A román-magyar történelmi viták újabb hullámát indította el a Hunyadi Jánosról készült televíziós sorozat bemutatója, amelyet a román Adevarul napilap egy cikkben a magyar „soft power” megnyilvánulásának és „Orbán Viktor álmának” nevezett. A történész Köő Artúr, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje és a Magyarságkutató Intézet munkatársa részletesen elemezte a román történelemszemlélet hátterét és a Hunyadi származásával kapcsolatos viták gyökereit. Köő szerint a román érvek, amelyek Hunyadi román származását hangsúlyozzák, történettudományi szempontból megalapozatlanok, és a XIX. századi nemzeti romantika termékei.
Román érvek és azok kritikája
A román álláspont szerint Hunyadi János román volt, mivel Havasalföldön született. Köő erre frappánsan így reagált: „Attól, mert egy hörcsög akváriumban születik, még nem hal.” Kiemelte, hogy Hunyadi sosem nevezte magát románnak, kizárólag magyar és latin nyelven írt, és identitását ezekkel határozta meg.
Köő hangsúlyozta, hogy a középkorban a származás kevésbé számított, sokkal inkább a társadalmi és vallási hovatartozás volt a meghatározó. Havasalföld, ahol Hunyadi született, etnikailag vegyes terület volt, de a nemzeti identitás fogalma ekkor még nem a mai értelemben létezett.
A dák-román kontinuitás kérdése
Köő Artúr élesen bírálta a román történetírás egyik alaptételét, a dák-román kontinuitás elméletét. Szerinte ez az elmélet a XVIII–XIX. századi nemzeti romantika idején született, és célja az volt, hogy a románok Erdélyhez való jogát alátámassza. A szakértő rámutatott, hogy a románok nagy valószínűséggel a Balkánról érkeztek Erdélybe a XIII. században, a tatárjárás és a járványok következtében megritkult magyar lakosság miatt.
A dák-román kontinuitás elmélete Nyugat-Európában már sokszor a kritika és a szkepticizmus tárgya, de Romániában továbbra is politikai támogatást élvez. Ceausescu idején például intenzív propaganda erősítette ezt az elképzelést, bár a korszak román tudósai között is voltak, akik kétségbe vonták az elméletet.
A magyar történelemszemlélet hátrányai
Köő szerint a magyar történetírás az elmúlt évszázadokban politikai elnyomás miatt háttérbe szorult a nemzetközi színtéren. Ezzel szemben a román történetírás Nyugat-Európában jobban tudta képviselni álláspontját, és hatékonyabban használta a nemzetközi kommunikáció eszközeit. A szakértő úgy véli, hogy Magyarországnak a modern digitális platformokat – például a TikTokot és a Facebookot – kellene jobban kiaknáznia a történelmi tények bemutatására.
Kulturális örökség és identitás
Köő megemlítette, hogy a románok az utóbbi időben Erdélyben magyar népviseleteket vásárolnak fel, majd ezeket próbálják sajátként bemutatni. Néprajzi szempontból azonban jól elkülöníthető, hogy melyik viselet melyik népcsoporthoz tartozik. A magyar viseletek általában gazdagabb színvilágúak, míg a románoké színszegényebbek.
Konklúzió
A történész szerint Hunyadi János olyan történelmi alak, akire minden nemzet joggal felnézhet, hiszen a kereszténység védelmezője volt, és jelentős szerepet játszott Európa történetében. Azonban nem helyes őt kizárólag románnak vagy szerbnek nevezni, mert ez a történelmi tények elferdítése. A viták helyett inkább közös európai örökségként kellene rá tekinteni.
Forrás: Magyar Nemzet
Borítókép: Részlet a Hunyadi sorozatból (Fotó: Rise of the Raven/Leo Pinter)
.png)
.webp)
