A közmédia átalakításával kapcsolatos elképzelések több jogi akadályba is ütközhetnek a jelenlegi szabályozási környezetben – erre hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Álláspontja szerint a bejelentett intézkedések egy része a hatályos médiatörvény alapján nem hajtható végre, így azok megvalósításához jogszabályi változtatásokra lenne szükség.
A vita középpontjában azok a tervek állnak, amelyeket Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter ismertetett a közmédia jövőjével kapcsolatban.
Miniszteri biztos koordinálhatja az előkészítést
A miniszter korábban bejelentette, hogy Grósz Judit miniszteri biztosként fogja össze a közmédiával kapcsolatos feladatokat. Tájékoztatása szerint a megbízott feladata a közmédia kiegyensúlyozott működésének előkészítése, az ehhez kapcsolódó szakmai és társadalmi egyeztetések koordinálása, valamint egy működési átvilágítás előkészítése lesz.
A bejelentés szerint a folyamat részeként pénzügyi és működési audit indulhatna, megszűnne a politikai propaganda, és egy később kiválasztott új vezetés venné át az intézmény irányítását.
Kérdéses a miniszteri biztos jogi szerepe
Ifj. Lomnici Zoltán szerint már a miniszteri biztos kinevezése kapcsán is felmerülnek jogi kérdések. A vonatkozó szabályok alapján ugyanis miniszteri biztos csak olyan kiemelt feladatra nevezhető ki, amely a miniszter hatáskörébe tartozik.
Az alkotmányjogász szerint a közszolgálati média irányítása nem kormányzati vagy miniszteri hatáskör, hanem külön törvényben meghatározott szervezetek feladata. Emiatt a „közmédia körüli teendők” megfogalmazás jogi szempontból vitatható lehet.
Több intézményből áll a közmédia rendszere
A szakértő arra is rámutatott, hogy a köznyelvben gyakran használt „közmédia” kifejezés jogi értelemben nem egyetlen szervezetet takar.
A rendszer több, egymástól elkülönülő intézményből áll, köztük:
- a Közszolgálati Közalapítványból és annak Kuratóriumából,
- a Közszolgálati Testületből,
- a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-ből,
- valamint az MTVA-ból.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a bírósági gyakorlat is azt támasztja alá, hogy ezek önálló jogállású szereplők, amelyek működését törvény szabályozza.
Nem a kormány dönthet az auditról
A bejelentett pénzügyi és működési audit szintén több kérdést vet fel. A szakértő szerint jelenleg nem világos, milyen vizsgálatról lenne szó, ki rendelné el, és milyen jogalapon történne az ellenőrzés.
Álláspontja szerint sem a kormány, sem egy miniszter nem jogosult közvetlenül auditot elrendelni a közmédia szervezeteinél. A médiatörvény alapján az ellenőrzési jogosítványok elsősorban a felügyelő bizottságokat illetik meg, amelyek betekinthetnek az intézmények működésébe, dokumentumaiba és gazdálkodásába.
A könyvvizsgálói feladatokkal kapcsolatos döntések szintén a közmédia intézményrendszerén belül születnek meg, nem kormányzati hatáskörben.
A nyilvános pályázat sem szerepel a jelenlegi szabályok között
Tarr Zoltán elképzelései szerint a jövőben nyilvános pályázaton választanák ki a közmédia új vezetőjét.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint erre jelenleg nincs közvetlen jogi lehetőség. A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának kinevezését ugyanis a médiatörvény részletesen szabályozza.
A hatályos rendszerben a döntést a kuratórium hozza meg, miközben a Médiatanács is fontos szerepet játszik a jelölési folyamatban. A törvény a szavazás menetét és a kinevezés rendjét is pontosan meghatározza.
Az MTVA vezetésével kapcsolatban szintén nem ír elő a jogszabály nyilvános pályázati eljárást.
A szakértő szerint egy ilyen rendszer bevezetéséhez több törvényi rendelkezés módosítása lenne szükséges, beleértve a pályázati feltételek, az értékelési szempontok, a döntéshozatal és a jogorvoslat szabályainak meghatározását is.
Az „átmeneti vezetés” fogalma sem szerepel a médiatörvényben
A miniszter által említett „átmeneti vezetés” kifejezés szintén jogi kérdéseket vet fel.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a médiatörvény nem ismer ilyen önálló kategóriát. A jelenlegi szabályozás részletesen meghatározza, hogy kik gyakorolják a vezetői és munkáltatói jogköröket, illetve milyen esetekben és milyen módon történhet helyettesítés.
A szakértő úgy véli, hogy egy új, átmeneti vezetési struktúra létrehozásához önmagában nem elegendő egy politikai vagy miniszteri bejelentés, ahhoz megfelelő jogszabályi háttérre lenne szükség.
Törvénymódosítás nélkül nehezen valósíthatók meg a tervek
Az alkotmányjogász összegzése szerint a közmédia átalakítására vonatkozó elképzelések a jelenlegi magyar jogi környezetben ebben a formában nem végrehajthatók.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tervek később sem valósulhatnának meg. Ehhez azonban módosítani kellene a közmédia vezetőinek kinevezésére, valamint az MTVA működésére vonatkozó szabályokat.
A szakértő szerint az esetleges változtatásoknak emellett összhangban kell állniuk az Európai Unió alapjogi előírásaival, különös tekintettel a sajtószabadság és a médiapluralizmus védelmére.
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
https://magyarnemzet.hu/belfold/2026/06/kozmedia-rtl-miniszteri-biztos-grosz-judit
