– Drábik úr, tíz évvel ezelőtt gondolta volna, hogy a Nyugat és Oroszország háborús konfliktusba kerül?
Valójában igen – már egy évtizeddel ezelőtt írtam erről a lehetőségről egy könyvemben. Ugyanis ez a mostani háború nem csupán Ukrajna és Oroszország viszálya. Sokkal mélyebb, globális összefüggésekről van szó. Ez a konfliktus az úgynevezett "államok feletti hatalom" és Oroszország között zajlik – vagyis egy rejtett, befolyásos elit próbálja átrendezni a világ rendjét, és Ukrajna csupán ennek az eszköze.
– Oroszország gyenge vagy erős ebben a háborúban?
Oroszország sok szempontból gyengének tűnik, különösen gazdaságilag, ugyanakkor van egyfajta szilárd, elveken és hagyományokon alapuló ereje, amit nem lehet egyszerűen elvenni tőle. A nyugati világ hajlamos volt lenézni az oroszokat – gondoljunk csak arra, hogyan bántak Gorbacsovval, akit saját népe sem igazán tisztelt. Ez is hozzájárult a mostani helyzethez.
– Ön szerint ki robbantotta ki a háborút és miért most?
A politikusok gyakran csupán bábfigurák, a nemzetek sok esetben csak díszletek a háttérhatalmak színpadán. A háború nem a véletlen műve, hanem egy előre megtervezett forgatókönyv része. Több mint 21 könyv megírása után állíthatom: Kelet-Európában egy tudatos geopolitikai sakkjátszma zajlik.
– Miért éppen Ukrajna került ennek a játszmának a középpontjába?
Ukrajnát tudatosan építették fel Oroszország ellen. Amikor a Szovjetunió összeomlott, a NATO elvesztette hivatalos ellenségét, és logikailag meg kellett volna szűnnie. De ehelyett újra kellett gyártani az "orosz fenyegetést", ehhez pedig Ukrajna kiváló eszköz volt. Ne feledjük: Putyin még kérvényezte is Oroszország NATO-csatlakozását, amit elutasítottak. Ez is része volt annak a folyamatnak, melyben Oroszországból újra ellenségképet kreáltak.
– De végső soron Oroszország támadta meg Ukrajnát. Ez nem teszi őt agresszorrá?
A helyzet ennél összetettebb. Oroszország válaszlépése volt egy hosszú provokációs sorozat következménye. A nyugati hatalmak fokozatosan körbevették Oroszországot, és Ukrajnából egyfajta bástyát csináltak. A történelemben is fontos tudni, hogy Ukrajna neve is "határvidéket" jelent – egy olyan területet, amely mindig is ütközőzóna volt a keleti és nyugati hatalmak között.
– Ön szerint Putyin rossz tanácsokat kapott, amikor elindította az inváziót?
Nem, Putyin pontosan tudta, mit csinál, bár kissé elkésett a cselekvéssel. Már 2015-ben megírtam, hogy lépnie kellene. Ő akkor még kivárt.
– Honnan tudta ilyen pontosan előre a történéseket?
1956-os forradalmárként, joghallgatóként végigéltem a magyar forradalom traumáját. Azóta folyamatosan kutatom a háttérhatalmak működését. Sok olyan forráshoz jutottam hozzá, amelyek alapján világossá vált számomra: a történelem nem véletlenekből áll, hanem rejtett erők játékszabályai szerint működik.
– Mely csoportok profitálnak leginkább ebből a háborúból?
A pénzügyi elit, amely a világ vezető hatalmainak – különösen az Egyesült Államoknak – a gazdasági struktúráját is meghatározza. Az USA a termelő kapitalizmust fokozatosan pénzügyi kapitalizmussá alakította, és ennek legélősködőbb, „járadékból élő” változata alakult ki. Ez a rendszer már nem értéket teremt, hanem kizárólag a pénz útján történő profitmaximalizálásra épül – sokszor más országok szenvedésének árán.
– Beszéljünk Ukrajna uniós csatlakozásáról is. Mi az igazi cél?
Ukrajna hivatalos csatlakozása az EU-hoz csak jogi formába öntene egy már meglévő, de facto helyzetet. Ugyanis Ukrajna már 2014-ben, a nyugati támogatással végrehajtott puccs után bekerült a NATO fennhatósága alá. Victoria Nuland – az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes államtitkára – maga mondta el, hogy 5 milliárd dollárt költöttek a rezsimváltásra. A "forradalmat" megszervezték, és az utcai megmozdulások mögött konkrét fizetések, utasítások és logisztika állt.
– Akkor a NATO bővítés valódi célja nem is a biztonság?
Pontosan. A NATO bővítése inkább hatalmi érdekeket szolgál, semmint védelmi célokat. A nyugati vezetők jelentős része – szerintem – politikai engedelmesség fejében került pozícióba. Sokukat egyetemi kiképzés során készítették fel a nemzeti érdekek háttérbe szorítására. Például Ursula von der Leyen is ennek a rendszernek a része – de nem ő a főszereplő, csupán egy a sok közül.
– Összefoglalva: a béke egyáltalán lehetséges ebben a rendszerben?
Béke csak akkor lesz, ha létezik egy mindenki által elismert, rendteremtő erő, amely képes visszaszorítani a lázadást és az anarchiát. A történelemben a békét ritkán hozták el tárgyalóasztalok – sokkal inkább hatalom és erő. Ezért minden törekvés a békére csak akkor lehet sikeres, ha mögötte valódi hatalom áll. Magyarország ebben a helyzetben kicsi, de a mostani kormány törekvései becsülendők. Orbán Viktor pedig, politikai megítéléstől függetlenül, a politikai művészet mestere – egy politikai zseni.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
⚡️ Robert F. Kennedy Jr: Az ukrajnai háború csak a BlackRock és a fegyveripar érdeke. Részletek
⚡️Az Ukrán háború és az Izraeli báború is, egy nagy világterv megvalósításának a része. Hogyan tervezte meg a nemzetek fölött álló pénzhatalom a nagy világterv megvalósítását. Részletek
⚡️A két világháború folytatásaként most Oroszország feldarabolásán van a sor - Legitim célponttá vált innentől minden NATO tag reptere. Részletek
⚡️Kik a felelősek az orosz-ukrán konfliktusért? Kik nem akarnak békét? Kik akarnak még nagyobb káosz és pusztítást Európában? Részletek
.png)
