Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – mondta Orbán Viktor Budapesten az évértékelő beszédében. A miniszterelnök hangsúlyozta: életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni.
Orbán Viktor magyar kormányfő a beszéde elején felidézte, hogy közel két hete pusztító földrengés volt Törökországban. Mint mondta, “a baj hirtelen jön, nem szól előre, hogy érkezik, nem kopogtat, egyszer csak ránk töri az ajtót. Bajban derül ki, kire lehet számítani. Ránk, magyarokra lehet számítani” – jelentette ki Orbán Viktor, aki köszönetet mondott a mentésben résztvevő 167 magyarnak, akik életüket kockáztatva rengeteg embert mentettek ki a romok alól.
Orbán: A győzelemhez szív kell, és nem elég a szerencse
A miniszterelnök szerint ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő változások, elveszik, vagy meghozzák a magyarok életkedvét. A 2023-as évek sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyozzák az emberek, vagy nem.
“Kiderült, hogy munkából jobban meg lehet élni, és rájöttünk, hogy nem egymásét kell elvenni, hanem tudunk jóval nagyobb kenyeret sütni mint korábban. Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon”
– jelentette ki a kormányfő, aki hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták kormányzása idején. Orbán Viktor szerint Brüsszelt megvető bátorsággal újjászervezték a magyar államot, és az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot is, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását.
“Igaz, hogy fáradságos tíz év volt, izzadtunk is rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jó néhány, de úgy éreztük, megérte”
– jegyezte meg Orbán Viktor. Felidézte, hogy Soros György rengeteg pénzt adott a magyar baloldalnak, hogy megpróbálja leváltani a kormányt.
“Gyuri bácsiék begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni azonban pórul jártak, ezt megint elkalibrálták… Nem kicsit, nagyon”
– folytatta a miniszterelnök, aki szerint a baloldal ráfázott és még rá is fognak fizetni.
Ennek ellenére az Orbán-kormány ismét elsöprő győzelmet aratott a 2022-es parlamenti választáson.
A kétharmados győzelmek mögött munka van, és ezt méltányolják az emberek. Ha mindig szerencséd van, akkor lehet tudsz valamit, például szereted a hazádat. A baloldalnak azt kellene megérteni, hogy a győzelemhez szív kell, és nem elég a szerencse.
– fogalmazott a kormányfő.
A világ a vadnyugat felé vette az irányt
Ezt követően kiemelte, hogy már egy éve, hogy kitört a háború, és még több évig eltarthat. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is. A világ a vadnyugat felé vette az irányt – mondta és hozzátette hogy 2022 volt a legnehezebb év az elmúlt harminc évben.
Amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolnunk. Ez vitte el az áprilisi választás utáni hónapokat. Az összes nagy célt újra kellett vizsgálni
– mondta Orbán Viktor, aki úgy látja, a célokról nem kell lemondani, csak az eszközökön kell változtatni. Például továbbra is barátokat kell szerezni a külpolitikában. “Blokkosodás helyett összekapcsolódás.A külhoni magyarok is számíthatnak ránk” – jelentette ki.
“Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság, marad a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és vele a tizenharmadik havi nyugdíj, és marad a rezsivédelem is. Folytatjuk az egyetemet és a gazdaság összekapcsolását. A magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart magyar kézben tudjuk tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítjuk. És itt nem állunk meg, már lobot a szélzsák”
– fogalmazott a magyar miniszterelnök, majd így folytatta:
Marad a vidéknek tett ígéret is, soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi forrást biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék, még az Osztrák–Magyar Monarchia idején sem. A termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot. A privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk, lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd. Mégsem járja, hogy külföldről ránk zúdított élelmiszert kelljen vásárolniuk a magyaroknak
– mondta, és hozzátette hogy marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Mint fogalmazott, “ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát. Ezért hidakat építünk a Dunán, a paksit befejezzük, a mohácsit hamarosan megkezdjük. A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszöget”.
Ehhez sok energia kell, annyi amennyi még sohasem volt Magyarországon. “Nem adjuk fel, hogy a gyermekes családok ugyanúgy éljenek, mint a nem gyerekesek” – tette hozzá a kormányfő.
Az idei a legveszélyesebb év lesz
Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év az elmúlt harminc évben – hangsúlyozta évértékelő beszédében Orbán Viktor. A migráció mellett ugyanis a háborút és az inflációt is le kell küzdeni.
Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni
– jelentette ki Orbán Viktor, aki feltette a kérdést: “Magyarország megteheti, hogy a szövetségeseivel szemben kimaradjon-e a háborúból? De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból?”. Meggyőződése szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes. Oroszország megtámadta Ukrajnát, az ukrán menekülteket beengedte Magyarország és támogatja őket.
“Nem a jó és a gonosz seregei vívnak, hanem a szláv népek küzdenek, ez az ő háborújuk, nem a miénk”
– szögezte le a magyar kormányfő. Úgy véli, a baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal.A miniszterelnök hangsúlyozta, a baloldallal szemben a kormány másként cselekszik.
“Mi nem szállítunk fegyvert. A pénzzel is csínján bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda. Mindezek mellett nem járulunk hozzá olyan szankciók bevezetéséhez, amivel tönkretennénk Magyarországot”
– jegyezte meg Orbán Viktor. Arra is kitért, hogy Európán kívül minden ország tisztában van az ukrán háború korlátozottságával. A magyar felfogás a világban általános, és nem életszerű, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát.
“A mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja mögött elhomályosodik az, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna”
– fogalmazott a magyar kormányfő, aki szerint a különbség az eszközökben van, a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal. A magyar kormány javaslata mellett van egy további súlyos érv. Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.
“Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le”
– emelte ki a miniszterelnök. Kiemelte, hogy a NATO tagság létfontosságú Magyarország számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO nem háborús szövetség, és nem háborús koalíció. A tagállamok nem várhatják el egymástól, hogy együtt támadjanak meg egy harmadik országot. Legyen bármilyen erős és hatalmas is, és képes adagolni a háborút, az súlyos hibát követ el. Akik ezt meglépik, azok messze élnek a háborútól. Brüsszeliták még nem adták az életüket ebben a háborúban, de a magyar már igen – mondta, majd így folytatta:
“Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan haltak hősi halált a frontvonalban. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.
Európa egy vékony pallón egyensúlyoz, és közvetett háborúban áll Oroszországgal – mondta a kormányfő. Egyelőre közvetett háború van, és a belesodródás veszélye állandósult. Sisakokkal indult, míg most már repülőket küldenének. Ennek nem kellett volna így történnie, adhattunk volna garanciát, hogy Ukrajnát nem vesszük fel a NATO-ba – mondta a kormányfő. Követhettük volna azt a megoldást, amit 2008-ban tettünk, mert akkor Sarközy elök vezetésével sikerült tűzszünetet kötni – mondta. 2014-ben pedig Angela Merkel kancellár segítségével háború helyett béke született – mondta a kormányfő.
A Nyugat most másképp döntött, mert a konfliktust össze-európai szintre emelte
– summázott a miniszterelnök. Orbán Viktor rámutatott arra, hogy folyamatosan fogyott el a béketábor. A németek úgy tesznek mintha a németek mindig is a háború oldalán álltak volna, alapos emberek, ha csinálnak valmait, akkor kitartóan csinálják. Mára Magyarország és a Vatikán maradt békepárti, de ennek komoly következményei lesznek
“A háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, ezért jó, ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz. Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások. Állni fogjuk a sarat”
– mondta a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy “már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson”. Felidézte, hogy Biden elnök a jó barát helyett egy “présembert”, Pressmant küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot.
Jó lenne, ha legközelebb nem egy Puccini nevű embert küldenének – utalt arra a kormányfő, hogy valaki, aki puccsot hajtana végre. Orbán Viktor szerint a sima és kényelmes utak a háborúba vezetnek. A tárgyalások nem az ukránok és oroszok között történnek majd, hanem az amerikaiak és az oroszok között. A háborúpártiak szerint az idő az ukránok és a Nyugat oldalán áll.
A háború elhúzódása nyílt háborúhoz vezethet és a világháború veszélyét is elhozhatja
– mondta a magyar kormányfő.
Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek
“A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció”. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen megnőtt az energia ára. 2022-ben a világ olaj-ésgáziparának a profitja 70 százalékkal nőtt meg – hívta fel a figyelmet. Ahogy fogalmazott:
“A szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből ’22-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott”.
Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek – tette hozzá és kiemelte hogy a magyarok olyan pénz nem kapta meg, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel. A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletben van az Európai Parlament épületénél.
Ha már Brüsszel mindenképpen háborúzni akar, akkor az infláció ellen kellene háborút vívnia. Nem teszi. Mi viszont folyamatosan vívjuk a magunkét. Már most vagy két tucat intézkedést hoztunk, amelyekkel védjük a vállalatokat és a családokat
– hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor szerint bátran be kell avatkozni a gazdaságba a válság idején.
“Ezt tesszük, ezért egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol. Ez egész Európában egyedülálló. A baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, de az marad, amíg az inflációt csökkenő pályára tudjuk állítani”
– mondta, majd folytatta: A baloldal a lakossági kamatstop megszüntetését is követeli, nem meglepő módon a bankokkal együtt. De a kamatstop 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen, s amíg nem kezdenek zsugorodni, a stopnak is maradnia kell – mondta a kormányfő. “Visszavonás helyett inkább kiterjesztettük a Diákhitelekre: így 200 ezer diákot védünk az inflációtól. A képzési hitel kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata pedig fele a piaci kamatoknak” – fűzte hozzá.
“És most bevezetjük a kedvezményes vármegye-bérletet is. Május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegye-bérletet ajánlunk. A vármegye-bérlet 9.450 Ft-ba, a havi országbérlet 18.900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak” – jelentette be Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szerint 2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaságot. A baloldal Armageddont jósolt, míg most rekordmagas a tartalék, és a forint is megnyugodott. Tavaly a magyar gazdaság három rekordot döntött meg: soha nem dolgoztak ilyen soka, nem volt ilyen sok befektetés, és nem volt olyan magas a kivitel, mint akkor.
“A magas árak ellenére, ezért is vagyunk talpon. Az év végére egyszámjegyűre gyaluljuk az inflációt”
– szögezte le Orbán Viktor, aki hozzátette hogy Magyarország kimarad a háborúból, a béke és a biztonság szigete marad.
Nincs bocsánat a pedofíliára
Orbán Viktor szólt arról is, hogy gyalázatos dolog történt az egyik magyarországi iskolában.
A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek meg az a dolga, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék
– hangsúlyozta a kormányfő, majd így folytatta:
“Nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ. Nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek. Nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország. Itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének”.
Orbán Viktor megjegyezte hogy a jogszabályok megvannak ehhez, és hamarosan lesznek továbbiak is.
“Mert a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély! Azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyermekeinket! Ami sok, az sok. Efféle dolgoknak semmi, de a világon semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, és különösen nincs az iskolákban”
– szögezte le Magyarország miniszterelnöke az évértékelőn.
