Törökország új inváziót indított az autonóm kurd régió ellen Észak-Irakban. De a nagy médiafelháborodás, mint az ukrajnai orosz invázió esetében, hiányzik. Törökország nato-tagállam.
Sajtóértesülések szerint az iraki Kurdisztán török megszállása vasárnap este kezdődött helikopterekkel, drónokkal és repülőgépekkel, amelyek a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) állásait bombázták a Metina-hegységben. Hulusi Akar védelmi miniszter bejelentette, hogy a Karomzár hadművelet a kurd szeparatista milícia elleni ankarai katonai beavatkozás legújabb szakasza, kijelentve, hogy minden eredeti célt elértek.
Bunkereket, barlangokat, alagutakat, lőszerraktárakat és a PKK főhadiszállását találták el, és a kommandósok "szárazföldön" léptek be a régióba. Akar hozzátette: "A harcunk addig folytatódik, amíg az utolsó terroristát semlegesíteni nem fogják".
A védelmi minisztérium szerint az invázió "barátaival és szövetségeseivel" együttműködve történt, anélkül, hogy részletezte volna. Ez azonban alapvetően csak azt jelenti, hogy Washington és a NATO brüsszeli főhadiszállása áldását adta, még akkor is, ha egy szuverén szomszédos ország elleni ilyen támadást a nemzetközi jog tiltott agressziós háborúnak tekint. Összehasonlításképpen, Oroszország ukrajnai invázióját megelőzte a két "népi köztársaság" elismerése Donyeckben és Luhanszkban, amelyek az előző napokban hatalmas tüzérségi tűz alá kerültek az ukránok részéről.
A török erők állítólag heves ellenállásba ütköztek a helyszínen. PKK források szerint legalább nyolc török katona halt meg az éjszaka folyamán, míg a Zap-hegység brindarani barlangjában a csapatok leszállására tett kísérleteket visszaverték. A Kurd Nemzeti Kongresszus (KNK), egy ernyőszervezet, amelyhez a PKK is tartozik, arra figyelmeztetett, hogy az új offenzíva "komoly fenyegetést jelent az egész régióra és a kurdok egységére Kurdisztán minden részén". Részletek
