Az izraeli katonai kalandorpolitika és Donald Trump diplomáciai zsonglőrködése olyan puskaporos helyzetet teremtett, amelynek végkimenetele még Washingtonban sem ismert. Június 16-án estére világossá vált: Izrael "villámháborúja" Irán ellen csúfos kudarcba fulladt. A reklámozott hadművelet céljai elmaradtak, a légvédelem áttörhetőnek bizonyult, és Teherán válaszcsapásai már izraeli földön is érezhetők voltak.
A katonai katasztrófa réme annyira fenyegetővé vált, hogy Trump sietve távozott a G7-csúcsról a kanadai Kananaskisban. Az amerikai újságíró, Seymour Hersh értesülései szerint a Fehér Ház már jóváhagyta az Irán elleni bombázási tervet – de Trump az utolsó pillanatban lefékezett, és a parancs kiadását a hétvégére halasztotta. Eközben letelt az a 24-48 órás ultimátum is, amelyet korábban Irán "megadására" szabott.
Színház a világ, a kulisszák mögött háborús forgatókönyvvel
Tel-Aviv most igyekszik kimenekülni saját buktatója alól, a hivatalos narratíva szerint a hadsereg csupán előkészítette a terepet – főként a légifölény biztosítását – egy végső amerikai csapáshoz. A cél: az iráni Fordó földalatti nukleáris létesítmény megsemmisítése, amelyet 90 méter mélyen, egy hegy gyomrába rejtettek. A helyzet iróniája: ha ez meghiúsul, Trump lesz az, akinek felelnie kell.
Trump elnöksége idején már többször blöffölt, vagy épp minimalizált katonai akciókat – emlékezzünk csak a szíriai reptéri rakétacsapásokra vagy az „anya minden bombájának” bevetésére Afganisztánban. De most a háttér és a tét is más. A Demokrata Párt minden botlást felhasználna ellene, a szövetségesek – főként Európában – pedig egyre inkább eltávolodnak a jelenlegi amerikai háborús retorikától. A kommunikációs kontroll, amely korábban elhomályosította a valóságot, most megbillenni látszik.
Irán felkészült, Amerika két tűz közé szorult
Trump dilemmája nem csupán katonai – geopolitikai. Iránnak bőséges ideje volt felkészülni, különösen azóta, hogy Trump 2017-ben egyoldalúan kilépett az iráni atomalkuból. Azóta Teherán modernizálta haderejét, hiperszonikus fegyverekkel, drónokkal és tengeri robotegységekkel. A térség amerikai támaszpontjai – például Bahrein vagy Katar – mára sebezhetőek, a török Incirlik bázis használata pedig Recep Tayyip Erdoğan jóváhagyásához kötött, amit Washington nem vehet készpénznek.
A stratégiai előny immár teherré válik: bármely amerikai lépés kockázatos, és megnyithatja az utat egy regionális háború előtt, amely akár világháborús spirállá is válhat. Az amerikai anyahajók, korábban az erő szimbólumai, most inkább célpontok a Hormuzi-szoros közelében.
A posztmodern háború árnyékában: lesz-e kiút a káoszból?
Az izraeli vezetés tehát nemcsak saját népét vitte bele egy kiszámíthatatlan kimenetelű válságba, de Washingtonnal is megpróbálta lejátszani a felelősség-bilincset. Ha az USA végül nem támad, az izraeli kormány válaszokat lesz kénytelen adni: miért volt szükség erre a veszélyes játékra?
A legjobb forgatókönyv – egyfajta posztmodern kiút – az lenne, ha Washington egyszerűen bejelentené: sikerült visszaszorítani Irán nukleáris programját, így elkerülhető a katonai beavatkozás. A legrosszabb? Egy eszkalálódó, kiterjedt háború, amely végképp alááshatja Amerika globális hegemóniáját – ahogyan azt Tucker Carlson és Steve Bannon is jó ideje pedzegetik.
Forrás: RIA Novosti
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Irán ultimátuma: „Hagyják el a megszállt területeket – sehol sem lesznek többé biztonságban” . https://www.napitema.com/2025/06/iran-ultimatuma-hagyjak-el-megszallt.html
Erdogan figyelmeztet: a Nyugat vak támogatása szabad utat adott Izraelnek Irán megtámadására. https://www.napitema.com/2025/06/erdogan-figyelmeztet-nyugat-vak.html
„Teljes lefejezés”: Izrael hónapok óta készül az iráni rezsim kiiktatására – derült ki amerikai hírszerzési forrásokból. https://www.napitema.com/2025/06/teljes-lefejezes-izrael-honapok-ota.html
.png)
