Komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak azok az ajánlások, amelyeket az Európai Bizottság és az OECD fogalmazott meg Magyarország számára – erről beszélt Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője. Véleménye szerint, ha a jelenlegi kormány ezek mentén alakítja át a gazdaságpolitikát, akkor a lakosságot érintő megszorítások akár a Bokros-csomagnál is súlyosabb hatásokat okozhatnak.
Az elmúlt időszakban két jelentős nemzetközi dokumentum is napvilágot látott. Június elején az Európai Bizottság tette közzé Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásait, majd ezt követte az OECD kétévente megjelenő országjelentése. A két anyag több ponton hasonló változtatásokat javasol, amelyek érintik az adórendszert, a nyugdíjrendszert, valamint több állami támogatási formát is.
Szalai Piroska szerint ezek a javaslatok nem újak, hiszen korábban is rendszeresen hasonló intézkedéseket sürgetett Brüsszel és az OECD. A különbség szerinte az, hogy míg a korábbi Orbán-kormányok ezeket nem hajtották végre, hanem inkább a nagyvállalatokra vetettek ki különadókat, addig a mostani kabinet várhatóan más utat választ. A képviselő ezt abból vezeti le, hogy a kormány nem kívánja fenntartani a nagyvállalatokat terhelő különadókat, így a költségvetési egyensúly megteremtését inkább a lakosságot érintő intézkedésekkel próbálhatja elérni.
Az egyik legjelentősebb változás az adórendszert érintheti. A két nemzetközi szervezet olyan reformot támogat, amely a jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadót progresszív rendszerrel váltaná fel. Emellett felülvizsgálnák a családi adókedvezményeket, valamint a fiataloknak és az édesanyáknak biztosított adókedvezményeket is. Szalai Piroska szerint a dokumentumok túl szélesnek tartják a jelenlegi kedvezményrendszert, ezért azt szűkebb, jövedelmi alapon célzott támogatások válthatnák fel, ami akár a jelenlegi családtámogatások jelentős részének megszüntetését is eredményezheti.
A nyugdíjrendszer szintén szerepel az ajánlások között. Az Európai Bizottság és az OECD szerint hosszabb távon változtatásokra lehet szükség annak fenntarthatósága érdekében. A képviselő ezzel nem ért egyet, arra hivatkozva, hogy Magyarországon magas a foglalkoztatottság, miközben a reálbérek növekedése is kedvező képet mutat. Álláspontja szerint ezek biztosítják a nyugdíjrendszer pénzügyi alapjait, ezért nincs szükség olyan intézkedésekre, mint a nyugdíjkorhatár emelése vagy egyes nyugdíjjuttatások megszüntetése. Úgy véli, hogy az ajánlások veszélybe sodorhatják a 13. és a 14. havi nyugdíjat, valamint a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét is.
Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi szervezetek a tőkejövedelmek szélesebb körű megadóztatását is szorgalmazzák. Ez szerinte különösen érzékenyen érintheti a lakossági állampapírok tulajdonosait és a babakötvény-megtakarításokat. A politikus úgy látja, hogy amennyiben megszűnne ezek adóelőnye, a magyar megtakarítók egy része kivonulhatna az állampapírpiacról, ami növelhetné az ország külföldi finanszírozási igényét. Ebben az esetben a kamatjövedelmek ismét jelentős részben külföldi befektetőkhöz kerülhetnének.
Az ajánlások között szerepel a vagyonadó lehetősége is. Szalai Piroska szerint ez azért különösen vitatható elképzelés, mert több európai ország éppen az elmúlt években döntött ennek megszüntetéséről. Úgy véli, hogy egy ilyen adó hosszabb távon visszafoghatja a gazdasági növekedést.
A lakhatási támogatások jövője szintén kérdésessé válhat. Az Európai Bizottság és az OECD egyaránt felveti a jelenlegi otthonteremtési programok átalakítását vagy kivezetését. A képviselő szerint ez a korábbi időszakot idézheti fel, amikor a támogatott lakáshitelek megszüntetését követően a devizahitelek terjedtek el. Hozzátette, hogy a bérlakásprogramok ugyan gyakran felmerülnek alternatívaként, ám ezekből korábban sem valósult meg érdemi fejlesztés, miközben szerinte leginkább az ingatlanok tulajdonosai profitálhatnak belőlük.
Szalai Piroska szerint a rezsicsökkentés jövője is veszélybe kerülhet. Az ajánlások a fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetését sürgetik környezetvédelmi szempontokra hivatkozva. A politikus úgy véli, hogy ez jelentős energiaár-emelkedést okozna Magyarországon, ami újabb inflációs hullámot indíthatna el, és komoly terhet róna a háztartásokra, valamint a kisebb vállalkozásokra.
Összegzésként a képviselő úgy értékelte, hogy a nemzetközi szervezetek által javasolt intézkedések végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járhatna. Szerinte a magasabb infláció, a reálbérek csökkenése és a fogyasztás visszaesése a foglalkoztatás romlását is magával hozhatná, ami végső soron a nyugdíjrendszer finanszírozását is megnehezítené. Álláspontja szerint mindez akár külső hitelfelvételhez vagy állami vagyon értékesítéséhez is vezethetne.
Szalai Piroska szerint ezek a kockázatok magyarázzák azt is, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédében az országot fenyegető újabb „kifosztás” lehetőségéről beszélt.
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
.png)
