Az Alaptörvény 17. módosítása körül kialakult jogvita messze túlmutat egy egyszerű alkotmánymódosításon – állítja dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Véleménye szerint olyan közjogi változásokról van szó, amelyek alapvetően érinthetik a hatalmi ágak közötti egyensúlyt és az alkotmányos intézmények működését.
A Demokratának adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás élesen bírálta az Alkotmánybíróság többségének döntését, amely nem vizsgálta érdemben az Alaptörvény 17. módosításának vitatott rendelkezéseit. Az alkotmánybírák egy része ezzel szemben különvéleményben jelezte, hogy szerintük a beadványokat érdemben kellett volna elbírálni.
Nem az alkotmányosságról döntött az Alkotmánybíróság
Gaudi-Nagy Tamás szerint fontos különbséget tenni aközött, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányosnak minősített egy rendelkezést, vagy egyszerűen úgy határozott, hogy nincs lehetősége annak tartalmi vizsgálatára.
Az ügyvéd álláspontja szerint a testület többsége nem mondta ki, hogy a képviselői mandátumok korlátozása, az alkotmánybírák 70 éves korhatára, illetve a köztársasági elnök idő előtti eltávolítását lehetővé tevő szabály alkotmányos lenne. Ehelyett hatásköri okokra hivatkozva utasították el a beadványokat.
Szerinte különösen problémás az is, hogy korábban több alkotmánybíró elfogultságra hivatkozva nem vett részt egy, Sulyok Tamással kapcsolatos előzetes normakontrollban, később azonban ugyanebben a témakörben nem kezdeményezték saját kizárásukat.
Éles törésvonalak az Alkotmánybíróságon?
A jogász szerint a történtek azt mutatják, hogy komoly nézetkülönbségek alakultak ki az Alkotmánybíróságon belül. Felvetette annak lehetőségét is, hogy a testület egyes tagjai politikai természetű megállapodások eredményeként maradhattak pozícióban.
Gaudi-Nagy Tamás úgy látja, hogy amennyiben valóban háttéralkuk befolyásolták az alkotmánybírák döntéseit, az súlyosan érintené a fékek és ellensúlyok rendszerét. Véleménye szerint az Alkotmánybíróság egyik alapvető feladata éppen az lenne, hogy ellenőrizze és korlátozza a mindenkori politikai hatalom működését.
A hatalmi ellensúlyok gyengülésétől tart
Gaudi-Nagy szerint az Alaptörvény 17. módosításának több eleme is egy szélesebb politikai és közjogi átrendeződés részeként értelmezhető.
Ide sorolja Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumának idő előtti megszüntetését, bizonyos országgyűlési képviselők újraindulásának korlátozását, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek az alkotmánybírák megbízatásának feltételeit változtatják meg.
Álláspontja szerint ezek együtt a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítéséhez vezethetnek. Úgy véli, hogy az elmúlt években kialakított szuverenista politikai irányvonal megváltoztatása mögött szélesebb politikai célok is meghúzódhatnak.
Megtorlás vagy rendszerszintű politikai átalakítás?
Az interjúban felmerült az is, hogy az új szabályozás tekinthető-e politikai megtorlásnak.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a jelenlegi folyamat több ponton emlékeztet azokra a korábbi elképzelésekre, amelyek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének teljes lebontását sürgették. Értelmezése szerint ezekben a koncepciókban az is megjelent, hogy a politikai rendszer átalakításához bizonyos, korábban elfogadhatatlannak tartott jogi eszközök alkalmazása is indokolható lenne.
Az ügyvéd szerint ennek része lehetett Orbán Viktor újbóli miniszterelnöki szerepvállalásának megakadályozása is. Hangsúlyozta: egy alkotmányos demokráciában a jogállami intézmények feladata nem a politikai vezetés akaratának végrehajtása, hanem annak ellenőrzése és korlátozása.
Rendőrségi és jogi eszközök miatt is bírálja a kormányt
Gaudi-Nagy Tamás szerint a közjogi változások mellett más, általa megfélemlítőnek nevezett intézkedések is azt mutatják, hogy erősödik a politikai nyomásgyakorlás.
Az interjúban több példát is felsorolt, köztük a Fidesz szervereinek lefoglalását, egyes jobboldali közéleti szereplőkkel szembeni hatósági fellépéseket, az NKA-ügyben történt letartóztatásokat, valamint egyes civil szervezetek támogatásának visszakövetelését.
Megítélése szerint ezeknek az intézkedéseknek olyan üzenete lehet, hogy a politikai hatalom jogi és hatósági eszközökkel is felléphet azokkal szemben, akik akadályozzák céljait.
Miért nem vizsgálhatta az Alkotmánybíróság a módosítást?
Az ügy egyik kulcskérdése, hogy milyen lehetőségei vannak az Alkotmánybíróságnak egy Alaptörvény-módosítás esetében.
A jelenlegi szabályozás alapján a testület az Alaptörvény módosításának tartalmi alkotmányosságát nem vizsgálhatja ugyanúgy, mint egy egyszerű jogszabályét. A vizsgálat elsősorban arra terjedhet ki, hogy a módosítás elfogadása és kihirdetése megfelelt-e az Alaptörvényben meghatározott eljárási követelményeknek.
Gaudi-Nagy Tamás szerint azonban éppen ez a korlátozás teremtett olyan helyzetet, amelyben egy későbbi parlamenti többség jelentős korábbi közjogi és politikai eredményeket is könnyebben megváltoztathat.
Különvélemények: a hatalommegosztás lehet a kulcs
Az interjúban külön hangsúlyt kapott dr. Horváth Attila alkotmánybíró különvéleménye.
Gaudi-Nagy Tamás szerint Horváth érvelése azért különösen jelentős, mert a történeti alkotmány vívmányaira és a hatalommegosztás elvére is támaszkodik. E felfogás szerint bizonyos alapvető alkotmányos értékek nem vezethetők le pusztán az Alaptörvény aktuális szövegéből, hanem a magyar alkotmányos rend mélyebb alapelvei között is jelen vannak.
A hatalmi ágak elválasztása és az állami szervek hatáskörének korlátozása ebben a megközelítésben olyan alapvető garancia, amelyet a jogalkotó sem kerülhet meg pusztán politikai vagy hatalomtechnikai megfontolásokból.
A mandátumkorlátozás is komoly vitát váltott ki
Az Alaptörvény 17. módosításának egyik legvitatottabb eleme az országgyűlési képviselői mandátumok korlátozása.
Gaudi-Nagy Tamás ezt különösen súlyos beavatkozásnak tartja, mert szerinte a szabály egyszerre érintheti a választók aktív és a politikusok passzív választójogát. Megfogalmazása szerint nem a választók döntenének szabadon arról, hogy egy korábban már bizonyított képviselő újra indulhat-e, hanem egy jogszabály zárná ki ennek lehetőségét.
Az ügyvéd szerint ez azért is problémás, mert a módosítás konkrét személyekre és politikai szereplőkre is hatással lehet, miközben az alkotmánymódosítás formálisan általános jogi normaként jelenik meg.
Baka András köztársasági elnöki szerepéről is vita alakult ki
Az interjúban Baka András személye is szóba került. Gaudi-Nagy Tamás vitatta, hogy Baka András képes lenne betölteni a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki szerepet.
Az ügyvéd Baka korábbi közéleti és bírói szerepvállalásával kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg. Kifogásolta többek között korábbi álláspontjainak és jelenlegi szerepének szerinte ellentmondásos voltát, valamint azt, ahogyan a köztársasági elnöki tisztségbe került.
Gaudi-Nagy szerint hosszú politikai és jogi küzdelem következhet
Az interjú végén Gaudi-Nagy Tamás úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy a magyar közjogi rendszerben alapvető politikai átrendeződés zajlik.
Szerinte az Alaptörvény 17. módosítása nem elszigetelt intézkedés, hanem egy olyan folyamat része, amelyben az új politikai többség a rendelkezésére álló jogi és intézményi eszközökkel alakítja át a korábbi hatalmi struktúrát.
Úgy véli, hogy ebben a helyzetben különösen fontos szerep jut a társadalmi és politikai ellenállásnak, illetve azoknak a szervezeteknek és közéleti szereplőknek, akik a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos értékek védelmét tartják elsődlegesnek.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a következő időszak komoly közjogi és politikai konfliktusokat hozhat, és hosszabb küzdelemre lehet számítani az ország alkotmányos berendezkedésének jövőjéről.
Forrás: Demokrata nyomán
.png)
