Véget érhet a donorhiány? A 3D-nyomtatott szervek új korszaka
A 3D-nyomtatott szervek ma már nem csupán a tudományos-fantasztikus filmek világához tartoznak. A legújabb kutatások szerint a 3D bioprinting technológia valós esélyt kínál arra, hogy megoldja a globális donorhiány problémáját, és radikálisan átalakítsa a modern orvoslást.
Személyes indíttatás a szervátültetés reformjára
Alejandro Soto-Gutiérrez, a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának professzora már fiatalon megtapasztalta, milyen tragikus következményei lehetnek a szervhiánynak. Latin-Amerikában nőtt fel, ahol évtizedekkel ezelőtt szinte lehetetlen volt hozzájutni életmentő szervátültetéshez. Nagybátyját májcirrózis miatt veszítette el, mert nem jutott időben donorhoz.
Ez az élmény indította el azon az úton, hogy a transzplantáció jövőjét kutassa, és megoldást találjon a várólisták csökkentésére.
Sokkoló adatok: a globális szervhiány válsága
Világszerte több százezer ember vár életmentő szervre. Az Egyesült Államokban több mint 100 000 beteg szerepel a transzplantációs listán, és naponta átlagosan 13 ember hal meg, mielőtt megfelelő donorhoz jutna. A fejlődő régiókban a helyzet még súlyosabb, ahol az egészségügyi infrastruktúra és az erőforrások korlátozottak.
A szervhiány tehát nem csupán orvosi, hanem társadalmi és gazdasági probléma is.
28,5 millió dolláros áttörés: megszülethet a 3D-nyomtatott máj
2026-ban egy nagyszabású kutatási projekt indult LIVE (Liver Immunocompetent Volumetric Engineering) néven. A cél egy teljes mértékben működőképes, 3D-nyomtatott máj létrehozása akut májelégtelenségben szenvedő betegek számára.
A projekt a legmodernebb regeneratív orvoslás és biotechnológiai megoldásokat alkalmazza, hogy személyre szabott, immunológiailag kompatibilis szerveket hozzon létre.
Hogyan működik a bioprintelt máj?
A technológia lényege, hogy emberi sejtekből és strukturális fehérjékből – például kollagénből – építik fel a májszövetet. A speciális 3D nyomtatási eljárás lehetővé teszi vastag, érhálózattal rendelkező szövetek létrehozását, amelyek valóban képesek ellátni biológiai funkciójukat.
Az elképzelés szerint a bioprintelt szerv ideiglenesen, 2–4 hétre kerülne beültetésre, amíg a beteg saját mája regenerálódik. Ezután a mesterséges szerv természetes módon lebomlik és felszívódik a szervezetben.
Immunrendszer és kilökődés: a legnagyobb akadály
A hagyományos szervátültetés egyik legnagyobb problémája az immunrendszer reakciója. A betegeknek élethosszig tartó immunszuppresszív gyógyszereket kell szedniük, amelyek komoly mellékhatásokat okozhatnak.
A kutatók úgynevezett hipoimmun, genetikailag módosított sejteket alkalmaznak, amelyek univerzális donor tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha a fejlesztés sikerrel jár, a jövőben akár teljesen elhagyható lehet az immunelnyomó kezelés.
Nemcsak máj: jöhet a szív és a hasnyálmirigy is
A 3D-nyomtatott szervek technológiája nem áll meg a májnál. A kutatók szerint a módszer alkalmazható lehet szív, hasnyálmirigy és más létfontosságú szervek előállítására is.
A hosszú távú cél olyan gyártóközpontok létrehozása, ahol igény szerint lehetne előállítani egy-egy szervet, megszüntetve ezzel a transzplantációs várólistákat és a donorhiány tragikus következményeit.
Tudományos fantasztikum vagy közeli valóság?
Bár a teljes körű klinikai alkalmazás még időt igényel, a biotechnológia és a 3D bioprinting fejlődése azt mutatja, hogy a jövő orvoslása már formálódik. Ami néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, ma már laboratóriumokban valósul meg.
Ha a fejlesztések sikerrel járnak, a szervátültetés jövője alapjaiban változhat meg – és a donorhiány akár végleg a múlté lehet.
https://engineering.cmu.edu/news-events/news/2026/01/12-3d-bioprinted-liver.html
https://arpa-h.gov/explore-funding/programs/print
https://boxd.it/Sk73S
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S245231862500025X?via%3Dihub
