A NATO-tagállamok októberben megkezdik azoknak a katonai erőknek és fegyverzeteknek a felmérését, amelyekre egy Oroszországgal kialakuló esetleges konfliktus esetén szükségük lehet. A Politico értesülései szerint a szövetség a 2029-re kitűzött katonai képességek célértékeit is meghatározná, miközben az európai országoknak az amerikai katonai jelenlét esetleges csökkenésével is számolniuk kell.
NATO: ennyi katonára és fegyverre lehet szükség egy esetleges konfliktusban
A NATO-tagállamok októberben tárgyalásokat kezdenek arról, hogy milyen katonai erőkre, fegyverekre és pénzügyi forrásokra lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek egy Oroszországgal kialakuló esetleges konfliktusra. A fejleményről a Politico számolt be, forrásokra hivatkozva.
A lap szerint a megbeszélések egyik legfontosabb célja annak meghatározása, hogy a szövetség országainak milyen katonai kapacitásokat kell biztosítaniuk a következő években. A tervek alapján a tagállamoknak azt is fel kell mérniük, hogy egy esetleges konfliktus esetén hány katonát, milyen haditechnikai eszközöket és milyen egyéb katonai erőforrásokat tudnának mozgósítani.
A NATO célkitűzései között szerepel a 2029-re elérendő harcképességi szintek meghatározása is. Ez azt jelenti, hogy a tagországoknak konkrét vállalásokat kellhet tenniük a rendelkezésükre álló katonai erők és felszerelések biztosítására.
Putyin szerint a NATO fegyverkezése fokozza a feszültséget
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször bírálta a NATO-tagállamok növekvő katonai kiadásait. Álláspontja szerint a védelmi költségvetések folyamatos emelése hozzájárul a globális militarizációhoz és a fegyverkezési verseny erősödéséhez.
Az orosz elnök úgy véli, hogy a nyugati politikai vezetők az Oroszország jelentette állítólagos fenyegetésre hivatkozva próbálják elfogadtatni a lakossággal a magasabb katonai kiadásokat. Moszkva szerint ezek a kijelentések arra is szolgálnak, hogy a nyugati országok vezetői eltereljék a figyelmet a belpolitikai és gazdasági problémákról.
Az orosz vezetés ismételten kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szándékában megtámadni a NATO tagállamait. A nyugati országok ezzel szemben az orosz katonai fenyegetésre hivatkozva indokolják a védelmi képességek fejlesztését és a katonai felkészültség növelését.
Négy fontos területre összpontosít a NATO védelmi tervezése
A Politico beszámolója szerint a NATO védelmi tervezése több, egymással összefüggő területet érint.
1. Katonai erők és fegyverzetek biztosítása
Az első terület annak meghatározása, hogy az egyes tagállamok milyen katonai erőket és haditechnikai eszközöket tudnak a szövetség rendelkezésére bocsátani. A tárgyalások során várhatóan az is szóba kerül, hogyan nyújthatnak hagyományos katonai támogatást azoknak a szövetségeseknek, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, például az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak.
2. Az amerikai katonai jelenlét jövője Európában
A második fontos kérdés az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének esetleges felülvizsgálata. Amennyiben Washington csökkentené az Európában állomásozó erőit vagy az általuk biztosított katonai képességeket, az európai NATO-tagállamoknak kellene megpróbálniuk pótolni a kieső kapacitásokat.
Ez jelentős kihívást jelenthet, hiszen az európai országoknak úgy kellene növelniük katonai kiadásaikat, hogy közben a nemzeti költségvetések korlátozott lehetőségeivel is számolniuk kell. A terhek tagállamok közötti megosztása ezért újabb vitákhoz vezethet.
3. Nagyobb figyelem a déli és délkeleti szárnyra
A NATO a tervek szerint a szövetség déli és délkeleti térségeire is nagyobb figyelmet fordítana. Ez arra utal, hogy a védelmi tervezés nem kizárólag az Oroszországgal kapcsolatos biztonsági kérdésekre összpontosít, hanem a szövetség más stratégiai irányainak védelmét is előtérbe helyezi.
4. Drónok és hagyományos haditechnika: hol legyen az egyensúly?
A negyedik terület a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok katonai alkalmazásának fejlesztése, valamint a hagyományos fegyverrendszerek további korszerűsítése közötti egyensúly megteremtése.
A NATO-tagállamoknak azt kell mérlegelniük, hogy milyen arányban fordítsanak forrásokat a dróntechnológia fejlesztésére, illetve a hagyományos katonai eszközök és képességek fenntartására. A döntések hosszú távon is befolyásolhatják a szövetség haderejének felépítését és felkészültségét.
Moszkva párbeszédet sürget, de ellenzi a további militarizációt
Vlagyimir Putyin többször kijelentette, hogy Oroszország nem készül a NATO országainak megtámadására. Moszkva szerint a nyugati politikusok az orosz fenyegetés hangsúlyozásával félelmet keltenek a lakosságban, miközben háttérbe szorulhatnak a saját országaik belső problémái.
Az orosz külügyminisztérium korábban jelezte, hogy Oroszország nyitott a NATO-val folytatott párbeszédre, de azt egyenrangú felek között képzeli el. Az orosz álláspont szerint ehhez a Nyugatnak fel kellene hagynia az európai kontinens militarizációját elősegítő politikával.
A NATO októberben induló egyeztetései ugyanakkor azt jelzik, hogy a szövetség a következő évekre vonatkozó katonai felkészülését továbbra is kiemelt kérdésként kezeli.
A legfontosabb kérdés az, hogy a 2029-re tervezett katonai célok milyen konkrét kötelezettségeket rónak majd a tagállamokra, és az európai országok képesek lesznek-e pótolni az amerikai katonai képességek esetleges csökkenését.
Forrás: Politico, orosz sajtóbeszámoló alapján.
https://ria.ru/20261019/nato-2125327069.html?in=l
.png)
