A Corvin közben és a József körúton gyűltek össze az emlékezők a Mi Hazánk Mozgalom október 23-i rendezvényén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegtek. A rendezvény központi üzenete a nemzeti függetlenség, a szabadság és a történelmi örökség továbbvitele volt. A felszólalók emellett élesen bírálták a kormányt, a Tisza Pártot és az Európai Unió politikáját, valamint a gyermekvédelem kérdését is a beszédek középpontjába állították.
Megtelt a Corvin köz, az 1956-os hősökre emlékeztek
A Himnusz eléneklésével Vári-Kovács Péter nyitotta meg a megemlékezést, majd Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke lépett a színpadra. Beszédében két, a magyar történelemhez és az 1956-os szabadságharchoz kötődő személyről is megemlékezett.
Pongrátz András, az 1956-os forradalom Corvin közi szabadságharcosa, a Sztálin-szobor ledöntésében lángvágóval segédkezett. A Mi Hazánk Mozgalom tiszteletbeli tagja október 6-án, 88 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el. Novák Előd a 102 éves vitéz Bartha Mihály haláláról is megemlékezett, aki péntekre virradó éjjel távozott az élők sorából.
A politikus a résztvevők számát méltatva kijelentette: „Soha ennyien nem voltunk még itt a Corvin közben, mint ma!”
Novák Előd egyúttal bírálta, hogy a Pongrátz Gergely által alapított, az 1956-os forradalom emlékét őrző múzeum a forradalom 70. évfordulóján bezárt. Állítása szerint Magyar Péter korábban támogatást ígért az intézménynek, ám a segítség nem érkezett meg.
A pesti srácok örökségéről beszélt a Mi Hazánk Ifjai vezetője
A rendezvényen Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai vezetője is felszólalt. Beszédében az 1956-os fiatal szabadságharcosok példáját állította a mai nemzedék elé, és a magyar szabadság megvédésének fontosságát hangsúlyozta.
„Ha megint a pesti utcákon kell megvédeni a magyar szabadságot, akkor mi nem fehér zászlót fogunk fogni, hanem felvesszük a harcot és megvédjük hazánk szabadságát!” – fogalmazott.
Binder szerint a Mi Hazánk Ifjai az antikommunista pesti srácok szellemi örököseinek tekintik magukat, és feladatuknak tartják, hogy továbbvigyék az 1956-os hősök szabadságért folytatott küzdelmének szellemiségét.
A megemlékezésen díszlövésekkel is tisztelegtek a forradalom résztvevői előtt. Az első díszlövést ifjabb Pongrátz András adta le édesapja és az összes pesti srác emlékére. Ezt követően Sinkovits-Vitay András szavalta el a Nemzeti dalt.
Tóth Máté: Meg kell tanítani a fiataloknak, mit jelent a szabadság
A rendezvényen beszédet mondott Tóth Máté, a Mi Hazánk újonnan megválasztott alelnöke is. Az energiajogász szerint a fiatal generációknak meg kell ismerniük a magyar szabadság valódi értékét, és különbséget kell tenniük a nemzeti függetlenség, illetve az általa bírált társadalmi és politikai folyamatok között.
„Tanítsuk meg újra, hogy milyen érték a magyar szabadság!” – mondta, majd a független, önálló Magyarország eszményét állította beszéde középpontjába.
Tóth Máté arra szólította fel a hallgatóságot, hogy a jelenkor kihívásai közepette se váljanak méltatlanná az 1956-os hősök örökségéhez.
Toroczkai László: A nemzeti függetlenség kérdése ma is meghatározó
A rendezvény legnagyobb politikai súlyú beszédét Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke tartotta. Felszólalását azzal a megállapítással kezdte, hogy a politikai változások és a választási küzdelmek hatására minden korábbinál többen gyűltek össze a Corvin közben.
A pártelnök felidézte az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért a rendezvény előtt felállított paraván ügyére is. Elmondása szerint a Momentumhoz kötődő szereplők csütörtök este egy nagy paravánt helyeztek el a színpad előtt, amelyen cigány származású hősöket mutattak be. Toroczkai ezt politikai üzenetként értékelte, de úgy vélte, hogy a kezdeményezés nem érte el a célját.
A pártelnök szerint az 1956-os szabadságharcosok nem származásuk, hanem a magyar szabadságért vállalt küzdelmük miatt érdemelnek tiszteletet. Érvelésében azt hangsúlyozta, hogy aki fegyvert fogott a magyar függetlenségért, az a nemzet hősei közé tartozik.
Toroczkai Magyar Péter korábbi, a családi múltját érintő bírálataira is reagált. Kijelentette, hogy elítéli Tutsek Gusztáv Vazul tetteit, és hangsúlyozta, hogy személyesen nem ismerhette őt, mivel a politikus születése előtt meghalt.
Éles bírálat a kormánnyal, a Tisza Párttal és az Európai Unióval szemben
Toroczkai László beszédének jelentős része a jelenlegi politikai viszonyok bírálatáról szólt. Kifogásolta, hogy megítélése szerint a kormány bizonyos, általa magyarellenesnek nevezett szereplőket elismerésben részesít, miközben az 1956-os szabadságharcosok egy része nem kapott kellő megbecsülést.
A pártelnök Magyar Péter és Ursula von der Leyen politikai kapcsolatát is bírálta. Álláspontja szerint az Európai Unió vezetésének politikája veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ezért a nemzeti önrendelkezés kérdését a következő időszak egyik legfontosabb politikai ügyének tartja.
A választások tisztaságával kapcsolatban Toroczkai azt állította, hogy külföldi titkosszolgálatok figyelték meg a kormánnyal szemben álló politikai szereplőket, és a kampány során magyar miniszterek lehallgatott beszélgetései is nyilvánosságra kerültek. Szerinte ezek az események sértették a választási verseny tisztességét. A beszédben a Meta közösségi platform befolyását is szóba hozta, azt állítva, hogy a közösségi média működése hátrányosan érintheti a Mi Hazánk választási esélyeit.
A pártelnök az Európai Unió pénzügyi mérlegéről is beszélt. Állítása szerint Magyarország több pénzt fizetett be az uniós költségvetésbe, mint amennyi támogatást kapott onnan. Ezt a kérdést a magyar gazdasági és politikai önállóság szempontjából tartotta fontosnak.
Toroczkai a nagyváradi Anzelm apát ügyét is felidézte, és saját állításaként azt hangsúlyozta, hogy korábban testi épségét kockáztatva védte a híveket román fegyveresekkel szemben. Beszédében ezzel saját politikai szerepvállalását állította szembe más közéleti szereplők magatartásával.
Gyermekvédelem: a Mi Hazánk az iskolai programok szigorúbb ellenőrzését követeli
A beszéd egyik hangsúlyos témája a gyermekvédelem volt. Toroczkai László bírálta azokat az iskolai programokat és foglalkozásokat, amelyek szerinte a hagyományos nemi szerepekről kialakult elképzeléseket kérdőjelezik meg. Külön kitért egy olyan társasjátékra, amelynek a leírása a hagyományos nemi szerepekről alkotott kép megkérdőjelezését jelöli meg célként.
A pártelnök úgy vélte, hogy a szülőknek nagyobb beleszólást kell kapniuk abba, milyen külső szervezetek és milyen tartalmú programok jelenhetnek meg az oktatási intézményekben. Ezzel kapcsolatban élesen bírálta az LMBTQ-szervezetek iskolai jelenlétét, és arra szólította fel a szülőket, hogy közvetlenül jelezzék aggályaikat az intézményvezetőknek.
A felszólalásban elhangzottak a Mi Hazánk politikai álláspontját tükrözik; a vitatott programok gyermekekre gyakorolt hatásáról és az iskolai részvétel szabályairól megfogalmazott kijelentések nem tekinthetők önmagukban igazolt ténymegállapításoknak.
Toroczkai bejelentette, hogy a párt jogászai szülői nyilatkozatmintát készítettek, amelyet a Mi Hazánk honlapján tettek közzé. A dokumentumot a szülők kinyomtathatják, aláírhatják és átadhatják az oktatási intézményeknek. A kezdeményezés célja a párt értelmezése szerint az, hogy a szülők kifejezett hozzájárulása nélkül külső szereplők ne kerülhessenek kapcsolatba a gyermekeikkel.
A felhívás ugyanakkor fontos jogi kérdéseket is felvet: a külső foglalkozásokra és az iskolai programokra vonatkozó szülői nyilatkozatok tényleges hatása az adott jogszabályoktól, az intézményi szabályoktól és a program jellegétől függ.
Civil ellenállási köröket szervez a Mi Hazánk
Toroczkai László azt is bejelentette, hogy a Mi Hazánk országos hálózatot hoz létre civil ellenállási körökből. Ezekben a párt tagjai és a hozzájuk csatlakozó civilek közösen lépnének fel az általuk nemzetellenesnek tartott politikai és társadalmi folyamatokkal szemben.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy a részvételhez nem szükséges belépni a Mi Hazánk Mozgalomba. A körök az aktuális ügyekhez igazodva szerveződnének, elsőként pedig a gyermekvédelem témájában indulnának kezdeményezések Dúró Dóra vezetésével.
A bejelentés alapján a mozgalom a politikai rendezvényeken túl helyi közösségek szervezésével kívánja bővíteni társadalmi jelenlétét. Ennek eredményessége azon múlhat, hogy a felhívás mennyire tudja megszólítani a párton kívüli civileket, és milyen konkrét ügyek mentén alakulnak ki tartós helyi együttműködések.
„Visszük tovább a lángot!” – jövőre még nagyobb rendezvényt ígérnek
Toroczkai László beszéde végén azt ígérte, hogy a következő évben még nagyobb tömeget mozgósítanak az október 23-i megemlékezésre. A pártelnök szerint a Mi Hazánk a jövőben is határozottan kíván fellépni minden olyan folyamat ellen, amelyet a magyar nemzeti érdekekkel ellentétesnek tart.
A Corvin közi rendezvény így egyszerre volt tisztelgés az 1956-os forradalom hősei előtt és a Mi Hazánk politikai üzeneteinek bemutatója. A szabadság, a nemzeti függetlenség és a történelmi emlékezet mellett a választási rendszer, az Európai Unió, a közösségi média és a gyermekvédelem kérdései is meghatározó szerepet kaptak.
A rendezvény fő üzenete az volt, hogy a Mi Hazánk saját politikai küldetésének tekinti az 1956-os szabadságharcosok örökségének továbbvitelét. Hogy a meghirdetett civil ellenállási körök és a következő évi mozgósítás mennyire lesznek sikeresek, azt a következő időszak eseményei mutatják majd meg.
.png)
