért a gazdáknak mindössze 20–25 millió forintot fizettek – nem évente, hanem egyszer, egy életben.
Figyelembe véve, hogy a CATL mintegy 200 hektáron épült, ez évente körülbelül 500 milliárd forint „fejpénzt” jelenthet csupán egyetlen gyár után. És már itt van további tíz, és még jöhet húsz. Ezzel a pénzzel pedig nem kell elszámolniuk senki felé, mert papíron a terület el van adva, tehát papíron nincs bérleti díj. Így zsírozzák le a lopást.
Ekkora kimutatható profit esetében ráadásul papíron nem kiadni, hanem eladni egy területet hűtlen kezelésnek minősülhet, mert ez a város erőforrásainak kiszolgáltatása idegen érdekeknek.
A gazdát már 2014 óta terrorizálták a hivatalok heti szinten 10–20 oldalas iratokkal, amelyeket egy átlagember képtelen feldolgozni és értelmezni. Madar Miklós beszélt egy debreceni ügyvéddel, aki korábban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek dolgozott, autópálya-kisajátításokat bonyolítva. Az ügyvéd elmondta: a taktika az, hogy évek alatt kifárasztják iratokkal az áldozatot, aki szellemileg kimerül, „bedobja a lovak közé a gyeplőt”, nem veszi át a postán a küldeményeket, és ekkor végrehajtják a kisajátítást. Madar Miklóssal pontosan ez történt.
A debreceni ügyvédi kamara tagjai közül, akikhez fordult, vagy elutasították a segítséget, vagy az önkormányzat érdekeinek megfelelően győzködték és fenyegették, hogy adja oda a földjét.
Az önkormányzat által Debrecenbe delegált, multimilliárdos világcégek beruházásaihoz szükséges földterületek megszerzésére irányuló – kisajátításnak nevezett – rablások során a tulajdonosok részére megítélt összegeket olyan szakértők állapították meg, akik nem függetlenek a debreceni önkormányzattól. Már önmagában ez is jogsértő.
Ezen túlmenően jogsértő az is, hogy a kisajátítás során gyakran csak a föld értékét veszik figyelembe, holott az Alaptörvény XIII. cikke értelmében az összes elszenvedett kárt meg kell téríteni.
Madar Miklós tíz pontban foglalta össze veszteségeit:
1. Az új földterület ára, beleértve az elvett 13 hektárt és az ipari tevékenység miatt értéktelenné, használhatatlanná vált további 10 hektárt.2. Az új földterület megvásárlásáig eltelt idő alatti infláció mértéke.
3. A beláthatatlan ideig fennálló bevételkiesés mértéke.
4. Az új telephely létrehozásának költségei.
5. A költözés költségei.
6. Az új ingatlanok megvásárlásának ügyvédi és illetékköltségei.
7. A kisajátított terület eszmei (érzelmi) értéke.
8. A kisajátítás miatti lakóhelyváltozás erkölcsi és anyagi kára.
9. A vásárláshoz és műveléshez szükséges lakcímváltás miatt megvásárolandó lakóingatlan ára.
10. A tíz éve tartó ügyintézések és a bebörtönzés sérelmi díja.
Madar Miklós: Mi lehetne a megoldás a kibocsátásra az elektromos autók és lítiumakkumulátor-gyártás helyett? https://www.napitema.com/2025/11/mi-lehetne-megoldas-kibocsatasra-az.html
Madar Miklós új motorral szállna szembe az elektromos autóipar „zöld hazugságával”. https://www.napitema.com/2025/08/foldjet-elvettek-talalmanyat.html
