Június 12-én hatályba lépett az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységes keretet hoz létre a menedékkérők kezelésére és a tagállamok közötti együttműködésre. Az új szabályozás célja, hogy közös rendszerben kezelje a migrációs nyomást, valamint meghatározza a tagállamok szerepét és kötelezettségeit.
Az Európai Unió adatai szerint 2024-ben több mint 669 ezer első alkalommal benyújtott menedékkérelmet regisztráltak, miközben közel 178 ezer szabálytalan határátlépést észleltek az unió külső határain. A helyzet elsősorban a mediterrán térség egyes országaira helyez jelentős terhet.
Mely országokat érinti leginkább a migrációs nyomás?
A migrációs útvonalak miatt különösen érintettnek számít több dél- és nyugat-európai tagállam. Az úgynevezett középső mediterrán útvonal mentén fekvő országok közül elsősorban Spanyolország, Olaszország, Görögország, Franciaország és Németország szembesül fokozott migrációs nyomással.
Az új paktum egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, amelynek célja a terhek megosztása a migráció által leginkább érintett országok és a többi uniós tagállam között.
Három lehetőség közül választhatnak a tagállamok
A szabályozás szerint az uniós országok többféle módon járulhatnak hozzá a közös rendszer működtetéséhez:
- menedékkérők átvétele;
- technikai támogatás biztosítása;
- pénzügyi hozzájárulás nyújtása.
Minden tagállam maga dönthet arról, hogy a három lehetőség közül melyiket választja. Az Európai Bizottság korábbi értékelése szerint Magyarország jelenleg nem tartozik a jelentős migrációs nyomás alatt álló országok közé, ezért más formában kell hozzájárulnia a rendszer működéséhez.
Jelentős infrastruktúra kiépítésére lehet szükség
Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy Magyarország számára az egyik legjelentősebb feladat a megfelelő befogadási infrastruktúra kialakítása és fenntartása lehet.
A szakértő szerint az előírt kapacitás több mint 7700 menedékkérő elhelyezésére és ellátására alkalmas rendszer létrehozását teheti szükségessé. Ezeknek a létesítményeknek a fenntartása akkor is költségekkel járhat, ha adott időszakban nem tartózkodnak bennük menedékkérők.
A szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy a migrációs nyomás alatt álló országok bizonyos helyzetekben más tagállamoktól menedékkérők átvételét vagy pénzügyi hozzájárulást kérjenek.
Kérdések az új rendszer működésével kapcsolatban
A szakértő szerint egyelőre nem látható teljes körűen, hogyan működik majd a rendszer egy esetleges újabb, a 2015-öshöz hasonló migrációs válsághelyzet esetén. Több tagállamban még folyamatban van a szükséges jogszabályok nemzeti jogrendbe történő átültetése, ami szintén befolyásolhatja a rendszer indulását.
Emellett az Eurodac biometrikus adatbázis fejlesztése sem zárult le teljes egészében, amely fontos eleme az új uniós migrációs rendszernek.
Erősödhet az együttműködés a Nyugat-Balkánnal
Az Európai Unió hosszabb távon a Nyugat-Balkán országainak bevonásával kívánja hatékonyabbá tenni az illegális migráció kezelését. Ennek részeként bővülhet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerepe, valamint erősödhet a határőrizeti együttműködés.
A tervek között szerepel a vízumpolitikák összehangolása az uniós szabályokkal, valamint a visszafogadási megállapodások hatékonyabb végrehajtása. Az együttműködésben kiemelt szerepet kaphat Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia is.
Ösztönözheti-e a migrációt az új paktum?
A migrációs és menekültügyi paktum lehetséges hatásairól egyelőre nincs egyértelmű kép. Dócza Edith Krisztina szerint jelenleg nem látható olyan tendencia, amely arra utalna, hogy az új szabályozás önmagában növelné a migrációs hajlandóságot.
A nyugat-balkáni útvonalon 2024-ben mintegy 42 százalékkal csökkent az illegális migráció mértéke, és az idei év első hónapjaiban is további visszaesést tapasztaltak a hatóságok.
Ugyanakkor a nemzetközi helyzet alakulása továbbra is jelentős hatással lehet az európai migrációs folyamatokra. A közel-keleti fejlemények, az iráni helyzet változásai, valamint az afgán migráció alakulása olyan tényezők, amelyek a jövőben ismét növelhetik a migrációs nyomást Európa irányába.
Az új rendszer működése a következő években válhat egyértelművé
Az uniós migrációs és menekültügyi paktum célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése és a migrációs terhek közös kezelése. A szabályozás gyakorlati eredményei ugyanakkor várhatóan csak a következő évek során, illetve egy esetleges újabb migrációs válsághelyzet idején lesznek teljes körűen értékelhetők.
Forrás: Magyar Nemzet, Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének nyilatkozata.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Semmi nem az, amit eladnak nekünk. Európa meghódítása, a Kalergi-terv mentén az európai népességcserét megvalósító migránspaktum, a háborúk, a szokásjog megtagadása, a kereszténység üldözése nem egymástól független események. Ezen cikk célja az, hogy rámutasson a harmadik világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett voltára, melyet sokan a modern világ, a társadalmi “fejlődés” elkerülhetetlen velejárójaként akarnak láttatni, ez a folyamat valójában több évtizedes, tudatos tervezés eredménye, hogy kontinensünk arculata végleg megsemmisüljön. Részletek: https://www.napitema.com/2017/11/lopakodo-nepirtas-europa-nepei-ellen.html
.png)
