Augusztus 20-a a magyar államalapítás, Szent István és az új kenyér ünnepe. Az elmúlt években azonban a nemzeti ünnephez kapcsolódó szimbólumok és hagyományok egyre gyakrabban válnak politikai és társadalmi viták tárgyává.
A tűzijáték költségeitől kezdve annak környezetre gyakorolt hatásán át egészen Szent István történelmi szerepéig számos kérdés kerül elő minden évben. A tűzijáték ellenzői között vannak, akik a költségeket sokallják, mások környezetvédelmi szempontokra vagy az állatok, különösen a kutyák megijesztésére hivatkoznak.
Ennél azonban jóval komolyabb kérdés, hogy egyáltalán miért ünnepeljük Szent Istvánt. Egyes értelmezések szerint István király szakított ősei hagyományaival, felvette a kereszténységet, és ezzel megnyitotta az utat a nyugati hatások előtt. Szent István történelmi szerepe természetesen olyan kérdés, amelyről érdemes történészeknek és a társadalomnak is tárgyilagosan beszélni, különösen akkor, ha a magyar történelem különböző korszakait és azok következményeit vizsgáljuk.
Az augusztus 20-ai ünnep megítélését az is befolyásolja, hogy az egyes politikai korszakok mindig saját értelmezést adtak neki. Másként beszélt róla a Rákosi-korszak, másként a Kádár-rendszer, és más hangsúlyokat kapott az ünnep a rendszerváltás utáni kormányok idején is.
Az idei ünnep egyik központi üzenete az, hogy augusztus 20-a a nemzet ünnepe, amely ezer éve Európában való együttélésünket hangsúlyozza. Ez azonban újabb vitákat vált ki arról, hogy mit jelent ma Európához tartozni, milyen kapcsolatban áll Magyarország az Európai Unióval, és mekkora önállóságot kell megőriznie az országnak.
A kérdés túlmutat a napi politikán. A magyar történelem nem az államalapítással kezdődött, hiszen a magyarság Kárpát-medencei története ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Éppen ezért az ünnep kapcsán a nemzeti múlt, a történelmi örökség és a magyar identitás kérdései is újra előtérbe kerülnek.
Wass Albert művei között is találhatunk olyan írásokat, amelyek ezekre a kérdésekre irányítják rá a figyelmet. A Szentek zendülése című novella például a magyar szentek történetén keresztül fogalmaz meg gondolatokat a magyarság sorsáról, az idegen hatalmakhoz való viszonyról és a nemzeti önazonosságról.
A mű központi kérdése ma is aktuális: miként őrizheti meg egy nemzet a saját identitását egy olyan világban, ahol a nemzeti érzés és a globalizáció erői folyamatosan szembekerülnek egymással.
Augusztus 20-a ezért nem csupán egy történelmi esemény évfordulója, hanem az összetartozás gondolatának ünnepe is. Nem kizárólag azoké, akik Magyarország jelenlegi határain belül élnek. A magyar közösség része mindenki, aki a világ bármely pontján magyarnak vallja magát, őrzi a magyar hagyományokat és kötődik a magyar kultúrához.
Ebben az értelemben augusztus 20-a a Kárpát-medence magyarságának közös ünnepe: Magyarországé, Erdélyé, Felvidéké, Kárpátaljáé, Délvidéké, a Muravidéké, Őrvidéké és minden olyan közösségé, ahol magyarok élnek. De ugyanígy azé a magyar emberé is, aki a világ bármely más országában vagy kontinensén él.
Az ünnep lényege ezért nem feltétlenül az, hogy melyik politikai párt hogyan értelmezi augusztus 20-át, mennyibe kerül egy rendezvény, vagy milyen politikai üzenetet kapcsolnak hozzá. A nemzeti ünnep ennél többet jelenthet: önmagunkat, a magyar nemzetet, Magyarországot és az összmagyarságot ünnepelhetjük.
A pártok és politikai erők között természetesen vannak különbségek, és a politikai életben mindig lesznek viták. Ettől azonban nem kellene megosztani azokat, akik magyarnak érzik magukat és szeretik a hazájukat. Egy párthoz való tartozás önmagában nem jelenti azt, hogy valaki ne lehetne hazaszerető ember. Minden politikai közösségben vannak olyanok, akik őszintén a magyar nemzet érdekeit tartják szem előtt, még akkor is, ha másként látják a megoldásokat.
A vita egyik legfontosabb kérdése ugyanakkor az, hogy mit jelent maga a nemzet és mit jelent a haza. A nemzet nem egyszerűen egy közigazgatási vagy bürokratikus egység. A haza ennél sokkal többet jelent: lelki, szellemi, politikai és gazdasági közösséget.
Wass Albert 1975-ben írt Magyar örökségünk című művében ugyancsak a nemzeti öntudat helyreállításának fontosságát hangsúlyozta. A gondolat lényege, hogy a magyarságnak nemcsak népként, hanem nemzetként is meg kell őriznie önazonosságát. A haza ugyanis nem pusztán egy hely, ahol élünk, hanem olyan közösség, amelyhez lelki, szellemi és kulturális kapcsolat fűz bennünket.
Az ember közösségi lény. Családot alapít, közösségekhez tartozik, és természetes módon keresi azt a közösséget is, amelyet hazájának nevezhet. Ezért nem lehet pusztán egy nagy, személytelen rendszer részeként élni úgy, hogy közben megszűnik a kötődés a családhoz, a közösséghez és a hazához.
Az ember feladata nem csupán az, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez. Építeni, teremteni és alkotni is szeretne, mégpedig úgy, hogy munkája a saját, családja és közössége javát is szolgálja.
Augusztus 20-án ezért érdemes félretenni a pártpolitikai torzsalkodásokat. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik politikai oldal hogyan akarja értelmezni az ünnepet, hanem az, hogy mit jelent számunkra magyarnak lenni, mit jelent a haza, és mit akarunk továbbadni a következő nemzedékeknek.
A nemzeti ünnepnek lehetnek politikai üzenetei, de maga az ünnep nem lehet egyik párt kizárólagos tulajdona sem. Augusztus 20-a az összmagyarságé.
A Szentek zendülése végén megjelenő gondolatok ugyancsak a reményről szólnak. A magyar szentek a magyarság sorsáért aggódnak, mégis azt az üzenetet kapják, hogy ne csak azt nézzék, ami éppen történik, hanem azt is, ami ezután következhet.
A gyémánt és a szén hasonlata azt fejezi ki, hogy a megpróbáltatások nem feltétlenül a pusztulást jelentik. A nehézségek és a történelem próbái akár meg is erősíthetik azt, ami értékes és maradandó.
Ez az üzenet ma is érvényes lehet: egy nemzetnek nem szabad elveszítenie a hitét és az önbecsülését akkor sem, amikor nehéz időszakon megy keresztül.
Augusztus 20-a ezért nem a politikai pártok, nem az aktuális kormányok és nem a napi politikai viták ünnepe. Ez a magyarok ünnepe.
A magyarságé, bárhol is éljen a világban.
Isten éltesse Magyarországot és az összmagyarságot!
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Ősnyelvünk és a lehazudott történelmünk! https://www.napitema.com/2014/05/osnyelvunk-es-lehazudott-tortenelmunk.html

