Trump és Putyin főtárgyalói nem véletlenül befektetési szakértők. Putyin tudja, hogy Trumpot és vele együtt Amerikát csak a profittal lehet meggyőzni. Az orosz elnök vállalkozásokat védő újabb törvényei az ukrajnai háború közelgő végét is jelezhetik, tekintettel a gazdasági főtárgyaló, Dimitrijev és Kushner között az utóbbi időben történt többszöri egyeztetésre. De az is lehet, hogy csupán az orosz nemzetstratégiai érdekek elsőbbségét biztosítják a Putyin utáni időkre is.
Az oroszellenes dízelszankciók féléves feloldása a kutak és finomítók megsemmisülése miatt nem lesz jelentős hatással az árakra, de Trumpék részéről ez jelképes gesztus is lehetett a megegyezés felé. Cserébe a szankciók feloldásáért és az európaiak által jogtalanul lefoglalt orosz állami vagyonért Putyinnak be kell engednie az izraeli és amerikai érdekeltségeket, de az angolokat is, ha azt akarja, hogy véget vessenek az Oroszország elleni háborújuknak.
Mivel a befektetők háborújának elsődleges célja egymás kiszorítása a zsíros ukrajnai és oroszországi lehetőségekből, Putyinnak csak velük kell megegyeznie a befektetési lehetőségekről. A rablóbandának az ukrán és orosz természeti kincsekre, a nehezen és költségesen kibányászható ritkaföldfémekre van szüksége a technológiák és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. Ezekhez azonban nem tudnak erőszakkal hozzájutni, és a háború az oroszoknak is sokba kerül, ezért indokolttá vált a megegyezés.
Ha ez megtörténik, a területi megosztásról is megállapodnak, és az eddig kifogásolt biztonsági garanciák kérdésében is kompromisszumot kötnek. A kitermelés és a feldolgozás hasznának megosztásáról ugyanis meg lehet állapodni, de a munkálatok megkezdéséhez békére van szükség.
Ez az „ásványi megállapodás” egyszer már terítékre került, de akkor még nagyjából kiegyenlítettek voltak a háborús esélyek, ezért egyik félnek sem állt érdekében megkötni az üzletet. Az üzleti feltételek, valamint a befektetések és a haszon megosztásának aránya ugyanis ebben az esetben a harcoló felek erőfölényétől függ. Aki megnyeri a háborút, jobb feltételekkel alkudhat a gazdasági harcban.
Az ukrajnai háborút minden jel szerint az oroszok nyerték meg. Trumpot sikerült sarokba szorítani az üzemanyagárak emelkedésével és a műtrágyahiány okozta várható élelmiszerhiánnyal. De leginkább a félidős választások miatt tesz úgy, mintha engedne, persze kizárólag az amerikaiak érdekében. Egy jó befektetési megállapodással mindkét fél győztesnek hirdetheti magát a háborúban is.
Ha Putyin a törvények szigorításával erre készül, önmagához híven jól és jókor teszi. Ezt kellett volna tenniük Európa kormányainak is ahelyett, hogy engedtek a kapitalisták szabályainak, elfogadva a „tőke szabad áramlásának” és a „vállalkozás szabadságának” elvét. Ez az elv az idegen karvalytőke, valamint a külföldi vállalkozások és befektetések beengedését kényszerítette rá a nemzetek korábban saját tulajdonú és önellátó gazdaságaira.
Putyin nem engedi kifosztani a népét. Nem engedi be a karvalytőkét, ellenáll a szabadrablásnak. Putyin a mi főkapitányunkhoz hasonló gazdasági bérgyilkosokat nem a kormányba, hanem a tömlöcbe ülteti be. Putyin úgy hozza meg a törvényeket, hogy azok gátat szabjanak a törvénytelen gátlástalanságnak. Akkor is, ha ő maga is csak egy globalista, mégis tudja, mit jelent a nemzeti érdek és a jövő nemzedékekért viselt felelősség.
Mert Oroszország az oroszoké, akiknek a sorsa felett nem rendelkezhet sem Amerika, sem Trump, sem más.
Eljön-e még az az idő, amikor mi is újra kimondhatjuk ezt magunkról?
/G. Ági/
Források
Putyin szigorítja a stratégiai orosz vállalatokra vonatkozó szabályokat
A kifejezetten kijelölt vállalkozásoknak kormányzati jóváhagyásra lesz szükségük bizonyos, külföldi jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítéséhez.
Közzétéve: 2026. október 16.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá, amely szigorítja az ország stratégiai vállalkozásaira vonatkozó korlátozásokat, és előírja, hogy bizonyos, külföldi jogszabályok által megkövetelt intézkedések megtétele előtt be kell szerezniük a kormány jóváhagyását.
Moszkva a 2000-es évek elején létrehozta a stratégiai fontosságú vállalatok nyilvántartását, és azóta fokozatosan kiterjesztette a külföldi tevékenységüket szabályozó rendelkezéseket. Az orosz törvények szigorú korlátokat szabnak a külföldi befektetésekre, az ilyen vállalkozások felvásárlására és ellenőrzésére, valamint a külföldi tevékenységükre.
A nyilvántartás az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban működő vállalkozások széles körét foglalja magában. Ide tartoznak az állami tulajdonú óriásvállalatok, például a Gazprom energiavállalat és az Orosz Vasutak (RZhD), továbbá a hadiipari gyártók, a nagy, államilag támogatott bankok és a csúcstechnológiai cégek.
A legutóbbi elnöki rendelet tovább korlátozza ezeknek a vállalatoknak a lehetőségét arra, hogy a kormány jóváhagyása nélkül külföldön tevékenykedjenek. A korlátozások akkor alkalmazandók, ha az intézkedésekre külföldi kormányzati hatóságok, nemzetközi szervezetek, külföldi államok szövetségei, illetve ezek szervei vagy intézményei – beleértve a szabályozó és felügyeleti hatóságokat is – által előírt követelmények, vagy külföldi jogszabályok miatt van szükség – közölte a Kreml sajtószolgálata.
Ezentúl a stratégiai vállalatok és leányvállalataik csak olyan információkat közölhetnek a külföldi hatóságokkal, amelyek az orosz törvények értelmében nyilvánosságra hozhatók, valamint az értékpapírok kibocsátásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos információkat.
Ezenkívül a stratégiai részvénytársaságok önállóan nem módosíthatják a külföldi partnerekkel kötött szerződéseiket. Nem idegeníthetik el eladással vagy más módon a külföldi jogi személyekben lévő részesedéseiket, nem szabadulhatnak meg külföldi ingatlanaiktól, és nem mondhatnak le a külföldi üzleti tevékenységhez való jogaikról.
Trump még egy nagy szívességet is tett Putyinnak a sikeres üzletkötés érdekében, amivel vigasztalódhat Ukrajna természeti kincseinek elvesztése miatt. Ezeket ugyanis az angolok szerezték meg az orra elől a százéves megállapodással.
Az amerikai elnök odaszúrt az angolokkal ellene szövetkező európaiaknak: követelni kezdte a szankciók és a bankszámlák zárolása révén elvett orosz vagyon visszaadását a jogos tulajdonosnak, Oroszországnak. Ezzel az EU-t a háború befejezésére kényszeríti, mert az ukránoknak a fegyvereket a zárolt orosz pénzek kamataiból fizetik. Ha ez a forrás megszűnik, az egyre erősödő háborúellenes hangulat miatt már nem lenne esély a magasabb összegű hadiköltségvetés egyhangú elfogadására.
Forrás: https://rt-english.com/russia/647316-putin-strategic-companies-rules/
Az Egyesült Államok az orosz vagyon befagyasztásának feloldását javasolja az ukrajnai béke érdekében – FT
A lap szerint a kezdeményezés „megdöbbentette Kijev európai támogatóit”, akik nem voltak hajlandók átengedni az ellenőrzést azok felett a pénzeszközök felett, amelyeket Moszkva ellopottnak tart.
Közzétéve: 2026. október 15.
Az Egyesült Államok több milliárd eurónyi, az EU-ban tartott orosz vagyon befagyasztásának feloldását javasolta az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása érdekében – jelentette szerdán, forrásokra hivatkozva a Financial Times.
Moszkva régóta lopásnak minősíti vagyonának befagyasztását, és jelentős megtorlással fenyegetőzik arra az esetre, ha a pénzeszközöket elkoboznák.
A javaslat a múlt héten merült fel a Miamiban tartott tárgyalásokon, amelyeken Donald Trump elnök megbízottja, Steve Witkoff, Trump veje, Jared Kushner, valamint Ukrajna, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, az EU és a NATO tisztviselői vettek részt – mondta a lapnak négy, az ügyet ismerő személy.
Washington állítólag többféle megoldást is felvetett a befagyasztott pénzeszközök felszabadítására egy átfogó békemegállapodás részeként. Ezek egyike szerint a vagyon egy részét az Egyesült Államok felügyelete alatt álló, speciális célú alapba helyeznék. A pontos feltételekről azonban még nem született végleges megállapodás, és a források felhasználására vonatkozóan több elképzelést is megvitatnak – közölte az FT.
A tárgyalások során Washington felkérte Kijevet, hogy terjesszen elő javaslatokat az újjáépítésre szánt lehetséges források felhasználásáról, és működjön együtt a Világbankkal a széles körben elterjedt korrupció visszaszorítása, valamint a pénzügyi elszámoltathatóságot biztosító intézkedések bevezetése érdekében – mondta a lapnak egy amerikai tisztviselő.
Kijev európai támogatói azonban elutasították az amerikai kezdeményezést, és nem voltak hajlandók átadni az eszközök feletti ellenőrzést. A lépéshez mind a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyására lenne szükség – írja a lap. A javaslat állítólag nyugtalanságot keltett az európai delegációk és Kijev körében, és néhányan Washington szándékait is megkérdőjelezték.
A nyugati országok hozzávetőleg 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztottak be az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően. Ennek jelentős részét a brüsszeli székhelyű Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartják nyilván.
Moszkva határozottan elítélte az intézkedést, és lopásnak nevezte azt.
Az uniós országoknak sikerült megállapodniuk abban, hogy a befagyasztott vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák. Az orosz vagyon elkobzására vonatkozó javaslat azonban heves ellenállásba ütközött. Az ellenzők attól tartanak, hogy egy ilyen lépés aláásná az EU üzleti hírnevét, és jogi megtorlást váltana ki.
Belgium bizonyult a legnagyobb akadálynak, mivel attól tartott, hogy az orosz állami vagyon Moszkva beleegyezése nélküli felhasználása hatalmas jogi követeléseknek tenné ki az Eurocleart és a belga adófizetőket.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az FT cikkét kommentálva azt mondta, hogy Moszkvának nincs információja az állítólagos amerikai kezdeményezésről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország minden erőfeszítést megtesz az általa ellopottnak tekintett vagyon visszaszerzése érdekében, beleértve a jogi lépéseket, a bírósági eljárásokat és a felelősök felelősségre vonását.
Az FT jelentése azután született, hogy Trump a múlt héten bejelentette: megállapodást kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelynek értelmében további orosz gázolajexport válhat lehetővé az amerikai és a globális piacokra nehezedő nyomás enyhítése érdekében.
Emellett a Reuters szerdán, forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Washington az orosz olaj szállítására használt, úgynevezett „árnyékflottához” tartozó hajókra vonatkozó szankciók enyhítését is fontolgatja.
A jelentés a Trump és Zelenszkij közötti viszály fokozódása közepette jelent meg. Az amerikai elnök az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat okolja az üzemanyagárak megugrásáért, és felszólította Ukrajnát, hogy válasszon új elnököt. Zelenszkij viszont azzal vádolta Trumpot, hogy elárulta Ukrajnát az orosz gázolajjal kapcsolatos megállapodás, valamint az Ukrajna Starlink-hozzáférésének korlátozása miatt.
Forrás: https://rt-english.com/news/647252-us-proposes-unfreezing-russian-assets/
.png)
