Az euró magyarországi bevezetéséről ismét egyre komolyabb vita bontakozik ki. Mit jelentene Magyarország számára a közös valuta bevezetése? Mekkora gazdasági és társadalmi ára lehet a csatlakozásnak, és valóban igaz lehet-e Orbán Viktor volt miniszterelnök korábbi kijelentése, miszerint a megszorítások álneve lehet az euró bevezetése?
Erről beszélgetett Hossó Andrea közgazdász, Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, Lóránt Károly közgazdász és Fodor Gábor politikus. A vita során az euró bevezetésének előnyei és kockázatai mellett szóba került a Maastrichti kritériumok rendszere, a görög euróválság, Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete, valamint az is, hogy mekkora mozgástere maradna az országnak saját valuta nélkül.
Hossó Andrea: az euróhoz való csatlakozás komoly önállóságvesztéssel járhat
Hossó Andrea közgazdász szerint erősen kérdéses, hogy a magyar lakosság valóban tisztában van-e azzal, mit jelentene az euróövezethez való csatlakozás.
A beszélgetésben elhangzott, hogy egyes közvélemény-kutatások szerint a magyarok jelentős része támogatná az euró bevezetését, Hossó Andrea azonban úgy véli, hogy még ha valóban magas is a támogatottság, az emberek egy része nincs tisztában a döntés gazdasági következményeivel.
Az euró ugyanis szerinte korántsem valamiféle „elitklub”, hanem egy olyan gazdasági és politikai rendszer része, amelyben a csatlakozó ország jelentős mértékben feladja saját monetáris önállóságát.
Hossó Andrea szerint az euró már létrehozásakor is politikai projekt volt. A közös valuta egyik célja az európai országok szorosabb összekapcsolása volt, ugyanakkor egy nemzeti valuta megszüntetése rendkívül nehézzé teszi azt is, ha egy ország később ki szeretne lépni az euróövezetből.
Hossó Andrea példaként Nagy-Britanniát említette. A brit gazdaság annak idején megtartotta saját valutáját, így a Brexit során nem kellett az euróövezetből való kilépés rendkívül bonyolult folyamatával is szembenéznie.
Mi történik egy válságban, ha nincs saját valuta?
Hossó Andrea szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy egy gazdasági válság idején milyen eszközök maradnak egy országnak a kezében.
Ha egy országnak saját valutája van, bizonyos helyzetekben lehetősége nyílik az árfolyam módosítására, például a valuta leértékelésére. Ez javíthatja az exportőrök versenyképességét, és segíthet alkalmazkodni egy gazdasági válsághoz.
Az euró bevezetése után azonban egy ilyen eszköz többé nem állna Magyarország rendelkezésére.
Hossó Andrea szerint ilyenkor úgynevezett belső leértékelés következhet. Ez jelentheti a bérek, juttatások és egyéb költségek csökkentését, illetve akár munkahelyek megszűnését is.
Vagyis amikor az árfolyamot már nem lehet módosítani, az alkalmazkodás terhei közvetlenebbül jelenhetnek meg a gazdaságban és a társadalomban.
Hossó Andrea a görög példát hozta fel, ahol az euróválság rendkívül súlyos következményekkel járt. Véleménye szerint Görögország esetében a válság utáni alkalmazkodás jelentős életszínvonal-csökkenéssel járt, amelynek következményei hosszú időn keresztül érezhetők maradtak.
Görögország története komoly figyelmeztetés lehet
Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár szintén Görögország példáját emelte ki.
Csath Magdolna szerint az euróövezet egyik alapvető problémája, hogy olyan országok használják ugyanazt a valutát, amelyek között jelentős különbségek vannak gazdasági fejlettségben, versenyképességben és gazdasági szerkezetben.
A Maastrichti kritériumok többek között meghatározzák, milyen költségvetési hiány és államadósság mellett lehet egy ország alkalmas az euró bevezetésére. Csath Magdolna ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy több euróövezeti ország hosszú ideje jelentősen túllépi ezeket a határokat.
A görög csatlakozás pedig különösen fontos példa.
Csath Magdolna szerint Görögország úgy csatlakozott az euróövezethez, hogy gazdasági mutatói nem feleltek meg megfelelően a követelményeknek. A görög államháztartási adatok körül később komoly problémák merültek fel, és a csatlakozáshoz szükséges mutatók teljesítésében a statisztikai adatok kezelése is fontos szerepet kapott.
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög gazdaság azóta sem tudott megfelelően felzárkózni az euróövezet fejlettebb országaihoz.
Az egy főre jutó GDP alapján – az Európai Unió átlagához viszonyított mutatót tekintve – Görögország mára Magyarországnál is kedvezőtlenebb helyzetbe került. Csath Magdolna szerint ez azért fontos tanulság, mert az euró önmagában nem garantálja egy ország gazdasági felzárkózását.
Az euró bevezetése lehet cél, de ennek ára van
Csath Magdolna ugyanakkor nem azt állította, hogy Magyarországnak feltétlenül el kellene utasítania az eurót.
Szerinte rövid távon Magyarországnak mindenképpen rendbe kell tennie a pénzügyeit. Mérsékelni kellene a költségvetési hiányt, az államadósságot, az inflációt és a kamatokat.
Ebben az értelemben az euró bevezetésének célként történő meghirdetése akár pozitív üzenetet is hordozhat, hiszen azt mutatja, hogy az ország törekszik a gazdasági mutatók javítására.
A probléma akkor kezdődik, ha a gazdaságot úgy próbálják alkalmassá tenni az euró bevezetésére, hogy közben nem készítik fel megfelelően a magyar vállalkozásokat és a társadalmat a közös valuta által támasztott versenyre.
Csath Magdolna szerint éppen ezért nem elég a pénzügyi mutatókat rendbe tenni. A magyar gazdaságot is fel kell készíteni arra, hogy az euróövezetben versenyképes maradjon.
Fodor Gábor: értelmes vitára lenne szükség az euróról
Fodor Gábor politikus a beszélgetés során felidézte Orbán Viktor volt miniszterelnök tusnádfürdői kijelentését, amely szerint a megszorítások álneve lehet az euró bevezetése.
Fodor Gábor szerint azonban a kérdés ennél összetettebb.
Úgy látja, hogy korábban valóban komoly érvek szóltak amellett, hogy Magyarország ne vezesse be az eurót, ugyanakkor mára olyan érvek is megjelentek, amelyek alapján érdemes lehet megfontolni a csatlakozást.
Fodor Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országok vállalták az euró későbbi bevezetését. Ennek azonban nincs meghatározott határideje.
Ráadásul nem minden uniós tagállam használ eurót. Magyarország mellett például Lengyelország és Csehország sem vezette be a közös valutát, Nyugat-Európában pedig Svédország is saját valutát használ.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy az euró folyamatosan terjed, és az elmúlt években újabb országok csatlakoztak az euróövezethez.
Fodor Gábor szerint tehát az euró bevezetése önmagában nem ördögtől való, de ennek ára van.
Magyarországnak ugyanis előbb teljesítenie kell az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételeket. Ehhez többek között a költségvetési hiányt, az inflációt és az államadósságot is megfelelő szintre kellene csökkenteni.
Ez pedig a magyar lakosság számára is érezhető következményekkel járhat.
„A megszorítások álneve az euró bevezetése”?
Fodor Gábor szerint fontos lenne, hogy erről a kérdésről őszinte vita alakuljon ki.
A politikus hangsúlyozta, hogy személy szerint nem ellenzi az euró bevezetését, és nem gondolja úgy, hogy az automatikusan jelentős szuverenitásvesztést jelentene.
Ugyanakkor elismerte, hogy a közös valuta bevezetésével Magyarország bizonyos önálló gazdaságpolitikai eszközökről lemondana. Hasonló kompromisszumot jelent szerinte maga az Európai Unióhoz tartozás is.
A legfontosabb kérdés ezért az, hogy az euró által kínált előnyök megérik-e azt az árat, amelyet Magyarországnak és a magyar társadalomnak meg kell fizetnie érte.
Fodor Gábor szerint a magyar lakosság egyelőre nincs teljes mértékben tisztában azzal, hogy az euró bevezetése milyen következményekkel járhat.
Ha tehát elindul a folyamat, annak nem mindenki fog örülni.
Lóránt Károly: a közös valuta nem mindenkinek jelent ugyanazt
Lóránt Károly közgazdász a vita során elsősorban arra koncentrált, hogy milyen gazdasági feltételek mellett működhet megfelelően egy közös valuta.
Lóránt Károly szerint közös valutát elsősorban olyan országok között lehet sikeresen működtetni, amelyek hasonló fejlettségi szinten vannak, és amelyek gazdasága hasonló módon reagál a külső hatásokra.
A probléma az, hogy az euróövezetben nem feltétlenül ilyen országok találhatók.
A kevésbé fejlett, felzárkózó gazdaságokban ugyanis természetes folyamat lehet a magasabb infláció. Lóránt Károly ezt többek között a Balassa–Samuelson-hatással magyarázta.
A felzárkózó országokban az ipari termelékenység gyorsabban növekedhet, ami a bérek emelkedését eredményezi. A szolgáltatási szektorban azonban nem feltétlenül nő ugyanilyen ütemben a termelékenység, a bérek mégis emelkednek. Ennek pedig inflációs hatása lehet.
Mi történik az exportőrökkel?
Lóránt Károly egy egyszerű példán keresztül mutatta be, mi történhet egy exportáló vállalkozással.
Ha egy magyar exportőr költségei a hazai infláció miatt folyamatosan emelkednek, miközben külföldön nem tudja ugyanilyen mértékben megemelni a terméke árát, akkor fokozatosan eltűnhet a nyeresége.
Saját valuta esetén egy ország árfolyamának módosításával részben ellensúlyozhatná ezt a folyamatot. Ha például a forint árfolyama változik, az exportőr ismét kedvezőbb helyzetbe kerülhet.
Euró bevezetése után azonban ez az eszköz megszűnik.
Lóránt Károly szerint országos szinten ugyanez azt jelentheti, hogy egy magasabb inflációval működő gazdaság versenyképességi problémákkal találja szemben magát, miközben már nincs lehetősége saját valutája leértékelésére.
Eladósodás lehet a következmény?
Lóránt Károly szerint ilyen helyzetben romolhat a fizetési mérleg, és az ország egyre inkább külső finanszírozásra szorulhat.
A közgazdász Görögország mellett Olaszország példáját is megemlítette. Szerinte a közös valuta önmagában nem oldja meg azokat a strukturális problémákat, amelyek egy gazdaság versenyképességéből vagy fejlettségi különbségeiből fakadnak.
Ha pedig egy ország nem tudja saját árfolyamával korrigálni a problémákat, akkor más eszközökhöz kell nyúlnia: költségcsökkentéshez, belső alkalmazkodáshoz vagy akár újabb hitelek felvételéhez.
A vita során az Európai Unió érdekei is szóba kerültek. Lóránt Károly szerint Brüsszel számára politikailag fontos lehet az euróövezet további bővítése, miközben Magyarország jelenleg nem teljesíti valamennyi csatlakozási feltételt.
A kérdés nem egyszerűen az, hogy forint vagy euró
A vita alapján jól látható, hogy az euró bevezetése sokkal többet jelentene egyszerű pénzváltásnál.
A közös valuta bevezetésével Magyarország egy olyan rendszerhez csatlakozna, amelyben a monetáris politika jelentős része közös európai szinten dől el. Ez bizonyos körülmények között stabilitást és kiszámíthatóságot jelenthet, más helyzetekben viszont komoly korlátokat állíthat az ország gazdaságpolitikai mozgástere elé.
A támogatók szerint az euró erősítheti a gazdasági integrációt, csökkentheti az árfolyamkockázatot és kiszámíthatóbb környezetet teremthet.
A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy egy felzárkózó gazdaság számára komoly veszélyt jelenthet, ha elveszíti saját árfolyam-politikájának lehetőségét.
A vita egyik legfontosabb tanulsága éppen ezért az, hogy az euró bevezetéséről nem lehet pusztán politikai szlogenek alapján dönteni.
Meg kell vizsgálni, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mennyire versenyképesek a magyar vállalkozások, milyen következményekkel járna az árfolyam-politika elvesztése, és mindenekelőtt azt, hogy mindez hogyan érintené a magyar társadalmat.
Egy biztos: ha Magyarország elindul az euró bevezetésének útján, annak lesznek nyertesei és vesztesei is.
Éppen ezért a társadalomnak még a döntés előtt pontosan tudnia kellene, mit nyerhetünk az euróval, mit veszítünk a forint feladásával, és milyen árat kell fizetni a csatlakozásért.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg:
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Az ország és az emberek további kifosztását, eladósítását és kiszolgáltatottságát csak egyetlen úton lehet megállítani. Részletek
.png)
.webp)
