A kormány egy magyar specialitás, a „salátatörvény” keretein belül hirdette ki az újabb jogsértéseket, köztük az Eütv. módosítását a kötelezővé tett egészségügyi szűrővizsgálatokról. Ismerve a hatalom módszereit, a szűréstagadókat is az engedelmesek céltábláivá teszik majd, mint az oltatlanokat?
Egy demokráciában az a szürreális rémálom fog megvalósulni, hogy a szűretlenekkel szemben a karhatalom fog intézkedni, és kényszerzubbonyban, bilincsben, vagy gázzal elkábítva viszik az embereket a kényszerszűrésre? Vagy több százezres büntetéseket szabnak ki rájuk, amivel a megélhetésüket fenyegetik, de nemfizetés esetén az összeg megsokszorozódik, és jön a végrehajtó? A büntetések kifizetésével megváltható a szűretlenség? Aki nem akarja, hogy turkáljanak benne, annak ezután üldözött páriaként, bujkálva kell élnie, munka nélkül, mert a büntetéseket letilthatják a fizetésekből?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
31. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3)
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti szűrővizsgálatok kötelezőek. A szűrővizsgálatra kötelezett, cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló vagy kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli.
A szűrővizsgálatot elrendelő határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Kiskorú esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.
A törvényjavaslat lehetővé tenné a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztését. Jelenleg csak 18 éves korig kötelezőek az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok. A tervezet alapján azonban az egészségügyért felelős miniszter rendelete korhatár nélkül előírhat kötelezővé nyilváníthat egyes szűrővizsgálatokat.
Azonban egy miniszteri rendelet nem írhatja felül, nem sértheti az emberi önrendelkezési jogot, amiből az egészségügyi önrendelkezési jog is levezethető.
Ez egy alapjog, ami az emberi méltóságból, mint emberi alapjogból vezethető le, ami még rendkívüli állapot esetén sem korlátozható! Egy miniszteri rendelet az Alaptörvényt nem sértheti, mert alsóbbrendű törvény, amiknek meg kell felelni a felsőbbrendű törvényeknek, nem lehet azokkal ellentétes! A megelőzést és egészségmegőrzést szolgáló szűrések részben invazív beavatkozások, amik ezért a törvény szerint A tájékozott beleegyezést igényelnek és nem kényszeríthetők rá senkire. Az invazív beavatkozások elutasíthatók! Kötelező szűrést csak közegészségügyi fertőzés vagy járványveszély esetén lehet csak elrendelni. Az nem okoz közegészségügyi veszélyt azaz mások egészségét nem veszélyezteti ha valaki nem vesz részt a „megelőző” szűrésen, ezért az erre való kötelezés nem indokolt, szükségtelen és a beavatkozások veszélyeit tekintve aránytalan is az elérhető eredménnyel.
Az indokolatlan szűrés kockázata egészséges ember esetében nagyobb, mint a haszna. Egészségügyi tudományos kérdésről van szó, amiben nem lehet politikai döntést hozni, márpedig a kötelezés egyértelműen politikai döntés. A kötelezést semmi nem indokolja, az egészségügyi ellátások nem ingyenesek, azért még munka nélkül is kötelesek vagyunk az egészségügyügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, amit adó módjára hajthat be az állam. Az önrendelkezési jogot az is sérti, hogy az állami ellátórendszerbe a befizetés kötelező, akkor is, ha valaki nem akarja igénybe venni, nem lehet kilépni a szolgáltatási rendszerből, ami az önkéntesség elvét sérti.
Az indokolatlanul elrendelt szűrővizsgálatok az egyénekben pszichikai károsodást, stresszt okoznak, ami ha folyamatosan ismétlődik, valóban megbetegedéseket okozhat. Egy téves negatív vagy pozitív eredmény a későbbiekben egészségkárosodást okozhat úgy, hogy az eredményért a szűrést végző intézmény nem vállal felelősséget, ami a beteg egyoldalú kockázatvállalását jelenti. Egészségügyi kockázatok vállalására panaszmentes személy nem kötelezhető! A szűréseken való részvétel a vidékiek esetében plusz anyagi terhet jelent az utazási költségek miatt, vagy kiesést jelent a munkából, amire szintén nem kötelezhetők az állampolgárok. Az indokolatlan és csak feltételezhetően hasznos szűrésekre történő kötelezés kimeríti a Btk „kényszerítés” bűntettét: ez esetben a pénzbüntetés, mint anyagi hátrány lehetőségének a hatása az a kényszerítő hatás, ami miatt a személy olyat tesz, amit saját szabad akaratából nem tett volna meg.
Az egészségügy túlterheltsége nem indok a szűrésre kötelezésre mert éppen ezzel terhelődik túl az alulfinanszírozott rendszer, hogy egészséges emberek tömegeit szűrik, miközben a betegeknek hosszú várólista van a vizsgálatokra és kezelésekre. Az alulfinanszírozott rendszer összeomlását is eredményezheti a szűrésre kötelezés!
Ha nincs pénz a kivizsgálásokra, műtétekre, kezelésekre, akkor miből finanszírozná az állam kb 8,5 millió ember éves szűrővizsgálatait? Mitől lehetünk biztosak abban, hogy ez nincs kapcsolatban az uniós elnökség alatt prioritásként megjelölt szervátültetésekkel, amelyek mennyiségét a kormány emelni akarja?
Remélhetőleg a kormány nem a kínai mintát akarja követni, és az állami szervkivételt bevezetni a kórházakban, amit nyilvánvalóan segítene a kötelező szűrések bevezetése. A szűréseket az a belügyminiszter rendelhetné el, akinek nincs egészségügyi végzettsége, de kapcsolatban van a kínai belügyi-rendészeti szervekkel, aminek tagjai egy kormányegyezmény értelmében járőrszolgálatot láthatnak el országunk területén? Az állami egészségügy bevételeit így Kínához hasonlóan nálunk is jelentősen megnövelnék a szervátültetések, amik Kínának kb. évente 9 milliárd dollár bevételt jelentenek! Ezzel akarná a kormány növelni a bevételt, amiből a háziorvosi ügyeletet átvevő Mentőszolgálatot, és az egészségügyi vizsgálatokat ellátó magánszolgáltatásokat finanszírozná?
Az egészségügyre nehezedő teher csökkentésére hosszú távon a betegségek megelőzése, az egészséges életmódra és táplálkozásra nevelés alkalmas, a szűréseknek csak rövid távú, a halálozásokat csökkentő hatása van. A hamis pozitív vagy kétes eredmények további vizsgálatokat, ezzel további anyagi terhelést jelentenének az ellátórendszerre. Az így kialakuló túlterhelésre nincs kapacitás, sem orvosok, személyzet, sem a technikai feltételek nincsenek meg a többletmunka ellátására.
A kötelező szűrővizsgálatok az egészségügy terhelését nem csökkentik, hanem fokozzák, az egészséges embereken végzett invazív beavatkozások kockázata nagyobb, mint a haszna, ezért a kötelezés nem indokolt!
Az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényeke módosítását a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2024. évi XXIX. törvényben hirdették ki.
/ G. Ági /
