Header Ads Widget

Minden eddiginél nagyobb teret követelt magának idén a genderlobbi. Eltűnik az “apa” és az “anya” kifejezés?

napitema december 29, 2022



Az LMBTQ lobbi, a különböző szervezetek illetve az aktivisták idén egyre több esetben érezték azt, hogy joguk van beleszólni egyes országok jogalkotási folyamataiba. A V4NA idén is összegyűjtötte a legérdekesebb LMBTQ őrületeket, amit 2022-ben láthattunk.

Vannak olyan, az LMBTQ-szervezetek által terjesztett áltudományok teóriák, amik már szinte teljesen beépültek a köznyelvbe. Ilyen a “terhes férfiak” is, vagyis az állítás, hogy a férfiak is képesek teherbe esni. Erre a tévképzetre az Iphone is rátett egy lapáttal, ugyanis az operációs rendszer egyik frissítésével együtt 37 új emojival is bővítették a készletet a felhasználók, ezzel pedig egy terhes férfi és egy nemsemleges terhes személy is bekerült a kínálatba.

A terhes emojik mellett egy másik, koronás személyt ábrázoló nem bináris ikon is megjelent, amely a már meglévő király és királynő emojik mellé került. Az emojik öt különböző bőrszínnel érkeztek, amelyek közül a felhasználók a billentyűzetükön lévő ikon lenyomásával választhatnak.



Az Apple a természetes biológiát teljesen felrugó változtatásai után szinte azonnal újabb botrány robbant ki, amikor kiderült, hogy a Transzneműek Világszervezete (WPATH) együttműködött egy fétis fórummal. Egészen pontosan egy szadista-mazochista fétisekkel foglalkozó honlappal, amely fiktív gyermekpornográfiát és extrém tartalmakat is befogad és előállít. Az is emlékezetes marad, amikor a WPATH úgy határozott, hogy az “eunuch” attól a naptól kezdve egy külön nemi identitás.

A dokumentum azt is állítja, hogy “a magukat eunuchnak valló emberek ugyanolyan kisebbségi stressztől szenvedhetnek, mint más megbélyegzett csoportok”, és részletesen hivatkozik az Eunuch Archives nevű hardcore fétisoldalról gyűjtött kutatásokra – egy olyan oldalról, amely gyermekeket szexuálisan kizsákmányoló fantáziákat tartalmaz, amelyek középpontjában a kisfiúk pubertásának megakadályozása áll.

Az Eunuch Archive az 1990-es évek végén indult a Body Modification Ezine nevű fétis oldallal való (BME) együttműködésben. A BME a 2000-es évek elején szerzett némi hírnevet a “Pain Olympics” című vírusvideóval, amelyben férfiak mutatták be, amint a kamera előtt megcsonkítják nemi szerveiket. Az archívum hivatalos elindítása előtt a tagok egy másik fórumon gyűltek össze, amely egy szado-mazochizmusnak szentelt csoportban hirdette magát.

A hírcsoportban a tagok kasztrációs fantáziákat osztottak meg egymással, szolgáltatásokat kínáltak, kasztrációs fotókkal és videókkal kereskedtek, fiatal férfiakkal kerestek kapcsolatot, hogy “elnőiesítsék” őket, tanácsot kértek a kémiai kasztrációval kapcsolatban, és olyan orvosokat ajánlottak, akik hajlandóak pszichiátriai értékelés nélkül elvégezni a műtéteket.

A Reduxx hírügynökség a vizsgálata során regisztrált az oldalra, ahol több mint 3000 kiskorúakkal kapcsolatos történet volt, beleértve a gyermekek kifejezett szexuális zaklatását is, és a “kiskorú” egy speciálisan összeállított címke volt, amelyet a felhasználók kiválaszthattak, hogy könnyen hozzáférjenek a kifejezetten gyermekeket tartalmazó történetekhez. A fiktív pornográfia olyan témákat tartalmazott, mint hogy náci orvosok gyermekeket kasztrálnak, vagy kisfiúkat etetnek ösztrogént tartalmazó tejjel, hogy kamaszként eladják őket szexrabszolgának.

Állami szolgálatok is beálltak a sorba

Nem csak független szervezetek, hanem állami egészségügyi szolgálatok is egyre inkább külön identitásként tekintenek az eunuchokra. A nemekről és a nemsemleges személyes névmásokról szóló vita közepette Skóciában, az állami egészségügyi szolgálat vezetői bocsánatkérésre és belső vizsgálat indítására kényszerültek, majd hivatalosan is el kellett ismerniük, hogy az eunuchok “olyan személyek akiket születésekor férfinak ítéltek, a heréket műtéti úton eltávolították vagy működésképtelenné tették, és mindenki aki eunuchként azonosítja magát”.

A dokumentum közzétételére akkor került sor, amikor a skót kormány a nemek elismeréséről szóló törvény reformjáról szóló vita előtt állt. A törvényt azért kívánták megváltoztatni, hogy a transzneműek számára megkönnyítsék az új nemük elismeréséről szóló tanúsítvány megszerzését. A cél az volt, hogy orvosi diagnózis nélkül is lehessen, nemi diszfóriára hivatkozva nemet változtatni, ezzel lehetővé téve az emberek számára, hogy saját maguk határozzák meg nemi identitásukat.

A pedofilokat is megvédik

A másik nagy felháborodást okozó elképzelés az volt, hogy a pedofilokat szexuális kisebbségként kellene elismerni. Egy bebörtönzött szexuális bűnözőkkel foglalkozó szakmai tanácsadó egy videóban kisebbségnek nevezte és megvédte a pedofilokat.

Miranda Galbreath okleveles szexuálterapeuta a “Beszéljünk a kiskorúakhoz vonzódó személyekről” címmel tett közzé egy videót. A videóban Galbreath a pedofilokat nevezi “kiskorúakhoz vonzódó személyeknek”, és kijelenti, hogy a pedofil kifejezés elítélő, bántó és sértő. Szerinte ezek a kiskorúakhoz vonzódó emberek a legjobban megbélyegzett társadalmi csoportot alkotják, akik a szélesebb népesség becsmérlő kijelentéseitől szenvednek.

Eltűnik az “apa” és az “anya” kifejezés?

Franciaországban a lobbicsoportoknak azt is sikerült elérni, hogy töröljék a polgári dokumentumokból az “anya” és az “apa” szavakat. Jean-Marc Bonnaffous alpolgármester ugyanis májusban bejelentette, hogy Marseille városa frissíti az anyakönyvi formanyomtatványokat, a közigazgatási dokumentumokat és a házassági anyakönyvi kivonatokat, hogy az állami törvényekkel összhangban befogadóbbá váljanak. Korábban a nyomtatványokat csupán a város egyes kerületeiben frissítették, végül a kezdeményezés részeként az egész városra kiterjesztették az új szabályokat, aminek értelmében az “anya” és “apa” szavak helyett “Szülő 1” és “Szülő 2” szerepel a város által kiállított összes dokumentumon.

A nyomtatványok módosítása mellett mintegy 300 anyakönyvvezetőt továbbképzésekre küldtek, ahol LMBTQ témában érzékenyítő tréningeken kellett részt venniük.

Egyenlőség mindenáron

Azonban vannak olyan területek, ahol a genderőrült aktivistáknak sikerült egyenlőbbé tennie a férfiakat és a nőket, ugyanis kiderült, hogy nem csak a nők szenvedhetnek petefészekrákban. Az Egyesült Királyság országos egészségügyi szolgálata a “nők” szót számos útmutatójából törölte, hogy befogadó legyen, például a petefészek- és méhnyakrákról szóló dokumentumaiból, amelyek ezek szerint nem csak a nőket érintik. A szolgálat honlapja szerint a petefészekrák érintheti “a transz férfiakat, a nem bináris embereket és az interszexuális embereket, mindenkit, akinek petefészke van”.

Annak ellenére, hogy a lépést befogadónak tekintik, a nemek szerinti nyelvezet eltávolítása csak a nőket érintő betegségekre vonatkozó útmutatókon került bevezetésre. Az NHS honlapja még mindig nemi alapú útmutatókat kínál olyan témákban, mint a prosztatarák, ahol a “férfi” szó többször is megtalálható a szövegben.

A biológiai nemek eltörlésére tett kísérletet az aktivisták kiterjesztették a halál utáni életre is, ugyanis a nyár során azt is el akarták érni, hogy a régészek és a halottkémek ne férfiként vagy nőként azonosítsák az elhunytakat. Az LMBTQ-aktivisták így a régészet és az őstörténet tanulmányozásába szóltak volna bele. Azt akarták elérni, hogy a régészek hagyjanak fel az eddig megszokott vizsgálataikkal.

Az aktivisták szerint ugyanis manapság már nem tudni, hogy ezek az emberek még életükben milyen neműnek azonosították magukat. Elképzelésük szerint a több száz évvel ezelőtt született emberek a biológiai nemüktől eltérőként is azonosíthatták magukat, ezért nem szabad nemek alapján azonosítani a maradványokat.

A törvényszéki nyomozók és régészek azonban élesen bírálták a genderőrület legújabb fejezetét. Elizabeth Weiss régészprofesszor szerint “az emberi maradványok nemének meghatározása kritikus fontosságú a törvényszéki szakmában, ha ez kimarad a vizsgálat során, akkor a nyomozók kisebb valószínűséggel oldják meg a bűnügyeket” – mondta a szakember, aki szerint azonban ez csak egy példa a sok közül.

A transzneműség térhódítása

Az elhunytakkal kapcsolatban egy híres történelmi és vallási személyiséget is megpróbáltak transzneművé tenni. A Cambridge Egyetemhez tartozó Trinity College dékánja, Michael Banner ugyanis azt állította, hogy van alapja a nézetnek, miszerint Jézus transznemű volt. A kijelentéseit a professzor azok után tette, hogy egy cambridge-i hallgató előadása miatt vita alakult ki az egyetemen Krisztus nemére vonatkozóan.

A nemváltással és a transzneműséggel kapcsolatban kialakult vita középpontjában ugyanakkor legtöbbször a pubertásgátlók voltak, amire az is rátett egy lapáttal, amikor kiderült, hogy több, a pubertásgátlókról szóló tanulmányban is meghamisították a gyógyszerek vizsgálati eredményeit. A UW kutatói egy márciusi sajtóközleményben azt állították, hogy a nemi identitást megerősítő ellátás drámaian csökkenti a depressziót, és életmentő ellátásnak nevezték azt. Az UW Medicine azt állította, hogy “a kutatók nemrégiben megállapították, hogy a transznemű és nem bináris serdülők nemet megerősítő ellátása a depresszió arányának zuhanását okozta”.

Az adatok azonban azt mutatják, hogy gyakorlatilag nem volt javulás a mentális egészségi állapotban a nemváltó ellátásban részesülő betegek esetében. A sajtóközlemény, amelyet több mainstraem sajtóorgánum is átvett, hamis volt.

A transzlobbi ereje nemcsak a kutatások befolyásolásánál, hanem a kifejezetten az LMBTQ személyeknek rendezett eseményeken is megmutatkozott. Ma már létezik egy csoport, amelyet a transz aktivisták el akarnak törölni. Ők a leszbikus feministák. Ugyanis ezek a leszbikus biológiai nők rendszeresen felszólalnak a transzlobbi által támogatott jelenség ellen, amely során össze akarják mosni a transznemű nőket a biológiai nőkkel. Egy ilyen békés tiltakozásuk során a leszbikusok egy csoportját felszólította a rendőrség, hogy hagyjanak el egy Pride rendezvényt Walesben.

Transznemű személyeknek egyébként egyes helyeken nem csak a kiemelt bánásmód miatt, hanem pénzügyi okokból is megéri élni, ugyanis más szexuális kisebbségekkel ellentétben, San Francisco városa például pénzügyi támogatást nyújt a transznemű személyeknek. A városban elindított garantált jövedelemmel kapcsolatos kísérleti programon kizárólag a magukat transzneműnek azonosító lakosok vehetnek részt. A program honlapja szerint előnyben részesítik a fekete, őslakos vagy színesbőrű pályázókat, és az okmányokkal nem rendelkező lakosok is pályázhatnak.

Franciaországban is rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek az érzékenyítésre, ám az e célból megrendezett események több esetben is megbotránkoztatták a közvéleményt. Június elején a strasbourgi Saint-Guillaume protestáns templomban lépett fel egy hét tagból álló Drag Queen társulat. A templom lelkésze a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az előadás elsődleges célja az volt, hogy megismertessék a közönséggel a szereplők érzéseit, mely azt az üzenetet közvetíti, hogy “légy az, aki lenni akarsz”.



Strasbourgban rendkívül erős a helyi LMBTQ közösség, ami annak is köszönhető, hogy a városvezetés rendszeres anyagi támogatással segíti a La Station nevű LMBTQ egyesületet, melynek tagjai workshopok segítségével hívják fel a környékbeli középiskolások és felső tagozatos általános iskolások figyelmét az LMBTQ közösség tagjait ért diszkriminációra. Az egyesület az egyik közösségi oldalon számolt be róla, hogy a kamaszokat célzó foglalkozásaikkal végigjárták egész Elzász megyét, azzal a céllal, hogy új perspektívákat mutassanak be a fiatalok számára a szexuális irányultság, nemi identitás, biológiai nem és diszkrimináció területén. Az egyesület önkéntesei szerint ez azért fontos, mert az említett fogalmak gyakran nem világosak a tanulók számára. A La Station munkatársai kihangsúlyozták, hogy nem homoszexuális propagandát terjesztenek, csak tájékoztatnak.

Ám nem a strasbourgi iskolai foglalkozás az egyetlen közpénzből finanszírozott érzékenyítő foglalkozás Franciaországban. A szintén zöldpárti vezetésű Bordeaux-ban „cabababyparty” elnevezéssel hirdettek egy Drag Queenek által tartott foglalkozást, amely 3 év alatti gyerekeket célzott meg. Az eseményt szervező Trafic nevű egyesület a városvezetés bőkezű támogatását élvezi, a városi tanács által közzétett adatok szerint ugyanis 2021-ben 44 000 eurós önkormányzati támogatást kaptak, amit a tanács elnöke, Pierre Hurmic polgármester hagyott jóvá.

Ezzel azonban még koránt sincs vége a gyerekeknek szervezett, önkormányzati támogatással megvalósított transzvesztita előadásoknak. A szocialista vezetésű Párizsban már évek óta tartanak ilyen foglalkozásokat a 20. kerületben lévő Louise Michel nevű közkönyvtárban. A francia könyvtárosegyesület idén novemberben a transzneműek világnapja alkalmából kiadott közleményében felhívta rá a figyelmet, hogy a könyvtárak mindig is a transznemű személyek szövetségesei voltak és annak is kell maradniuk.



Toulouse-ban sem maradnak az érdeklődő gyerekek és szüleik érzékenyítő Drag Queen előadások nélkül, a nagyváros könyvtárában 2023. február 18-án lesznek műhelyfoglalkozások és felolvasások.



Idén minden eddiginél több rendezvényen fordult elő, hogy gyerekek jelentek meg transzvesztitákkal egy színpadon. Az egyik ilyen rendezvényen egy alulöltözött, mellbimbóit csupán matricákkal eltakaró személy egy kisgyerekkel az oldalán sétált végig a színpadon, miközben az alsóneműjébe dollárokat dugdostak, akár a sztriptízbárban. A videóra pedig azt a feliratot mellékelték, hogy “a gyerekek a Drag Show-ra valók! A gyerekek megérdemlik, hogy lássák a boldogságot és az önkifejezés szabadságát”.



Nemrég az Egyesült Államokban található Chattanooga településen egy “családbarát és gyerekeknek szóló” rendezvényen gyerekek is felléphettek a drag queenek mellett. Több olyan videófelvétel is készült, amelyeken az látható, hogy a rendezők erősen szexualizált műsorokat nézettek a gyerekekkel, egy videó tanúsága szerint ráadásul egyiküket még arra is bátorítottak, hogy simogassa meg a sellőnek öltözött transzvesztita intim testrészeit.



A Twitteren nyilvánosságra került egy másik videó is, amelyen gyerekeket bátorítanak arra, hogy rázzák a feneküket a színpadon egy kanadai melegjogi rendezvényen. A videón, amelyet Ottawa belvárosának egyik világos és napos utcáján forgattak, négy ember látható a színpadon, két felnőtt és két gyerek, akik felváltva rázzák a feneküket, miközben egy drag queen bátorítja őket, a tömeg pedig éljenez. A két gyerek közül az idősebbik egy tizenkét év körüli lánynak tűnik, míg a másik legfeljebb hét-nyolc éves lehet.



A transzneműek jogainak védelme során gyakran hagyják figyelmen kívül más emberek jogait. A női rabok petíciót indítottak az ausztráliai börtönökből és azt követelik a hatóságoktól, hogy távolítsák el a büntetés-végrehajtási intézetekből a transznemű rabokat és ne helyezzenek át többé férfiakat a női börtönökbe. A rabok és a jogvédők azután kezdtek el kampányolni a változásért, hogy nemrég felvettek egy transznemű rabot, akit korábban nők elleni erőszak miatt ítéltek el.

A magát nőnek valló férfit még július 5-én helyezték el a büntetés-végrehajtási intézetben. A női rabok – akiket aggaszt a rab működő férfi nemi szerve és a nőkkel szembeni erőszakos múltja – azt állítják, hogy a biológiai férfinak nem kellene ott lennie. A petíció szerint sok női fogvatartott a múltban szexuális erőszak áldozata lett, és jelentős traumát hordoznak magukban ezzel az élménnyel kapcsolatban. Amikor megtudták, hogy a férfi bekerült a börtönbe, sok nő mentális jóléte súlyosan veszélybe került – állítják az aláírók.

“Fenyegetve, bizonytalannak, szorongónak és traumatizáltnak érezzük magunkat a jelenlegi helyzet miatt. Ennek megfelelően követeljük, hogy a rabot azonnal távolítsák el” 

– olvasható a petícióban.

Amikor a transznemű rab tavaly bűnösnek vallotta magát egy nő szexuális bántalmazásában, akkor még férfiként azonosította magát. Az is kiderült ráadásul, hogy a férfi egy európai börtönben is járt gyermekekkel kapcsolatos szexuális bűncselekmények elkövetése miatt.

Az Egyesült Államokban is hasonló aggályok merültek fel a női börtönökben. Egyik esetben két nő is terhes lett egy magát transzneműnek tartó rabtól. A férfi felháborítónak tartja, hogy megbélyegezték és emiatt egy másik börtönbe szállították át. A transznemű rab azért lehetett egy női börtönben, mert New Jersey-ben a törvények lehetővé teszik, hogy az elítéltek eldöntsék, férfi vagy női börtönbe szeretnének menni – annak alapján hogy milyen neműnek érzik magukat.

Miután eltávolították a női börtönből, a férfi azt nyilatkozta, hogy

nemi sztereotípiákkal bélyegezték meg őt, és azt állították róla hogy veszélyt jelent a női rabokra a börtönben. Elmondása szerint ez a diszkriminatív logika azt feltételezi, hogy pusztán a nemi identitása miatt veszélyesnek minősítették.

Az irányelvek megváltoztatására azt követően került sor, hogy az American Civil Liberties Union (ACLU) 2021 júniusában pert indított az állam ellen, követelve, hogy New Jersey tegye lehetővé, hogy az önmagukat nőként azonosító biológiai férfi elítélteket női börtönökben helyezzék el. Az ACLU keresete miatt több változást is eszközöltek a szabályozásokon, többek között a börtönszemélyzetet arra kötelezték, hogy a rabok által preferált névmásokat használják, biztosítsanak nekik a nemüknek megfelelő ruházatot és alsóneműt, valamint a nemváltáshoz szükséges hormonokat és sebészeti beavatkozásokat is ingyen tegyék elérhetővé minden rab számára.

Kalifornia államban is eddig több mint 260 elítélt kérte áthelyezését transzneműségre hivatkozva 2021 eleje óta. A legtöbb férfi általában azért vallja magát transzneműnek, hogy a női börtönbe helyezzék át, ezek az elítéltek rendszerint heteroszexuális férfiak, akik azért akarnak nőkkel együtt lakni hogy közösülhessenek velük. Aki ellenáll, azt megerőszakolják 

– állítja egy nőjogi csoport konkrét tapasztalatokra hivatkozva.

Korábban egy washingtoni börtönben az egyik fogvatartott elárulta, hogy szemtanúja volt az esetnek amikor a transznemű, biológiailag férfi rabtársaik szexuálisan zaklattak női foglyokat. Ezeket a férfiakat azok után helyezték át női börtönökbe, hogy elkezdtek transzneműként tekinteni magukra. Az egyik incidens során a fogvatartott aludt, amikor arra ébredt, hogy férfi meg akarja erőszakolni. Az esetet jelentették is a börtön személyzetének, azonban ők nem merték megbüntetni a transznemű elítéltet, mert attól féltek, hogy homofóbiával vádolja meg őket. A börtön vezetése végül úgy döntött, hogy valótlannak ítélik meg a vádakat, és a támadó helyett inkább az áldozatot büntették meg, akit magánzárkába zártak.